1.061.259

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Bevezetés a híradástechnikai mérésekbe

Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar/Kézirat

Szerző
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 186 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Megjelent 710 példányban. Tankönyvi száma: J5-691. Fekete-fehér ábrákkal, kihajtható melléklettel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A mérnök egyik alapvető szakmai tevékenysége a mérés. A gyártásban résztvevő mérnök az alapanyagot, az alkatrészeket, a kész terméket méri illetve méreti. A fejlesztésnél, tervezésnél dolgozó... Tovább

Előszó

A mérnök egyik alapvető szakmai tevékenysége a mérés. A gyártásban résztvevő mérnök az alapanyagot, az alkatrészeket, a kész terméket méri illetve méreti. A fejlesztésnél, tervezésnél dolgozó mérnök is gyakran mér9 mivel a tervezett gyártmány minden egyes jellemzőjét előre nem lehet kiszámítani, a számításokat gyakran nem gazdaságos a végletekig finomítani, célszerű egy adott fokon a mérésekre áttérni. De a mérés egyébként is a tervezés megbízható, természetes ellenőrzési módszere, A mérnöknek nemcsak mérnie, hanem méretnie is kell. A tervezőnek gondolnia kell arra, hogy a gyártmányt gyártás közben és elkészültekor megbízhatóan egyértelműen mérni lehessen. Mérnökök feladata a megfelelő mérőeszközök kiválasztása, valamint a mérés módszereinek megadása is. Az üzemeltetésnél, minőségi ellenőrzésnél dolgozó mérnök munkájában még nagyobb szerepet játszik a mérés.
Mindezekből következik, hogy a mérések alapelveit, a megbízható mérés elvi és gyakorlati feltételeit, a műszereket nemcsak a műszerkonstruktőrnek kell ismernie. A híradástechnikában dolgozó mérnökre mindez fokozottan vonatkozik, mivel itt a munka természete viszonylag gyakran teszi szükségessé, de ugyanakkor lehetővé is a mérést. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
1. Bevezetés a méréstanba (Farkas) 5
1.1. A mérés célja, feladata és alapvető módszerei 5
1.2. A hiba fogalma és fajtái 6
1.3. A hiba megadási módjai, értékfüggése 10
1.4. A hiba meghatározása több mérés esetén 13
1.5. Hitelesítés 20
1.6. A mérő és a mérendő illesztése 22
2. Feszültség és áram mérése (Farkas) 28
2.1. Elektromos műszerek. A Deprez rendszerű műszer 28
2.2. A Deprez műszer alkalmazása és hibája 33
2.3. Váltakozó feszültségek mérése 37
2.4. A kéziműszerek és kezelésük 41
2.5. Elektronikus műszerekről általában 43
2.6. Egyenfeszültségű csővoltmérő 44
2.7. Nagyfrekvenciás és univerzális csővoltmérő 50
2.8. Kisfrekvenciás csővoltmérő 53
2.9. Különleges feszültségmérők 54
3. Impedanciamérés 58
3.1. Egyszerű R és C mérők (Farkas) 58
3.2. Impedancia mérése rezonancia módszerrel (Mertz) 62
3.3. Impedancia mérése hidakkal (Mertz) 69
4. Az oszcilloszkóp (Farkas) 87
4.1. Az oszcilloszkópok alkalmazása 89
5. Frekvencia mérések (Mertz) 97
5.1. A frekvencia mérés alapelvei 97
5.2. Frekvencia mérés ismert frekvenciájú jelhez való hasonlítással 99
6. Jelforrások (Farkas) 103
6.1. Az oszcillátor 104
6.2. A modulátorok 105
6 3. A kimenőfeszültség és kimenő ellenállás 108
6.4. Az impulzusgenerátor 110
7. A tápegységek (Farkas) 112
1.sz. Függelék: A váltakozó feszültség nevezetes értékei 117
2. sz. Függelék: A decibel- és neperszámítás 118
3. sz. Függelék: A rezgőkör (Mertz) 120
4.sz. Függelék: Jelölések 129
5.sz. Függelék: Gyári elektronikus műszerek leírása (Mertz) 130
1. Kisfrekvenciás csővoltmérő és mérőerősitő. EMG 1315/B 130
2. Tranzisztoros mV mérő. EMG 1351/B 134
3. "Orivohm" üzemi csővoltmérő. EMG 1341/B 136
4. Hangfrekvenciás generátor. EMG 1113/C 139
5. Szélessávú R.C. generátor. ORION KTS 1113/S 144
6. Laboratóriumi szignál generátor. EMG 1163 150
7. Szélessávú négyszöghullámú generátor. EMG 1143/B 153
8. Katódsugár oszcüloszkóp. EMG 1534 156
9. Televíziós oszcillo-szinkroszkóp. ORION KTS 1581/S 159
10. Stabilizált egyenfeszültségforrás. EMG 1832/B 162
11. Q~mérő Radiométer QM 1 164
12. Harmonikus torzitásmérő. Elektrotechnika KTSZ,
TR 9602 166
13. Grützmacher impedancia mérőhid. Elektronika KTSZ.
1445/S 174
6.sz. Függelék: Gyakorló mérések 178
Laboratóriumi szabályzat 178
A. Feszültségmérés 180
B. Jósági tényező mérése 181
C. Hanggenerátor kezelése 182
D. Impedancia mérése 182
Minta mérési jegyzőkönyv előkészítéséhez 184
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem