Iskolakultúra 2006. szeptember

Fülszöveg

SZÖVEGÉRTÉSI TELJESÍTMÉNY A SZÖVEG TÍPUSÁNAK FÜGGVÉNYÉBEN
Tanulmányunkban a szöveg típusának a szövegértési teljesítményre gyakorolt hatását vizsgáljuk. Elemzésünk arra irányul, hogy a szövegtanban jól ismert gyakori szövegtípusok szemantikai/szintaktikai jegyeinek sora, a szövegszerkezet felépítése miképpen tükröződik a megértés eredményességében.

DIÁKOK KÖRNYEZETI ATTITŰDJEI
A tanulmány az Országos Közoktatási Intézetben lezajlott, környezeti neveléssel foglalkozó, több iskolára kiterjedő vizsgálatból a diákok környezeti attitűdjeire vonatkozó részt elemzi. A vizsgálatunk alapvető célja az volt, hogy egyéves időközzel megismételt adatfelvétellel megpróbáljuk igazolni a hazai környezeti nevelésnek a környezeti attitűdökre gyakorolt hatását. Hipotézisünk szerint a környezeti nevelés hatására a diákok környezeti attitűdjeiben már egy év alatt is pozitív változás mutatható ki.

INFORMATIKA A KÖZOKTATÁSBAN
Az Oktatási Minisztérium Informatikai Főosztálya 2004. március 26-án hozta nyilvánosságra az Oktatási Informatikai Stratégiát. A stratégiai célok alapján beavatkozási területeket állapítottak meg. Áttekintésünk sorra veszi, hogy az egyes beavatkozási területeken milyen eredmények születtek 2005 végéig.

AZ INFORMATIKA-TUDÁS ÉS A HÁTTÉRVÁLTOZÓK
Tiszavasvári három általános iskolájának hetedik osztályaiban informatika teszt és néhány háttérváltozó felmérésével vizsgáltuk a tantárgy és más adatok összefüggését. Vajon hány gyereknek van otthon számítógépe és a tantárgy alapfogalmainak tudását befolyásolja-e ez? Milyen kapcsolatot találok az egyéb iskolai teljesítmények és az informatika teszten elért eredmények között? Helyes-e az a tapasztalatom, hogy aki más tantárgyból is jól teljesít, az informatikából sem tanul rosszabb eredménnyel? A szocio-ökonómiai helyzet ennél a tantárgynál is befolyásoló erővel bír-e a teljesítményekben?

MAGYAR CIRKUSZTÖRTÉNET
A magyar cirkusztörténeti kutatás mindmáig mostohagyermeke maradt mind a magyar színháztörténetnek, mind a magyar művelődéstörténetnek, így az oktatás sem hasznosíthatja a benne rejlő lehetőségeket. Annak ellenére, hogy mindkét területen az utóbbi évtized(ek)ben örvendetes fejlődést tapasztalhattunk, e témakör önálló feldolgozása nem történt meg. Még a most megjelenőfélben levő Magyar Művelődéstörténeti Lexikon (amely a kezdetektől csak a 18. század végéig terjedő korszakokat öleli fel) sem hoz ilyen címszót - nyilván nem jutott a szerkesztők eszébe olyan szerző, aki egy ilyen címszót meg tudott volna írni. Vissza