1.062.600

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyarcsanádi tanulmányok

Szerző
Makó
Kiadó: Magyarcsanád Község Önkormányzata
Kiadás helye: Makó
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 40 oldal
Sorozatcím: Szirbik Miklós Társaság Füzetei
Kötetszám: 8
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-03-5865-4
Megjegyzés: Egy fekete-fehér fotóval.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet
"Magyarcsanád neve 1870-ig Kis-Csanád, a 18. századtól Új-Csanád.
A török kiűzése után, 1700. július 9-én marosi határőrvidéket szerveztek, szerb családokat telepítettek le, és az Ó-Maros... Tovább

Előszó

Részlet
"Magyarcsanád neve 1870-ig Kis-Csanád, a 18. századtól Új-Csanád.
A török kiűzése után, 1700. július 9-én marosi határőrvidéket szerveztek, szerb családokat telepítettek le, és az Ó-Maros jobb partján létrehozták Új-Csanádot. Pecsétje 1714-ből való, amely vízen evezős csónakot ábrázol, a túlsó parton őrbódéval. Körirata: "SIGILLUM COM. CSANADIENS. 1714". Mária Terézia 1750. szeptember 20-án föloszlatta a szerb határőrséget. A községet Csanád megyébe kebelezte be. Mivel a határőrök a közteher viselése alól mentesültek, elégedetlenkedni kezdtek, ezért a királynő elköltözésüket is lehetővé tette. 20-30 család Nagykikindára települt, ahol máig létezik a Csanádi utca. Mások Oroszországba vándoroltak, ahol megalakították Új-Szerbiát; mintegy fél évszázad alatt eloroszosodtak. Az elvándorolt szerbek helyére 1757-ben románok települtek. A község sokat szenvedett az árvizektől, ezért 1794-ben mai helyére települt ált.
Az 1831. évi kolera járványban több mint százan haltak meg. 1852-ben készült el a községet védelmező töltés. Két év múlva az árvíz átlépte a gátat, és víz alá került a község, de a gyors apadás miatt, nagy kárt nem tett. 1855-ben nagy éhínség volt. 1860-ban bevezették a hetipiacot. Ugyanebben az évben a kolera járvány több mint kétszáz ember halálát okozta. 1878-ban fölosztották az ártéri nyomást. 1882-ben elkészült az arad-csanádi vasút, amely Magyarcsanádnál épült vasúti hídon vezetett a Bánságba. 1890-ben artézi kutat fúrtak. 1894-ben fölépült a Maroson a közúti híd." Vissza

Tartalom

Farkas Jánosné: Magyarcsanád napjainkban 3
Marjanucz László: Magyarcsanád társadalma a 18. századi összeírások tükrében 6
Tóth Ferenc: Magyarcsanád építészeti emlékei 16
Gilicze János: Emlékirat Magyarcsanádról 21
Halmágyi Pál: 1944 ősze Magyarcsanádon és környékén 25
Függelék
Thirring Gusztáv: Egy alföldi falu népességi viszonyai II. József korában 31-40
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem