| Kiadó: | Szépirodalmi Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 514 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 13 cm |
| ISBN: | 963-152-037-4 |
| A szülőhaza | 7 |
| Fazekas lokálpatriotizmusa és hazafisága Debrecen a "keresztyén respublika". Belső ellentétei, gazdasági, politikai helyzete a középkorban és a hódoltság korában. Demokratikus jellegű szervezete, függetlenségi szelleme. Kálvinizmusa. Kultúrája. A debreceni polgári közösség hanyatlása a 18. század elejétől - Fazekas Mihály születése (1765) . Családja, nemessége. Gyermekkora. A debreceni Kollégium. Tanulmányi rendje, szelleme. Diákönkormányzata. Maróthi György, a Methodus. A felvilágosodás Debrecenben. Fazekas tanárai: Hatvani István, Varjas János. Földi doktor, a "mentor". A kollégiumi diákköltészet és a rokokó, spontán népiesség. Fazekas mint diák. Olvasmányai, műveltsége. Mint "tógátus". Megválása a Kollégiumtól, felcsap huszárnak (1782) | |
| Rajta, vitéz! | 50 |
| (1782-1792). Katonai szolgálatának hatása egyénisége kialakulására és költészetére. Mint közlegény és káplár, II. József iránt érzett megbecsülése, mindvégig a felvilágosult monarchia híve marad. A moldvai hadjáratban. Lélekjelenléte, vitézsége. Hadnagy. A foksányi csatában. Sebesülése. Feltette hatalmas császárunk..., Nagy gyökerek csemetéje.., Rajta, vitéz! Szabadságon Debrecenben, találkozása és összebarátkozása Csokonaival. | |
| Vér mezején, Márs műhelyén | 75 |
| (1792-1796) . A francia forradalmi háborúkban. Kiábrándul a katonaságból. Háborúellenessége. Viszonya a nagy francia forradalomhoz. Barátkozása az ellenséggel. Főhadnagy. Lemond tiszti rangjáról. Háborúellenes költészete. Formaművészetének kibontakozása, a dallamkövető vers megjelenése | |
| Ruszánda, Ámeli | 104 |
| (1789, kb. 1793-1796). Arcképe, külseje. A Ruszánda-szerelem, a Ruszánda-versek. Lírai realizmusának első nyomai. Fazekas és a rokokó. A rokokó "megszüntetve megőrzés"-e. Alapvetően morális magatartása: A szerelem: Danae. nyelvi népiességének első jelei. A Manci-kaland, a Manci-versek. A nagy szerelem: Ámeli. Az Ámeli-versek. Első remekműve: Mint mikor a nap... Watteau és Fazekas. | |
| Az Ő kis kertje | 140 |
| (1796-kb 1800) Újra otthon. Életkörülményei, vagyoni helyzete. Kertjét műveli. Válsága, átmeneti mizantrópiája. Baráti köre, Csokonai és Fazekas. Csokonai: "Főhadnagy Fazekas úrhoz": a leghívebb kortársi jellemzés. Az alpesi bölcs: a szentimentalizmus útján a relizmus felé. Az Anakreonkák. Állítólagos szerelme Diószegi Erzsike iránt. Természetlírai remekei: természetszemlélete, stílusa, verstechnikai fejlődése. Az én kis kertem: a lírai realizmus felé.Fazekas és a németalföldi festészet. Prakticizmusa. | |
| Új tavasz eleje | 185 |
| (kb. 1800-1804) Kibontakozása a válságból. Moralizáló társadalomkritikája: az Álom, Szükségtelen segítség. Közérdek és önérdek aufklérista dilemmája: Az önnönszeretet. Társadalomkritikájának konkretizálódása: A megégett Nagytemplom. A deákos (barokkos) klasszicizmus hatása. Stílustörései. Vergilius I. eclogá-jának fordítása: nyelvi népiessége, és a "magyar" hexameter jelentkezése. A megelégedés: politikai meggyőződésének kiformálódása. A válság vége. A tavasz eleje: természetlírájának egyik csúcsa, erőteljes népbaráttendenciák. A Dorottya-levelek esztétikája és etikája. A Lúdas Matyi első kidolgozása. Nem egyművű író: fejlődése egyenesen visz el főművéhez. | |
