A Nemzeti Könyvtár új épülete a Budavári palotában

Előszó

Részlet a könyvből:

A TERVEZÉS ELŐZMÉNYEI
A) KORMÁNYHATÓSÁGI DÖNTÉS A NEMZETI KÖNYVTÁR ÚJ ELHELYEZÉSÉRŐL. A KÖNYVTÁR EDDIGI ELHELYEZÉSEINEK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE. AZ ÚJ ÉPÜLET

A Kormány Gazdasági Bizottsága a budavári volt királyi palota helyreállítására és felhasználására, s ennek keretében a Nemzeti Könyvtár új elhelyezésére vonatkozóan 1959. júliusában hozott elvi döntés után 1959. december 30-án hozta meg azt a határozatát, amely szerint a Budavári Palotának és környezetének kulturális központ céljára történő helyreállítása során a Magyar Népköztársaság Nemzeti Könyvtárát, az Országos Széchényi Könyvtárt a Budavári Palota nyugati, ún. krisztinavárosi épületében és a Szent György téren létesítendő új épületben kell elhelyezni.1 Az 1802-ben Széchényi Ferenc által alapított Nemzeti Könyvtárunk úgyszólván kezdettől fogva elhelyezési gondokkal küzdött. A cenki (Sopron megye) Széchényi kastélyból 1803-ban hozták fel Pestre, ahol először a volt Páloskolostor könyvtár-termében helyezték el, azonban egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a könyvtár a pálosok egykori kolostorában nem maradhat. Egy magyar hazafi 1803 végén azt javasolta, hogy a könyvtárt a Komáromi Várban helyezzék el, ahol földrengéstől nem kellene tartani. „Egy ily fekvésénél és erődítményénél fogva egyaránt bevehetetlen várba kellene nemcsak a könyveket, hanem a képeket, szobrokat és az összes műemlékeket elhelyezni." A Helytartótanács felszólítására az Országos Építészeti Hivatal 1804 nyarán két tervet készített a könyvtár elhelyezésére vonatkozólag;3 az egyik terv szerint a könyvtár részére új épületet emeltek volna. Egy évvel később a könyvtár első igazgatója Miller Ferdinánd Budán kincstári épületet keresett a könyvtár elhelyezésére; ennek során szóba került a Helytartótanács épületének egyik része (a mai Országház utcában), továbbá a budai Ferencesek-temploma, de a Színház utcai, illetve Szent György téri Karmeliták kolostora is.4 Kovachich Márton György, a maga korának tudós professzora 1806 tavaszán azt javasolta, hogy vigyék át a könyvtárt Budavárába, az Erdődy-féle házba, ahol ő maga is lakott, József nádor azonban e tervet ellenezte.5 A Pálosok kolostorából a könyvtárnak 1806-ban az ún. nagyobb szemináriumba (az Egyetem téri egyetemi épületnek azóta lebontott részébe) kellett átköltöznie.6 Ugyanebben az évben (1806) Miller Ferdinánd javaslatot tett a Magyar Nemzeti Múzeum (és benne a könyvtár) új épületének megépítésére. A javaslatot a nádor felkarolta és építési program kidolgozására adott utasítást. Vissza