Előszó
Részlet a könyvből:
KATONATEMETÉS.
Egy katona meghalt. Jó fiu volt szegény,
Jókedvű, mulatós, víg falusi legény
Dalos volt a kedve, dalos volt az ajka,
Meghalt ... a szenvedés meg se...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
KATONATEMETÉS.
Egy katona meghalt. Jó fiu volt szegény,
Jókedvű, mulatós, víg falusi legény
Dalos volt a kedve, dalos volt az ajka,
Meghalt ... a szenvedés meg se látszott rajta.
A kapitány úrhoz özvegy asszony megyen,
Most jött falujából nagy, ponyvás szekeren.
Meghalt a gyermekem . . . adják vissza nékem,
Hadd nyugodjék otthon, a szülőföldjében.
Szólt a kapitány ur: „Mért vinné el néni?
Szebb temetése lesz itt minálunk néki.
Ékesen, díszesen kivonul a század,
Szép a temetése a magyar huszárnak.
Bús katonazene lesz a siratója,
Meghajlik az ezred büszke lobogója,
Koszorút is tesznek fejfa tetejébe,
A magyar huszárnak szép a temetése."
Vissza