Farádi énekkar 1969-1994/Feljegyzések, fényképek Farád község történetéből

Előszó

Részlet:
A farádi énekkar története
"Verba volant, scripta manent" - "A szó elszáll, az írás megmarad" - tartja a latin mondás. Sajnos a dal is elszáll, úgy veszik feledésbe, ahogy múlik az idő.
Kerek negyedszázad távlatából most 1994 nyarán e könyvecske lapjain emlékezünk vissza a farádi énekkar 25 évére. A visszatekintés kedves kötelesség. Tiszteletadás azoknak, akik hosszú évek énekkari próbáinak és szerepléseinek fáradhatatlan részesei voltak. Sok örömünk telt benne, mert szerettünk énekelni, de tagadhatatlan az a többségünkben meglévő belső késztetés, amelyben a zene a közösségteremtés szándékával kapcsolódik össze. Ma már tapasztalatból merítve mondhatjuk, hogy a szépet akaró ember parányi álma és vágya valósulhat meg egy-egy mű megismerése nyomán. Ha szépen szól a dal, egy kicsit boldogabbak vagyunk mindannyian. Ahogy egyik szereplésünk után a jobaházi otthon gondozottjai nevében az idős Gede bácsi idézte Babits ismert sorai:
"Mindenki ember lelkében dal van,
és a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép lelkében az ének,
az hallja mások énekét is szépnek."

Farád
A falu nevének eredete a Rábaköz északi, a Hanság mocsaraival határos helyzetéből adódik. Itt volt a termő vidék vége /fara/, amelyen túl északra már mocsárvilág következett.
A falunak címere még nincs. 1778-as pecsétjében három szál leveles búzakalász, felette F betű és mellette egy-egy hatágú csillag, mely a későbbi években ekevassal egészül ki. A nemesség pecsétjében /1847/ lefelé fordított ásó, három búzakalász és markolatos kard, később leveles gallyak találhatók. Vissza