Gondolatok a valláserkölcsről

Fülszöveg

Farkas Zoltán :
GiNDURI DESPRE MORALA RELIGIOASÁ
Editura politicá, Bucuresti 197Í
(I. maghiará)
A jelenkori hitvédelem, a különböző egyházak visszavonulási taktikája nem terelhetik el a figyelmet az egyes vallási irányzatokban kifejezésre jutó lényegi egységről, közös törekvésről: fenntartani a vallásos világnézet tömeghatását a jelenkorban, a technika, a természettudományok páratlan felvirágzásának korában. Az említett törekvés részben abban nyilvánul meg, hogy a vallások képviselői hitvédelmi tevékenységük fő irányát elsősorban az erkölcs területére helyezték át. Az a tény, hogy a kortárs teológiai áramlatok képviselői szinte kizárólagos jelentőséget tulajdonítanak az erkölcs kérdéseinek — nem véletlen jelenség. Ma már kilátástalan minden olyan kísérlet, hogy a vallási dogmákat összebékítsék a tudománnyal, erről hát le is mondanak, s arra építve, hogy az emberek tudatóban az erkölcsi követelményeknek még mindig van némi vallásos színezetük, igyekeznek úgy beállítani a... Tovább

Fülszöveg

Farkas Zoltán :
GiNDURI DESPRE MORALA RELIGIOASÁ
Editura politicá, Bucuresti 197Í
(I. maghiará)
A jelenkori hitvédelem, a különböző egyházak visszavonulási taktikája nem terelhetik el a figyelmet az egyes vallási irányzatokban kifejezésre jutó lényegi egységről, közös törekvésről: fenntartani a vallásos világnézet tömeghatását a jelenkorban, a technika, a természettudományok páratlan felvirágzásának korában. Az említett törekvés részben abban nyilvánul meg, hogy a vallások képviselői hitvédelmi tevékenységük fő irányát elsősorban az erkölcs területére helyezték át. Az a tény, hogy a kortárs teológiai áramlatok képviselői szinte kizárólagos jelentőséget tulajdonítanak az erkölcs kérdéseinek — nem véletlen jelenség. Ma már kilátástalan minden olyan kísérlet, hogy a vallási dogmákat összebékítsék a tudománnyal, erről hát le is mondanak, s arra építve, hogy az emberek tudatóban az erkölcsi követelményeknek még mindig van némi vallásos színezetük, igyekeznek úgy beállítani a dolgokat, hogy a vallásnak, lám, igen aktuális szerepe van ma is.
Jogos-e a valláserkölcsnek az az igénye, hogy az isten által kinyilatkoztatott, örök és változatlan erkölcsnek nyilvánítsa és ismertesse el magát? Valóban a vallás-e az igazi erkölcsiség forrása és alapja? Létezik-e egy önálló, a világi erkölcstől eltérő, úgynevezett valláserkölcs? Lehet-e erkölcsös az olyan ember, aki nem osztja a vallásos világnézetet? Íme, ezeket a kérdéseket teszi vizsgálat tárgyává a ,,Gondolatok a valláserkölcsről", hogy alapos, tárgyilagos elemzés után levonja a végkövetkeztetést: a valláserkölcs alapjában embertelen, s az igazi erkölcs a marxista humanizmus hirdette kommunista erkölcs.
Emberhez méltó módon élni - ez az emberi élet egyetlen célja és értelme. Vissza