A magyar nőnevelés úttörői

Szerző

Budapest

'Fáy András: A magyar nőnevelés úttörői ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1962
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	386 oldal
Sorozatcím:	Neveléstörténeti Könyvtár
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Megjelent 1000 példányban. Fekete-fehér fotókkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az intézményes nőnevelés kifejlesztése Magyarországon éppúgy, mint más országokban jellegzetesen a polgári fejlődés talaján kibontakozó pedagógiai törekvések egyik fontos célkitűzése. A polgári fejlődés hatására, végső soron a naturális gazdálkodás bomlásának, az árutermelés fejlődésének, a manufaktúra, majd pedig a gépi nagyipar kialakulásának sok áttételen át érvényesülő következményeként indul meg az a folyamat, melynek során a nő mindinkább szabadulni igyekszik középkori elzárkózásából, gazdasági önállótlanságából, és a családi otthon falai közül kilépve - osztályhelyzetének megfelelően más-más módon - önálló munkaterületet, emberi jogokat, iskolai képzést, művelődési lehetőséget követel magának.
A nőnevelés a polgári fejlődés során a nevelés különálló területeként fejlődött ki. Ez a körülmény összefügg a női nemnek a burzsoá társadalomban is szükségszerűen fennmaradt elnyomatásával s ebből eredően azzal a széles körökben uralkodó és a nőemancipáció képviselői által sokszor bírált patriarchális szemlélettel, hogy a nőnek a családban elfoglalt szerepe, családanyai és gazdasszonyi hivatása avagy egyszerűen „kisebb szellemi képességei" miatt más irányú és kevésbé színvonalas képzésre van szüksége, mint a férfinak.
Miként a magántulajdon világában szükségképpen elnyomott női nem részére csak a szocialista társadalom teremthette meg a teljes felszabadulás feltételeit, éppúgy csak ez a társadalom fejleszthetett ki olyan köznevelési rendszert, amelyben a férfi és a nő nem mint szellemileg „magasabb rendű" és „alacsonyabb rendű" ember, nem mint elnyomó és elnyomott, hanem mint a társadalom minden tekintetben egyenjogú tagja nevelődik, és egyéniségének sokoldalú kibontakoztatásával készül fel a társadalmi termelésben való részvételre. Ezzel egyszersmind a nőnevelés külön státusának is meg kellett szűnnie. A polgári értelemben vett nőnevelés a szocialista társadalomban immár neveléstörténeti kategória.
A magyar nőnevelés története a felszabadulás után megújhodott neveléstörténeti kutatásnak mindmáig elhanyagolt területe. Vissza

Tartalom

Előszó 5
Nőnevelési reformtörekvések Magyarországon. Az intézményes nőnevelés, munkaiskolák, 1777-1867 (Orosz Lajos) 9
A nők helyzetének alakulása a polgári fejlődés megindulása után.
Az első leányiskolák 10
A polgári nőmozgalom kibontakozása a nyugati országokban.
A nőnevelés fejlődése 17
A nőemancipációs törekvések kezdetei Magyarországon. A felvilágosodás korszakának írói a nők művelődéséről 21
A leányok intézményes nevelésének alakulása Magyarországon
a felvilágosodás korszakában 26
Brunszvik Teréz nőnevelési törekvései 47
A nőkérdés és a nemzeti mozgalom. Takács Éva fellépése. Vita
a nők művelődéséről a Tudományos Gyűjteményben 55
A nemesi reformmozgalom és a nőnevelés. Széchenyi és
Vörösmarty a nők hivatásáról ... 68
Vita a nőnevelésről az Athenaeum hasábjain. Páy András, Hetényi János, Steinacker Gusztáv reformtervei ... 75
Karacs Teréz és Teleki Blanka nőnevelési programja 93
Karacs Teréz miskolci intézete 106
Teleki Blanka pesti intézete 114
Az intézményes nőnevelés fejlődése a negyvenes években 119
A nőnevelési irodalom 1845-től a polgári forradalomig 127
A nőkérdés alakulása és a nőnevelés problémái a polgári forradalom idején 132
A nőnevelés problémái az első egyetemes tanítógyűlésen. Eötvös törvényjavaslata 137
Sajtóhangok a nők hivatásáról és művelődéséről az abszolutizmus korszakában 143
Az intézményes nőnevelés az abszolutizmus korszakában 153
Sennovits Mátyás: Az alsóbb néposztály és a női nem jobb nevelése Magyarországon 175
Brunszvik Teréz: Három magyar asszony levélváltása 182
Takáts Éva: Némely észrevételek Tekintetes Kultsár István úrnak értekezésére 187
Takáts Éva: Egy barátnémhoz írt levelem nemünk ügyében 193
Takáts Éva: Barátnémhoz írt második levelem ismét nemünk ügyében 203
Fáy András: Nőnevelés és nőnevelő-intézetek hazánkban 207
Brunszvik Teréz: Nőképzés és nőnevelés 230
Steinacker Gusztáv: Tapasztalások és intések a nőnevelés mezején ... 237
Brunszvik Teréz: Terv és felhívás egy magyar nőne velőnéket képező
nevelő intézet felállítására 245
Karacs Teréz: Néhány szó a nőnevelésről 248
Teleki Blanka: Szózat a magyar főrendű nők nevelése ügyében 269
Karacs Teréz: Viszhang a magyar főrendű nők neveltetése ügyében emelt „Szózatra" 272
Karacs Teréz: Nevelőnőket képző intézet tervezése 277
Teleki Blanka: Nyilatkozat nőnevelési intézetről 280
Karacs Teréz: Nyílt levél a magyar nőkhöz 283
Vahot Imre: Nemzeti nőnevelőintézet 285
Oroszhegyi Jósa: Nőnevelési levelek - 288
Karacs Teréz: [Levél Nagy Gáborhoz] 1848. április 22 293
Leánytanulók kiáltványa a nők egyenjogúsága ügyében 296
Teleki Blanka: Elébb reform, azután nőemancipatio 297
Karacs Teréz: Levél a Pesti Divatlap szerkesztőjéhez 300
Az első egyetemes tanítógyűlés határozatai a nőnevelésről 302
Karacs Teréz: [Levél Nagy Gáborhoz] 1848. november 21. ... 304
Karacs Teréz: Nevelői pályám 307
Karacs Teréz: Jegyzetek nevelőnői pályámról 342
Karacs Teréz: A leánytanulók fegyelmezéséről 363
Lövei Klára: A máramaros-szigeti felsőbb leányiskola alapja 357
[Női reáltanodákat!] 374
Kanya Emilia: A nőről 377
Jegyzetek a képekhez ... ... ... ... ... 382

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem