Fülszöveg
Önkényesen én neveztem ezt a műfajt forráskiadásnak, bár a megszokott értelemben nem az egészen. Amint a címből is kitűnik, háborúban és háborúk utáni fogságról és bujdosásról szóló emlékezések és naplók gyűjteményét tartjuk a kezünkbe. Valóban források, nemcsak a hadtörténész számára, hanem azoknak is, akik megkísérlik leírni, jellemezni, felmutatni, hogy az adott "nagypolitikai", "hadtörténeti eseménye" mögött mi volt az azt végrehajtó, elszenvedő, túlélő ember élménye, véleménye, emléke. Mit jelentett a háború az egyes ember életében. Nem egy fejezete első közlés, eddig a történetírásban fel nem használt, ismeretlen részleteket megvilágító dokumentum és ezen túl képet ad arról is, hogy az akkori embereknek mi volt a "hangulata" közérzete és ezt miképpen tudta megfogalmazni, miképpen megfogalmazva akarta továbbadni az utána jövő nemzedékeknek.
Az átdolgozás, szépítés nélkül közölt írások tehát egyrészt dokumentumok a tudomány számára, ugyanakkor, különösen nekünk, a II....
Tovább
Fülszöveg
Önkényesen én neveztem ezt a műfajt forráskiadásnak, bár a megszokott értelemben nem az egészen. Amint a címből is kitűnik, háborúban és háborúk utáni fogságról és bujdosásról szóló emlékezések és naplók gyűjteményét tartjuk a kezünkbe. Valóban források, nemcsak a hadtörténész számára, hanem azoknak is, akik megkísérlik leírni, jellemezni, felmutatni, hogy az adott "nagypolitikai", "hadtörténeti eseménye" mögött mi volt az azt végrehajtó, elszenvedő, túlélő ember élménye, véleménye, emléke. Mit jelentett a háború az egyes ember életében. Nem egy fejezete első közlés, eddig a történetírásban fel nem használt, ismeretlen részleteket megvilágító dokumentum és ezen túl képet ad arról is, hogy az akkori embereknek mi volt a "hangulata" közérzete és ezt miképpen tudta megfogalmazni, miképpen megfogalmazva akarta továbbadni az utána jövő nemzedékeknek.
Az átdolgozás, szépítés nélkül közölt írások tehát egyrészt dokumentumok a tudomány számára, ugyanakkor, különösen nekünk, a II. világháborút megért nemzedéknek, feleleveníti azonak a nehéz időknek teljes érzésvilágát, rémületét és reményeit is. Így csupaszon, néha-néha nehézkes vagy ügyetlen fogalmazásban is, vagy talán éppen azért, nemegyszer megrázó élményt idézhet fel abban is, aki csak történelemkönyvből ismeri a kort. Az érzések felidézése így, minden irodalmi szándék nélkül, irodalmi, vagyis művészi élményt ad. A naplók és emlékiratok megértését nagyban elősegítik azok a bevezető sorok, melyekkel Csernavölgyi Antal az írások történetét, kezéhez kerülését mondja el, az 1848-as szabadságharc székely tisztjének emlékiratából a II. világháborúban elsodródott hadapródiskolás valódi, napról-napra vezetett naplójáig.
Vitathatatlan történeti forrásértéke mellett az ifjúság kezében felkeltheti az őszintébb érdeklődést múltunk iránt és növelheti a ma annyira hiányzó, egészséges nemzeti önbecsülést is.
A gyűjteményt olvasásra ajánlom, és a későbbiekben olyan kiadás is elképzelhető, mely a leírt, szubjektív élmények mögé felrajzolja a történettudomány feltárt tényeit és értékelését, például a Piski hídnál lefolyt ütközetről, mely sokkal jelentősebb volt annál, mint amit az emlékezés sejtet.
Andrásfalvy Bertalan
Vissza