A szülőháza | 5 |
Fazekas lokálpatriotizmus és hazafisága | |
Debrecen a "keresztyén republika" | |
Nagy külső ellentétei, gazdasági helyzete a középkorban és a hódoltság korában | |
Demokrata szervezete, függetlenségi szelleme | |
Protestantizmusa | |
Kultúrája | |
A debreceni polgári közösség hanyatlása a 18. század elejétől | |
Fazekas Mihály születése | |
Gyermekkor, a debreceni kollégiumban (1766-1782) | 15 |
Családja, nemessége | |
Gyermekkora | |
A debreceni Kollégium | |
Tanulmányi rendje, szelleme | |
Diákönkormányzata | |
Maróthy György Methodusa | |
A felvilágosodás | |
Fazekas tanárai: Hatvani, Varjas, Földi doktor, Fazekas mentora | |
A kollégium diákköltészet és a rokokó; spontán népiesség | |
Fazekas mint diák | |
Olvasmányai, műveltsége | |
Mint "tógátus" | |
Megváltása a Kollégiumról, felcsap huszárnak | |
Rajta vitéz! (1782-1792) | 29 |
Katonai szolgálatának hatása egyénisége kialakulására | |
Mint közlegény és káplár | |
II. József iránt érzett megbecsülése; mindvégig a monarchia híve marad | |
A moldvai hadjáratban | |
Lélekjelenléte, vitézsége | |
Hadnagy | |
A focsani csatában | |
Sebesülése | |
Feltette hatalmas, Nagy gyökerek csemetéje, Rajta vitéz! | |
Szabadságon Debrecenben, találkozása és barátkozása Csokonaival | |
Vér mezején, Márs műhelyében (1792-1796) | 45 |
A francia forradalmi háborúkban | |
Kiábrándul a katonaságból | |
Háborúellenessége | |
Viszonya a nagy francia forradalomhoz | |
Barátkozása az ellenséggel | |
Főhadnagy | |
Lemond tiszti rangjáról | |
Háborúellenes költészete | |
Formaművészetének kibontakozása, a dallamkövető vers megjelenése | |
Ruszánda, Ámeli (1789; kb. 1793-1796) | 63 |
Arcképe, külseje | |
A Ruszánda-szerelem, a Ruszánda-versek | |
Lírai realizmusának első nyomai | |
Fazekas és a rokokó | |
Kiút a rokokóból, alapvetően morális magatartása: A szerelem, Danaé: nyelvi népiességének első jelei | |
A Manci-kaland, a Manci-versek | |
A nagy szerelem: Ámeli | |
Az Ámeli-versek | |
Első remekműve: Mint mikor a nap... | |
Wateau és Farkas | |
Az Ő kis kertje (1796-kb. 1800) | 79 |
Újra otthon | |
Életkörülményei, vagyoni helyzete | |
Kertjét műveli | |
Válsága, átmeneti mizantrópiája | |
Baráti köre | |
Csokonai és Fazekas | |
Csokonai: "Főhadnagy Fazekas úrhoz": a leghívebb kortársi jellemzés | |
Az alpesi bölcs: a szentimentalizmus útján a realizmus felé | |
Az Anakreontikák | |
Állítólagos szerelme Diószegi Erzsike iránt | |
Természetlírai remekei: természetszemlélete, stílusa, verstechnikai fejlődése | |
Az én kis kertem: lírai realizmusa | |
Fazekas és a németalföldi festészet | |
Prakticizmusa | |
Új tavasz eleje (kb. 1800-1804) | 103 |
Kibontakozása a válságból | |
Moralizáló társadalomkritikája: Az Álom; Szükségben segítség | |
A "laissez faire" filozófiája: Az önnönszeretete | |
Társadalomkritikájának konkretizálódása: A megégett Nagytemplom | |
A magyar-latin klasszicizmus hatása | |
Stílustörései | |
Vergilius I. eclogájának fordítása: nyelvi népiességének első határozott jelentkezése | |
A megelégedés: politikai meggyőződésének kiformálódása | |
A válság vége | |
A tavasz eleje: természetlírájának csúcsa, erőteljes népbarát tendenciák, az érdekegyesítés gondolatak | |
A Dorottya-levelek esztétikája | |
A Lúdas Matyi első kidolgozása | |
Nem egyművű író: fejlődése nyílegyenesen visz el főművéhez | |
Debrecen bajnoka (1801-1807) | 123 |
Domokos halálára: költői öntudata | |
Csokonai Vitéz Mihály halálára, Cs. et F.: vallási meggyőződése | |
Viszonya Kazinczyhoz | |
Részvétele az Árkádia-pörben | |
Az első zsenge a magyar füvésztudományból (kb. 1804-1810) | 134 |
Egy időre búcsút mond a költészetnek | |
Diószegi Sámuel | |
Földi doktor példája | |
Készül a Füvészkönyv | |
Az Elöljáró beszéd: Fazekas értekező-prózájának csúcsa | |
A Füvészkönyv növénytani és nyelvi értéke | |
A tevékeny bölcs (kb. 1806-1814) | 144 |
A napóleoni háborúk, a konjunktúra, a szentszövetségi reakció kezdete | |
Fazekas szerepe a Nagytemplom építésében | |
A Kollégium és a város szolgálatában | |
Mint mezőgazda | |
Családi viszonyai, gyarapodó vagyona | |
127. dicséret, A serdülő bajuszhoz | |
Költészetének formai lehiggadása, teljes érettsége: A bölcs, Exsurge cor meum; felvilágosodott sztoicizmusa | |
Pasquilus in Wolfgangum Ibrányi | |
A krumpli; lírai realizmusának merészsége | |
Az én poézisom: tudatosító népiessége | |
Hortobágyi dal: népiességének csúcspontja a lírában | |
Lúdas Matyi (1804; 1814-1817) | 157 |
A Kerekes Ferenc-féle első kiadás | |
A második kidolgozás | |
A második (első hiteles kiadás) | |
A Lúdas Matyi forrása, nemzetközi népmesei rokonsága, eredetisége | |
Demokratikus irányzatossága, jövőbe mutató tendenciája | |
Megoldása az egyetlen lehetséges megoldás | |
Formai sajátságai | |
Az I.és II. kidolgozás közötti különbségek | |
A mű utóélete és jelentősége | |
Az első kalendárium, melyből az időjövendölés kimaradt (1814-1827) | 178 |
Közéleti tevékenysége | |
A Debrencei Magyar Kalendárium: programja, jelentősége, erősen gyakorlati-felvilágosodott iránya | |
Csillagászati cikkek | |
Csillagóra | |
A Kalendárium toldalékai | |
A kalendáriumi versek | |
A kelletkorán jött csendes esőhöz | |
Nyári esti dal: Fazekas lírájának csúcsa | |
Fazekas rímtechnikája | |
Ki a bóldog?: a magyar irodalom legszebb idilljeinek egyike | |
Elunván már várakozni a világ jobbulásán (1823-1828) | 193 |
Betegsége és felépülése | |
Az orientalizmus: A perzsa fejedelem, az Ezeregyéj felfedezése: A magahitt kalmár, Aleddin | |
A Füvészkönyv-pör | |
Halálos betegsége, magánya | |
Életművének összegzése: a Kalendárium magyarázatja után serkent gondolatok | |
Jegyzetek | 208 |