A magyarság diszitő-ösztöne (rossz állapotú)

Előszó

E könyv szerzőjének a nevét eddig csak kiállításokon láttuk. A húsz-harmincas évek magyar művészeti élete ama jellegzetes ágának egyik elismert képviselője, amely nemcsak ösztönösen, hanem tudatosan is a magyar nép, a magyar fajta közösségi lelkivilágának a kifejezésére, tehát a sajátosan magyar építő-, szobrász-, festő- és általában díszítőművészet korszerű stílusának a megteremtésére törekszik.
Fáy Aladár azonban ama kevesek közé tartozik, akik már régen túljutottak a Lechner Ödön-féle «sajátosan magyar formavilág» elvén. Tisztában van azzal, hogy az egyes népművészeti motívumoknak a képzőművészetben való felhasználása még nem eredményez magyar stílust, s hogy az ilyen módon keletkezett művek legjobb esetben is csak magyarosak, leggyakrabban pedig éppenséggel magyarkodók. Az ő és kevés világosan látó művész-társának eszményképe elsősorban a Bartók Béla és Kodály Zoltán által elért eredmények.
Nagy kérdés azonban, hogy ez az eszménykép egyáltalán elérhető-e a képzőművészet területein? Az eddigi eredmények a kérdésre válaszolható igen-t nagyon is kétségessé tették. Ma már tisztában vagyunk azonban azzal, hogy az eddigi törekvések hibája nem a szándékban, hanem a kísérletezés módjában, a rosszul megválasztott útban keresendő. Bartók és Kodály zenéje sem egyes népdal-motivumoknak az átvételével, hanem a magyar népi zene egészében megnyilatkozó s az általuk felismert alaptörvényszerűségnek, az ősi magyar pentatonikának az alkalmazásával vált mélyen és megdönthetetlenül magyarrá, s egyben egyetemessé. De van-e ilyen ősi törvényszerűség a magyar nép művészetében?
Fáy Aladár könyve erre a nehéz, de nagyon fontos kérdésre ad feleletet. Vissza

Fülszöveg

Ábrák jegyzéke.
1. Elvont díszítmények 9
2. Közkeletű díszítőelemek 9
3. Számításból keletkezett díszek 10
4. Ötletekből keletkezett díszek . 11
5. Elvont népi díszítések 12-13
6. Népi faragványok 14-15
7. Egyenletes díszítés 16
8. Kalotaszegi rovásdísz 17
9. Magyar vitézkötések 18
10. Kunsági lószerszámsallangok 19
11. Kopjafák 19
12. Kalotaszegi írásos hímzés alapelemei 20
13. Kalotaszegi írásos hímzések . 20
14. Szláv hímzések 21
15. Polgári hímzések szegfűi . 23
16. Közkeletű képzetek 24
17. Képzettársító díszítőelemek 25
18. Polgári díszítmények rózsái .26
19. Kopás és szervetlenedés . 27
20. Magyar népi virágok 28-30
21. Sárközi főkötők rózsái . 31
22. Magyar hímzett rózsák . . 32
23. Szerves bozótok 33-35
24. Nyugati népművészet . . .36-37
25. Magyar díszítőbokrok 37
26. A vonalak rugalmassága . 44
27. Az irányok viszonya 45
28. Eszményi vonalrendszer . 47
29. Legyezőszerű csokrok 48
30. Kerülgető indarendszer . 49
31. Elágazó rendszer 50-53
32. Simuló rendszer magyarul . 54
33. Tömött és szabályos dísz különbsége 55
34. Határozottság 57-58
35. Hajlások hangsúlyozása 59
36. Somogyi ködmönről . 61
37. Fölfutó indák .61
38. Rezgő középszár 62
39. Szétváló középszár 63
40. Fölbontott középszár 63
41. Páros és páratlan tagozás . 64-65
42. Hármas tagozás 66-67
43. A különbségek fokozása 69
44. Sárközi főkötők szegélydiszei 70
45. Csipkézés 71
46. Római akantuszleveles dísz 72
47. Magyar csipkézés 73
48. Kalotaszegi írásos folthatás 49.
Tagozódás 74
50. Római rozetta 75
51. Dunántuli pásztormunkákról 75
52. Magyar körvirágok (rozetták) 76
53. Sárközi főkötőkről ! . . 76
54. Folt és aprózás 78
55. Foltok világító-ereje 79
56. Ragyogó virágok 79
57. Sárközi főkötőkről 80
58. Székely hímes tojásokról 81
59. Ragyogtató szegélyek 81
60. Magyar ruhák szegélye 82
61. Párhuzamokba tömörített díszek 83-84
62. Határozott foltu díszek 85
63. Tömött folt, ragyogtató szegéllyel . 86
64. Subák 87
65. Rimóci menyecske egész öltözékének díszítőjellege . . 89
66. Az öltözék ütemes tagozottsága 90
67. Nyakékek . 91
68. Keskenyítő és szélesítő vonalak 91-92
69. Kalotaszegi női viselet 93
70. A színek háromszöge 97
71. Sárközi »kiskutyák« 109
72. Kalotaszegi írásos díszítővirágok 111
73. Székely varrottasokról 113
74. Szines laposhímzésekről 115 Vissza