Adatok az almamoly (carpocapsa pomonella L.) magyarországi életmódjához és az ellene való védekezéshez

Előszó

Amióta Jablonowski részletes tanulmánya megjelent az almamolyról, közel négy évtized telt el. A növényvédelem tudománya azóta rendkívül nagyot fejlődött, de nem jelent meg részletes munka, mely az almamoly elleni védekezés kérdését magyarországi viszonyok között tanulmányozta volna. Ma már az egyes kártevők elleni védekezés szorosan a kártevő életéhez idomul és nem lehet eredményes védekezést elképzelni, ha azokat a tényezőket nem ismerjük a kártevők életében, melyeknek alapján a védekezést irányíthatjuk. Az amerikai adatok nem használhatók a mi viszonyaink között, hiszen az almamoly fejlődését befolyásoló körülmények még kis területen belül is annyira változók; egy másik világrészben megállapított adatokat nem lehet minden további nélkül hozzánk átültetni.
Még Amerikában is, ahol ezt a kérdést évtizedek óta alaposan kutatják és az egész védekezést a legtökéletesebben megszervezték, az almamoly által okozott kárt évi 35 millió dollárra becsülik és minden óvóintézkedés mellett is előfordult, hogy egyes helyeken, mint pkl. 1933-ban Virginiában a gyümölcs 50 %-a fertőzött, piacképtelen áru volt.
Elképzelhető, hogy nálunk, ahol a növényvédelem még csak kezdetén jár, sokkal rosszabbak a viszonyok. Erre vonatkozóan nehéz adatokat szerezni, de tapasztalataim alapján minden túlzás nélkül állíthatom, hogy almatermésünk 50 %-a csaknem értéktelen áru. Rossz gazdasági viszonyaink között kétszeresen fontos, hogy ezt a hatalmas nemzeti értéket megmentsük és csak kifogástalan, kivitelre alkalmas gyümölcsöt termeljünk. Ebben igen fontos szerep jut az almamoly elleni védekezésnek. Remélem, hogy amikor négyéves megfigyeléseim és 1934l. évi részletes vizsgálataim eredményének első részletét közreadom, sikerült a kérdést közelebb vinni a megoldáshoz. Vissza