Előszó
Részlet:
"Keskeny vaságyon egy lány és egy férfi alszik. A lány feje jobbkarjának könyökhajlatában pihen; szája félig nyitva, csöndesen lélegzik; arca még álmában is kissé duzzogó, gondterhelt -...
Tovább
Előszó
Részlet:
"Keskeny vaságyon egy lány és egy férfi alszik. A lány feje jobbkarjának könyökhajlatában pihen; szája félig nyitva, csöndesen lélegzik; arca még álmában is kissé duzzogó, gondterhelt - mint egy gyermeké, aki maga sem tudja, mi a baja.
A férfi a hátán alszik, ernyedten nyúl el, látszik rajta, hogy nagyon kimerült. A homloka verítékes. Szép és dacos arca kissé kifejezéstelen.
Az ablak nyitva, a szobában mégis nagy a hőség. Mindketten takaró s hálóing nélkül alszanak.
Berlinben vagyunk, a Georgenkirchenstrasseban, III. udvar, IV. lépcső, 1923 júliusában. A dollár e pillanatban - reggel hat óra - egyelőre még 414.000 márkát ér.
Az udvarból száz lakás áporodott bűze száll az alvók fölé. Száz meg száz, apró zörej nyomul be a nyitott ablakon, amely előtt mozdulatlanul függ a sárgásszürke függöny. Hirtelen, az udvar másik oldalán, alig nyolc méternyire tőlük, egy Ruhr-vidéki menekült gyerek ijedten fölsikolt.
Az alvó lány szempillája megrezzen. Fejét kissé fölemelte. Tagjai megfeszültek. A gyereksírás elhalkult, éles női szitok hasította át a levegőt, egy férfi dörmögött. A lány feje visszahanyatlott, tagjai újból elernyedtek. Tovább aludt."
Vissza