A Lehel kürtje faragványainak jelentéséről

Tartalom

BEVEZETÉS: A LEHEL KÜRTJÉRŐL ÁLTALÁBAN 3
I. KI MIT ÍRT EDDIG A „LEHEL-KÜRTRŐL"? 4
1. A kürt faragványainak jellegéről 4
2. A kürt faragványainak készítési idejéről 5
3. A kürt faragványainak jelentéséről 5
II. AZ ŐSI DUALISTA ISTEN- ÉS VILÁGSZEMLÉLET BÖLCSELETÉNEK LÉNYEGE ÉS RENDSZERE, ISMERETÜK SZÜKSÉGESSÉGE 12
1. Az ősi dualista isten- és világszemlélet bölcseletének lényege 13
2. Az ősi dualista isten- és világszemlélet bölcseletének rendszere 14
III. A LEHEL KÜRTJE FARAGVÁNYAINAK JELENTÉSÉRŐL 21
1. A faragványok jelképiségének illeszkedése az ősi dualista isten és világszemlélet bölcseletének 9-mezős rendszerébe 21
A) A kentaurok, griffek és a széttárt szárnyú álló madár illeszkedése és jelentése 21
B) A kentaur, griff, szfinx és a széttárt szárnyú álló madár jelképisége 23
a) A kentaurról 23
b) A griffről 25
c) A kentaur-griffről vagy szfinxről 31
d) A széttárt szárnyú álló madárról 35
C) A többi faragvány illeszkedése és jelentése 37
a) A kürt női jelképiségéről és ünnepéről 37
b) A faragványok szereplőinek nemi jelképiségéről 38
c) A női szimbólumok illeszkedése a 9-mezős rendszerbe
3 szfinxszerűen jelképezett magyar istennő-ősanya (Magyar/Magóg, Ankisza, Eneth/Enéh) jelképes összetevőiként 41
d) A férfi szimbólumok illeszkedése a 9-mezős rendszerbe 3 szfinxszerűen jelképezett magyar isten-ősatya (Nimród/Góg, Hunor, Magor) jelképes összetevőiként 45
D) Az isten-, világ- és életfa nyitott istentenyérrel, valamint a hiányzó faragvány valószínű jellege 50
a) Az isten-, világ- és életfa nyitott istentenyérrel 50
b) A Törvény jelképei az istenek kezében 53
c) Isten-, világ- és életfa-ábrázolások áttekintése 57
Az isten-, világ- és életfa ábrázolási módjának három fejlődési, vagy változási szakasza 58
Urmia-tó környéki ábrázolások 59
Mezopotámiai és egyéb ábrázolások, a „tat" kéztartás.67
Kárpát-medencei magyar ábrázolások 70
d) A nyitott istentenyér jelképisége és a kéz jelképű sumer istenek 75
e) A sumerok neve és a „sumeri" kéztartás 77
ea) A sumer név alapjelentései, ezek alapján is az istenkéz gazdájának azonosítása és a „sumeri" kéztartás 77
eb) A sumerok országának kétféle neve 80
ec) A sumerok tragédiájáról beszélő nevek 82
2. A Lehel-kürt faragványai jelentésének összefüggő értelmezése
ősi istentiszteleti szertartás felidézéseként 83
A) Az őshaza, a világi és vallási fejedelmek, az isteni ősszülők és két vallásfelekezeti népág felidézése (a középmező felső sávjában) 84
a) Az őshaza és városa azonosítása az Urmia-tó környéki
egykori Man(a) ország Urmiate nevü egyik fő-, vagy erődvárosával 84
b) Az egyenlő szárú keresztek a magyar ősatyákra utalnak ... 86
c) Két lovas fejedelem és a kettős fejedelemség 87
d) A kettős papfejedelemség és a főpapok jelvényei 88
e) A két magyar vallásfelekezeti népág isteni jelképe és népnévi jelzője (szabartui-aszpalui és unugur/onogur) 89
B) A két népág egységének kifejezése tánccal és a tisztelt istenek jelképei a Törvény istenkezével díszített isten-, világ- és életfa ábrája körül (a középmező két középső sávjában) 92
a) A két vallásfelekezeti népág egységének kifejezése tánccal (a középmező 2. sávjában) 92
b) Az istenek megerősítik a két magyar népág egységét 94
c) A fo istenségek és állatjelképeik (a 3. sávban) 95
C) Zenés, műsoros táncmulatság (bál Baál isten tiszteletére) az embertárssal, a néppel, az istenséggel és a világmindenséggel való egybeolvadás érzésének előidézésére (a középmező alsó sávjában) 96
Összefoglalás (helyett néhány hangsúlyozott eredmény) 98
Melléklet. Tíz körülmény(csoport), mely a magyarok Urmia-tó vidéki őshazáját igazolja, vagy erősen valószínűsíti 99
Irodalomjegyzék 106
Képmellékletek 1-55.

Témakörök