1.067.015

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az Európai Unió környezetvédelmi politikája és a magyar integráció

Szerző
Lektor
Debrecen
Kiadó: Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadó
Kiadás helye: Debrecen
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 116 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-472-552-X
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
"A környezetvédelem, mint társadalmi gondolkodás és tevékenység kialakulása az 1960-as évek végére, 70-es évek elejére tehető. Az ipari társadalom átalakulása fogyasztói... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:
"A környezetvédelem, mint társadalmi gondolkodás és tevékenység kialakulása az 1960-as évek végére, 70-es évek elejére tehető. Az ipari társadalom átalakulása fogyasztói (posztindusztriális) társadalommá, egyszerre járult hozzá a demokrácia kiszélesedéséhez, a jobb érdekérvényesítés igényével fellépő polgárok kommunikatív társadalmának kialakításához, az új fogyasztói igények (jobb életminőség, egészséges környezet, rekreáció) állampolgári jogként való megfogalmazásához. A posztindusztriális társadalom ugyanakkor nemcsak meghaladta, de határozott kritikával szembe is fordult azokkal a gazdasági, strukturális és kulturális alapokkal, amelyet az ipari társadalom kialakított. A posztmodern társadalmi mozgalmak kiszélesedésében a média szerepe is meghatározó volt. A média kitüntetett figyelemmel kísérte a zöldmozgalom törekvéseit, felerősítve azok társadalmi visszhangját. A környezetvédelem, a fenntartható gazdasági fejlődés, az ökológiai egyensúly, a biogazdálkodás általánosan elfogadott fogalmakká és társadalmi igénnyé váltak. Mindehhez hozzájárultak a média által házhoz vitt környezeti problémák, ökológiai katasztrófák képei is. Az erősödő társadalmi nyomás hatására a politika alrendszere sem maradhatott tétlen. A környezetvédelem, mint a civil társadalom új, és fontos törekvésének képviseletét felvállalta a politika. A környezetpolitika azonban nem jelenti tisztán a környezetvédelmi akarat alkalmazását. A politika ugyanis minden társadalmi alrendszer - köztük a gazdaság, tudomány, kultúra, jog - igényeit igyekszik kielégíteni. Azaz a környezetpolitika a környezetvédelem - mint társadalmi cél - összehangolása az egyéb társadalmi alrendszerek céljaival, érdekeivel." Vissza

Tartalom

1. Az európai környezetpolitika születése 7
2. Az Európai Közösség környezetpolitikájának céljai 7
2.1. Az etikai szempont - mély ökológiai (deep ecology) szemlélet 8
2.2. A jóléti szempont-felszíni ökológiai (shallow ecology) szemlélet. 8
2.3. Gazdasági szempontok - profán szemlélet 9
3. Az Európai Közösség környezetpolitikájának alapelvei 10
3.1. Környezetvédelmi alapelvek, mint a Közösségi politika alkotmányos elvei 12
4. Az EK Szerződések mint a környezetvédelem alkotmányos alapjai 12
5. A környezetvédelmi döntéshozatal eljárási rendje 14
6. A környezetpolitika szabályozóeszközei 15
6.1. A környezetvédelmi jogszabályok 16
6.1.1. A jogszabályokkal kapcsolatos problémák 17
6.2. Gazdasági szabályozóeszközök a Közösség környezetpolitikájában 18
6.2.1. Szubvenciók 18
6.2.2. Ökoadók, zöldülő adórendszer 18
6.2.3. Ökocimkék 19
6.2.4. Környezeti menedzsment 20
6.2.5. Szennyezési jogok kereskedelme 21
6.3. Környezetvédelmi szabályozás a nyilvánosság erejével 21
7. A környezetvédelmi akcióprogramok az ezredfordulóig 22
7.1. Környezetvédelmi akcióprogramok 1973 és 1992 között 22
7.2. Az akcióprogramokkal kapcsolatos problémák 23
7.3. A 90-es évek környezetpolitikai irányvonalai, az 5. Akcióprogram mint
fordulópont 23
8. A környezeti elemekre, káros környezeti hatásokra és gazdasági
ágazatokra irányuló környezetpolitikai célkitűzések és eredmények az
ezredfordulóig 24
8.1. A környezeti elemekre irányuló környezetpolitika 24
8.1.1. A levegővédelem 24
8.1.1.1. Az ózonréteg károsodása 25
8.1.1.2. Üvegház-gázok kibocsátása és globális klímaváltozás 26
8.1.1.3. A környezet elsavasodása
8.1.2. A vízvédelem 27
8.1.2.1. A vízszennyezés és vízfelhasználás
8.1.2.2. A tengerek és tengerpartok védelme 30
8.1.3. A biodiverzitás megőrzése 30
8.1.3.1. Természetvédelem 30
8.1.3.2. Tájvédelem és területhasználat 33
8.2. A káros környezeti hatásokra irányuló környezetpolitika 33
8.2.1. Zajvédelem 33
8.2.2. Hulladékgazdálkodás 34
8.2.3. Környezetbiztonság 37
8.2.3.1. Vegyi anyagok 37
8.2.3.2. Genetikailag módosított szervezetek 38
8.2.3.3. Nukleáris biztonság és az ipari kockázatok csökkentése 39
8.2.3.3.1 A nukleáris biztonság 39
8.2.3.3.2 Ipari szennyezés-ellenőrzés és kockázatcsökkentés 39
8.3. A gazdasági ágazatokra irányuló környezetpolitika 41
8.4. Az Európai Unió környezeti állapota az ezredfordulón 43
8.4.1. A gazdasági célágazatok terén elért környezetpolitikai eredmények 44
9. Az Európai Közösség 6. Környezetvédelmi Akcióprogramja az új
évezred első évtizedére 46
9.1. Célok, feladatok 47
9.1.1. Az éghajlatváltozás megállítása érdekében kidolgozott célok 47
9.1.2. Természetvédelem és a biológiai sokféleség megőrzésének céljai és
feladatai 48
9.1.3. A környezet-egészségvédelem céljai és feladatai 49
9.1.4. A természeti erőforrások megőrzésének és fenntartható használatának
céljai és feladatai beleértve a hulladékgazdálkodást 51
9.1.5. Az Európai Unió bővítésével és a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő
környezetpolitikai célok és feladatok 52
9.2. A 6. Akcióprogram által kijelölt célok megvalósításának eszközei 52
9.2.1. A létező környezetvédelmi jogszabályokban foglaltak betartása,
gyakorlati megvalósítása 52
9.2.2. A környezetvédelmi szempontok integrációja az egyéb Közösségi
politikákba 53
9.2.3. Szoros együttműködés kialakítása a gazdasággal és a fogyasztókkal, a
környezetkárosítás költségeinek internalizálása, a fogyasztói szokások
befolyásolása 54
9.2.4. A polgárok környezeti adatokhoz, információhoz való hozzájutásának
elősegítése 54
9.2.5. Környezettudatos területhasználat felé mozdulás 55
10. A Közösség szerepe a szélesebb nemzetközi szintéren 55
10.1. Együttműködés az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciáin 55
10.2. Együttműködés egyéb nemzetközi szervezetekben 57
11. A közös környezetpolitika fenntartható finanszírozása 57
11.1. A Közösséghez nem tartozó államoknak nyújtott környezetvédelmi
támogatások 59
11.2. Az előcsatlakozási támogatások, mint a jelölt országoknak nyújtott
környezetvédelmi segítség alapjai 60
12. Az Európai Unió környezeti teljesítménye országonként, a többsebességes környezetpolitika 62
13. Az utolsó bővítés tapasztalatai 63
Az Európai Közösség és Magyarország általános kapcsolata napjainkig 65
14.1. Az Európai Közösség és Magyarország viszonya a társulási szerződés
aláírásáig 65
14.2. A társulási szerződéstől a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig (1991-1998) 66
14.3. A csatlakozási tárgyalások 68
15. Az Európai Megállapodás, mint a magyar környezetvédelmi integráció
első állomása 69
16. Az Európai Unió környezetvédelmi integrációval kapcsolatos elvárásai és útmutatói 70
16.1. Fehér Könyv 70
16.2. Útmutató az Európai Unió Környezeti Jogrendjéhez való 71
Harmonizációhoz
16.3. Az Európai Unió környezetvédelmi ajánlásai Magyarország részére 72
16.3.1. A vízgazdálkodásra vonatkozó ajánlások és első költségbecslések 72
16.3.1.1. Ivóvízellátás 72
16.3.1.2. Vízbázisok védelme 72
16.3.1.3. Szennyvízelvezetés és-tisztítás 73
16.3.1.4. A természetes vizeink minősége 73
16.3.2. A levegő minőségének védelmére vonatkozó ajánlások és első
költségbecslések 73
16.3.3. A hulladékgazdálkodásra vonatkozó ajánlások és első költségbecslések 74
16.4. Az Európai Unió összefoglaló értékelései Magyarország 75
környezetpolitikai előrehaladásáról
16.4.1. Az 1998-as országjelentés környezetvédelmi megállapításai 76
16.4.2. Az 1999-es országjelentés környezetvédelmi megállapításai 76
16.4.3. A 2000-es országjelentés környezetvédelmi megállapításai 76
17. Magyarország környezetvédelmi integrációval kapcsolatos 77
intézményrendszere
18. Magyarország legfontosabb - az integrációval összefüggő -
környezetpolitikai stratégiái 79
18.1. Alternatív környezetpolitikai stratégiák 1997 előtt 79
18.2. Környezetpolitikai stratégia 1997 után 80
18.3. A környezetvédelmi csatlakozási tárgyalások során folytatott stratégia 81
19. Magyarország legfontosabb - az integrációval összefüggő környezetvédelmi programjai 84
19.1. A Nemzeti Környezetvédelmi Program 84
19.2. A Közösségi Vívmányok (Acquis Communautaire) Átvételének Nemzeti
Programja (ANP) környezetvédelmi vonatkozásai 87
20. Magyarország környezeti elemekre és káros környezeti hatásokra 88
irányuló környezetpolitikai feladatai az integráció kapcsán
20.1. A környezeti elemekre irányuló környezetpolitika 88
20.1.1. A levegővédelem 88
20.1.2. A vízvédelem 91
20.1.3. A biodiverzitás megőrzése 94
20.1.3.1. Természetvédelem 95
20.1.3.2. Tájvédelem - fenntartható területhasználat 96
20.2. A káros környezeti hatásokra irányuló környezetpolitika 99
20.2.1. Zajvédelem 99
20.2.2. Hulladékgazdálkodás 99
20.2.3. Környezetbiztonság 106
20.2.3.1. Vegyi anyagok 106
20.2.3.2. Genetikailag módosított szervezetek 107
20.2.3.3. Az ipari szennyezés-ellenőrzés és kockázatcsökkentése 107
20.2.3.4. Nukleáris biztonság 109
21. A magyar környezetvédelmi integráció pénzügyi támogatása 109
22. A környezetvédelmi intézkedések haszna 112
Kislexikon - a gyakrabban előforduló rövidítések jegyzéke 113
Irodalom 115

Fazekas István

Fazekas István műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Fazekas István könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem