Fülszöveg
Faragó Kornélia tanulmánykötete regényelméleti elemzéseket tartalmaz Ottlik Géza, Konrád György, Nádas Péter, Krasznahorkai László, Závada Pál, bodor Ádám, Márton László és Sinkó Ervin regényeiről, amelyekben a szerző az elbeszélés és a tér kérdéseire keres választ. Elméleti alapvetése és elemzései nyomán kiderül, hogy a regény bár tematizálja a teret, a tér a regény, az elbeszélés kompozíciójának, struktúrájának és beszédmódjának kialakításában is fontos szerepet játszik. Végtelenül sok azoknak a térmetaformáknak a száma, amelyek a regény szereplői közötti viszonylatokat nevezik meg, ezenkívül pedig a regény megformálásában is döntően fontos funkcióval rendelkeznek., Ezek a térviszonylatok legtöbbször oppozíciós viszonylatok a fent és a lent, a kint és a bent mintájára, és egyaránt elhelyezhetők a regény történetmondásának szinkronikus és diakronikus tengelyén. Ilyen értelemben nemcsak az érzékelhető világ, hanem a mentális észleletek is "teresíthetők", azaz térviszonylatokban...
Tovább
Fülszöveg
Faragó Kornélia tanulmánykötete regényelméleti elemzéseket tartalmaz Ottlik Géza, Konrád György, Nádas Péter, Krasznahorkai László, Závada Pál, bodor Ádám, Márton László és Sinkó Ervin regényeiről, amelyekben a szerző az elbeszélés és a tér kérdéseire keres választ. Elméleti alapvetése és elemzései nyomán kiderül, hogy a regény bár tematizálja a teret, a tér a regény, az elbeszélés kompozíciójának, struktúrájának és beszédmódjának kialakításában is fontos szerepet játszik. Végtelenül sok azoknak a térmetaformáknak a száma, amelyek a regény szereplői közötti viszonylatokat nevezik meg, ezenkívül pedig a regény megformálásában is döntően fontos funkcióval rendelkeznek., Ezek a térviszonylatok legtöbbször oppozíciós viszonylatok a fent és a lent, a kint és a bent mintájára, és egyaránt elhelyezhetők a regény történetmondásának szinkronikus és diakronikus tengelyén. Ilyen értelemben nemcsak az érzékelhető világ, hanem a mentális észleletek is "teresíthetők", azaz térviszonylatokban lesznek elérhetők és olvashatóak. Eközben természetesen, minthogy regényről, regényírásról van szó, nincs poétikai értelemben különösebb szerepe a fikcionális és referencionális tér megkülönböztetésének. Sokkal fontosabb annak belátása, hogy a múlt és a jelen, a szó és a jelentés, a mondatgrammatika és a világ dolgainak elrendezése térmetaforákkal nevezhető meg. És hogy ezeken keresztül a regény kapcsolatot teremt és teremthet a hagyománnyal, az archetípusokkal, a mítoszokkal, valamint a történelemmel is, ami azt jelenti, hogy tér sokféle módon van és létezik a regényben, minek következtében különböző formákban át is hatja a regényt mint műalkotást.
A tanulmányok szerzője jól válogatta meg azoknak a regényeknek a sorát, amelyek alkalmasnak bizonyultak a tér különböző és sokféle megjelenési formájának interpretálására, és ezzel lehetőséget teremtett egy narratív megalapozottságú térpoétika kidolgozására. Ennek a sok szempontból újszerű térpoétikának filozófiai hátterét a posztstrukturalista bölcseletekben és irodalomelméletekben, a hermeneuztika és a recepcióelmélet különféle változataiban találta meg. És ebben egyformán szerepet játszott a geopoétika, a nomadológia és dekonstrukció gondolkodás- meg beszédmódja. Faragó Kornélia az időre támaszkodó tradicionális regényelmélet mellett a tér fogalmának bevezetésével, valamint a térpoétika terminusainak kidolgozásával a regény megértésének új dimenzióit tárta fel, és a prózapoétika illetékességének kiszélesítésével lehetőséget teremtett a regényműfaj, a regény beszédmódja és megformálása hagyományos ismereteinek átértékelésére.
Vissza