Farkashegy, a magyar vitorlázórepülés bölcsője

Előszó

Részlet a könyvből:
"FARKASHEGY, a magyar vitorlázórepülés bölcsője!
Kopár hegytető, gyér fű, amelyet mészkősziklák szakítanak meg, szúrós-tüskés bokrok. A hegy oldalát sötétzöld foltok tarkítják, fenyőcsemeték. Délre szőlők, őszibarackosok, azon túl Budaörs sűrűn épített szűkablakos kőházai. Ez volt Farkashegy, amelyet első repülőterünknek szemeltek ki azok, akik elhatározták, hogy Magyarországon is meghonosítják az új repülősportot, a vitorlázórepülést.
Maroknyi csoport, mindössze néhány világháborút megjárt repülő, öreg sasok, akik nem tudnak lemondani a repülés mindig újat adó élményéről, minden iránt fogékony fiatalok, akiket vonz az újszerű, nehezen hozzáférhető sportág.
1929 nyarán jelentek meg első gépeikkel a hegyen, felépítettek egy fahangárt, és ettől kezdve a kirándulók érdeklődésétől kísérve folytak a repülések, amelyek inkább csak csúszások voltak. Aki már néhány másodpercre felemelkedett a földről, boldognak érezhette magát.
Hamarosan azonban komolyabb repülésekre is képesek lettek, és 1929. augusztus 1-én 9 perc 40 másodperces repült idővel megszületett az első C vizsga eredmény. Az év befejeztével 224 felszállást, 7 „A", 1 „B" és 1 „C" vizsgát mondhatott magáénak a kis csapat.
Mindez persze nem ment simán. A repülőtér környezete, a mai „Katlan" magánterület volt, lejtőit fenyőcsemetékkel ültették tele. A tulajdonos nem lelkesedett az újdonsült szomszédokért, akiknek furcsa masinái nem mindig ott értek földet, ahol a benneülő óhajtotta. De ez volt a kisebbik baj. A törékeny gépek szinte minden leszállásnál megsérültek a köves talajon, és minden javítás rövidítette a repülésre fordítható időt. Az első év „termése" 28 géptörés volt.
1930 szeptemberében nemzeti vitorlázórepülő versenyt szerveznek a hegyen.
Ekkor már két egyesület működött a repülőtéren (1929 folyamán a MÁV is alapít repülőegyesületet, amely mind a mai napig hű maradt Farkashegyhez) és Kaposváron, valamint Gyöngyösön is folyik a vitorlázórepülés. A verseny szép eredményeket hozott, 1 óra 21 perces időtartam, és 220 méteres magassági rekord született, szeptember 30-án pedig meg történt az első start a Szekrényes-hegy csúcsáról." Vissza