Előszó
A Pázmány Szociológiai Műhely sorozat kötetei között új műfajjal jelentkezünk ezúttal. Egyetemi szociológiai jegyzetsorozat első darabját tartja kezében az olvasó.
Szeretnénk, ha az egyetem szellemiségét tükröző elkötelezett és korszerű szociológia írásművek segítenék a tájékozódást.
A jegyzetekben nem az ismeretek átfogó rendszereit, hanem szemléletformálást segítő bevezetést kívánunk nyújtani szakterületenként 100-200 oldal terjedelmű dolgozatokban.
Ebben a jegyzetben a településekre, az épített és természeti környezetre vonatkozó alapvető szociológiai ismeretek találhatók.
Az egész anyagot alapvetően az a meggyőződés hatja át, hogy a település a természeti, társadalmi, gazdasági és építészeti elemek együttese, ahol mindennapi életünk zajlik.
A térbeli társadalmi egyenlőtlenségek, konfliktusok és érdekviszonyok rendszerét vizsgáljuk a településhálózat egészében, illetve leírjuk azt a társadalmi mezőt és folyamatait, amelybe beágyazódnak a környezeti és globális problémák.
Ezekben a kérdésekben a laikus is felismerheti szorongató problémáit és tudatosíthatja reagálását e gondokra.
Hogyan formálta épített tájjá és térré szokásait és mesterségeit, hogyan alakította ki a szépségről, a hatalomról és a közösségekről vallott eszményeit az ember?
A városok ilyen értelemben állandó léttel és fizikai térrel bírnak, amely időben helyet ad az eszményeknek, ma pedig, semmivel nem helyettesíthető kommunikációs csatornák a jelen és a múlt között.
Az emberiség történelme során egyre nagyobb konfliktusokba került természeti környezetével. A Földet egységes rendszernek kell tekintenünk, melynek része az ember, és a rendszer szabályozása a környezetvédelem kulcsa.
A társadalom jövőjét meghatározó döntéseknek a társadalmi valóság beható ismeretére kell épülnie. A társadalmi folyamatok ismeretének legfontosabb feltétele a torzításoktól mentes nemzeti önismeret, azaz a nemzeti identitás kialakulása.
Vissza