Fasizmusértelmezések

Tartalom

BEVEZETŐ: Néhány gondolat munkánk céljáról, a követett módszerekről és az eddigi feldolgozásokról 5
I. A FASIZMUS, MINT KUTATÁSI ÉS ÉRTELMEZÉSI PROBLÉMA 8
1.1. Vajon mi is a fasizmus? 9
1.2. A fasizmusértelmezések korszakai és fő tendenciái 9
1.2.1. Dottrina del fascismo - az olasz fasizmus önarcképe 9
1.2.2. Fasizmusértelmezések 1925-ig 12
1.2.3. Giovanni Gentile és a fasiszták kiáltványa 14
1.2.4. Fasizmusinterpretációk Hitler hatalomrajutásáig és a
nemzetiszocializmus önarcképe 15
1.2.5. Fasizmuselméletek 1933-1939 21
1.2.6. Fasizmusértelmezések 1939-1945 23
1.2.7. Az utolsó korszakhatár: 1965 - tendenciák és befolyások a háború utáni fasizmuskutatásban 23
1.3. Módszertani megfontolások és alapkérdések a kutatásban 27
II. MARXISTA KORTÁRSAK A FASIZMUSOKRÓL 40
II. 1. Fasizmusértelmezések a nemzetközi kommunista mozgalomban 41
II. 1.1. Vélemények és viták a fasizmusról, mint a reakció eszközéről és
mint középosztályi mozgalomról 1923-ig: Gramsci és az agrárfasizmus; C. Zetkin és G. Aquila a fasizmusok társadalmi bázisáról; Egységfront-taktika és Schlageter-kurzus. 41
II.L2. Értelmezések 1924-1934: A szociálfasizmus elmélete; Gramsci,Togliatti nézetei és a Lyoni tézisek 42
11.13. A KOMINTERN VII. kongresszusa felé: Togliatti és Dimitrov nézetei valamint a népfront-politika alapvonalai. 53
11.2. Fasizmusinterpretációk a szociáldemokrata munkásmozgalomban 60
11.2.1. Értelmezési kísérletek a Matteotti-ügyig: Zibordi Itália megkésett fejlődéséről, a fasizmus alkotóelemeiről, jellegéről és funkciójáról. 61
11.2.2. Szocialista értelmezések 1930-ig: Labriola az atavisztikus fasizmusról; Turati a háborúról, a plutokráciáről és a fasizmus nemzetközi veszélyéről; H. Heller az értékválságról, a demokrácia válságáról és a hatalom akarásáról 63
11.23. Szocialista nézetek a fasizmusról 1930-1933: Th. Geiger és Hendrik de Man a fasizmusok szociológiájáról és szociálpszichológiájáról ill. középosztályi jellegéről; Borkenau és Arthur Rosenberg fasizmus és modernizáció kapcsolatáról. 68
11.2.4. A német szociáldemokrácia válsága, veresége és értelmezési kísérletei 1939-ig: Az elméletek elágazása - bonapartizmus versus totalitarizmus; A. Tasca a sokarcú fasizmusról és az új osztályról; O. Bauer az osztályerők egyensúlyáról; R Löwenthal a tervimperializmusról 73
11.2.5. Értelmezések a háború végéig: Kettős állam avagy a Behemoth természetrajza - E. Fraenkel és F. Neumann nézetei. 78
11.3. Fasizmusértelmezések a munkásmozgalom peremvidékein 85
113.1. A bonapartizmus-elmélet változatai: A. Thalheimer és L D. Trockijálláspontja. 85
11.3.2. Németország megkésett fejlődéséről és elkanyarodásáról: ErnstBloch az Ungleichzeitigkeitről és nemzetszocializmusról; Lukács György poroszságról, irracionalizmusról, fasizmusról. 96
11.33. A liberális piacgazdaságból a totalitárius tervkapitalizmus felé: J. Bumham és a menedzserek forradalma; Horkheitner az autoríter államról és autoríter személyiségről 104
11.3.4. A fasizmus a freudo-marxizmus tükrében: E. Fromm és W. Reich szociálpszichológiája 111
11.4. Összegzés 117
III. A KORTÁRSI KONZERVATÍV ÉS LIBERÁLIS FASIZMUSÉRTELMEZÉSEK 124.
III. 1. Konzervatív kortársak a fasizmusokról 125.
III. 1.1. A keresztény egyházak a fásizmusokról 125.
III. 1.2. Itália megkésett fejlődése és a risorgimento eltorzulása: Don L Sturzo konzervativizmus és liberalizmus között 127.
III. 1.3. A szekularizációtól a totalitarizmusig: J. Marítain a fasizmusról. 129.
111.1.4. Európa és a németség szellemi válsága: német konzervatívok a
nácizmusról. 130.
111.1.5. A konzervatizmus vívódásai: E. Niekisch és H. Rauschningnihilizmus és forradalom között. 138.
111.2. Liberális kortársak fásizmusértelmezései 144.
111.2.1. Az olasz liberalizmus fasizmus és antifasizmus között 145.
111.2.2. Német liberális közgazdászok a fasizmusról; 150.
111.2.3. A neoliberalizmus útján: Röpke és Hayeka totalitarizmuselmélet felé. 151.
111.2.4. Korai historikus szociológia: Talcott Parsons fasizmusértelmezése. 155.
111.2.5. A liberalizmus renegátjai: P. F. Drucker és a gazdasági ember vége. 157.
111.3. Összegzés 158.
IV. A FASIZMUSÉRTELMEZÉSEK FÓ ÁRAMLATAI 1945 UTÁN 161.
IV. 1. A totalitarizmus-elmélet változatai 162.
IV. 1.1. Korai változatok: diktatúra, bolsevizmus és fasizmus problémája 163.
IV. 1.2. A totalitarizmus-értelmezések virágkora: M. Lernertóla klasszikus totalitarizmus-elméletig. 164.
IV. 1.3. A totalitarizmus-elmélet bomlása 172.
IV.2. Fenomenológiai módszer - transzcendentális szociológia: Ernst Nolte fasizmusértelmezése 176.
IV.3. A modernizáció-elméletek fasizmusértelmezései 187.
V. A FASIZMUSOK KÉRDÉSÉHEZ 198.
VI. FÜGGELÉK 219.
VI. 1. Jegyzetek 220.
VI.2. A hivatkozásokban szereplő irodalom jegyzéke 250.

Témakörök