Előszó
Részlet a könyvből:
I. FELVONÁS.
Fiatal akácos. A vékony fatörzsek a háttérben rostélyt alkotnak. A fák közt kilátás a tó tükrére. Épület nem látszik. Balközépen, szemben a nézővel, támlás pad;...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
I. FELVONÁS.
Fiatal akácos. A vékony fatörzsek a háttérben rostélyt alkotnak. A fák közt kilátás a tó tükrére. Épület nem látszik. Balközépen, szemben a nézővel, támlás pad; nem kerti, hanem erdei pad. Verőfényes reggel.
Pál, jóképű, kissé lányos arcú fiú, elegáns vászonruhában, kalap nélkül. Jegyzőkönyvet és ceruzát tart a kezében, verset ír, láthatóan nehezen megy, az ujjain skandál, rimet keres, a következőket inkább gondolja, mint mondja: Halál - valál... Nem! Halál - talál - igen: a halál talál, rámtalál, rád talál, mindenkit megtalál... Jegyez. Halál kapál - nem, halál nem kapál, örömmel halál kaszál! Jegyez.
A jelenet kezdete óta motorkerékpár pöfög a szín mögött, a hang közeledik, majd hirtelen megszakad.
Dani, szűk overallban, autófőkötővel, nagy szines szemüveggel az orrán belép. Megpillantja Pált, meghökken, megáll, majd pierrot-léptekkel a padhoz oson és Pál mellé ül. Maga elé vigyorog.
Pál föltekint, a könyvet zsebreteszi.
Vissza