| A nippuri szegény embertől Lúdas Matyiig | 228 |
| A Lúdas Matyi típusú mesék ősi asszír forrása. A mese vándorlása, elterjedtsége, külföldi irodalmi feldolgozásai. A Fazekas művéhez legközelebb álló változatok Kelet-Európában vannak. Moldvai csángó vagy román mese mint Fazekas közvetlen forrása. | |
| "Lúdas Matyi", egy eredeti magyar rege | 257 |
| (1804-1817). A mű eredetiségének kérdése. Viszonya a megírás korához, a konkrét magyar társadalmi helyzethez. Demokratikus irányzatossága, jövőbe mutató tendenciája. Megoldása az egyetlen lehetsége megoldás. Típusalkotás, lélektani motiváltság. Formai sajátságai. Népmesei jellege, népessége. Viszonya a klasszicizmushoz. A mű sorsa: a két kidolgozása, a Kerekes Ferenc-féle első kiadás. A második (első hiteles) kiadás. Az I. és II. kidolgozás közti különbségek. A mű utóélete és jelentősége. | |
| Debrecen bajnoka | 310 |
| (1801-1807). Domokos halálára: költözői öntudata. Csokonai Vitéz Mihály halálára. Cs. et F.: vallási meggyőződése. - Viszonya Kazinczyhoz. Részvétele az Árkádia-pörben. A pör értelmezése. | |
| Az első zsenge a magyar füvésztudományból | 334 |
| (Kb. 1804-1810). Egy időre búcsút mond a költészetnek. Sógora, Diószegi Sámuel. Földi doktor példája. Készül a Fűvészkönyv. Az Előljáró beszéd: Fazekas értekező prózájának csúcsa. A Fűvészkönyv növénytani és nyelvi értéke. | |
| A tevékeny bölcs | 356 |
| (Kb. 1806-1814.) Költői termékenységének megcsappanása. A napóleoni háborúk, a konjunktúra, a szentszövetségei rakció kezdete. Debrecen a 18-19. század fordulóján. Fazekas szerepe a Nagytemplom építkezésében. A Kollégium és a város szolgálatában. Mint mezőgazda. Családi viszonyai, gyarapodó vagyona. 127. dicséret, A serdülő bajuszhoz. Az önirónia mint új jelenség a magyar költészetben. Költészetének formai lehiggadása, teljes érettsége: A bölcs, Exsurge cor meum, felvilágosodott sztoicizmusa. Fazekas és Arany János. Pasquilus in Wolfgangum Ibrányi. A krumpli, lírai realizmusa. Az én poézisom: tudatosodó népiessége. Hortobányi dal: népiességének csúcspontja a lírában. | |
| Az első kalendárium, melyből az időjövendölés kimaradt | 382 |
| (1814-1827). Közéleti tevékenysége. A Debreceni Magyar Kalendáriuom: programja, jelentősége, erősen gyakorlati-felvilágosodott iránya. Csillagászati cikkek. Csillagóra. A Kalendárium toldalékai. A kalendáriumi versek. A kelletekorán jött csendes esőhöz. Nyári esti dal: Fazekas lírájának csúcsa. Rokokó és realizmus. Fazekas rímtechnikája. Ki a boldog? A magyar irodalom legkedvesebb családi idilljeinek egyike. Fazekas irodalomtörténeti helye. | |
| Elunván már várakozni a világ jobbúlásán | 431 |
| (1823-1828). Betegsége és felépülése. A felvilágosult orientalizmus: A perzsa fejedelem. Az Ezeregyéj hazai felfedezése: A magahitt kalmár, Aleddin, Az Ánténor álma. A Fűvészkönyv-pör. Halálos betegsége, magánya, csöndes tragédiája. Életművének összegezése: a Kalendáriom magyarázatja után serkent gondolatok. | |
| Név- és verscímmutató | 455 |
| Jegyzetek | 469 |
A felső lapélek foltosak.
Könyvtári könyv volt.
Folytatás Microsoft-tal