Family-Hótel

Előszó

Részlet a könyvből:

"Tizenöt évvel ezelőtt, magánosan és szegényen Párisban éltem, több, azóta diadalmasan megszűnt budapesti napi és heti-ujság levelezője gyanánt. Ebben a minőségemben fedeztem föl azt a hihetetlennek tetsző földrajzi csodát, hogy Páris sokkal messzebb van Budapesttől, mint Budapest Páristól. Párisból küldött cikkeim negyednap pontosan megjelentek a budapesti ujságokban, de az értük járó pénzre rendesen hetekig-hónapokig kellett várnom. Ennek köszönhetem, hogy abban az időben sok keserűségen mentem keresztül, sokat koplaltam és fáztam, rossz cipőben és elnyűtt ruhában jártam és szakállt növesztettem, mert a borbély drága volt.
A Saint-Lazare pályaudvar szomszédságában, Rue de Constantinople 75., egy kis panzió (Pension de Famille, Family-Hotel, English Spoken, Man spricht Deutsch) ötödik emeletén laktam, nevetségesen egyszerű és kétségbeejtően szűk szobában. De, ha az ablakot kinyitottam és kiálltam a kis erkélyre, enyém volt az egész város, minden világosságával és titokzatosságával. Ezen az erkélyen nagyszerűen lehetett álmodozni és az embernek csak a szemét kellett behúnynia, hogy a legszebb dolgokat lássa. Minthogy jobb dolgom úgy sem volt, nagyon sokat ültem az erkélyen, kivált éjjel, amikor a sötétség meg a csöndesség az álmok cinkosává szegődik és mese-kertekben sétáló tündérlányokat, aranyhegyeket és dús vacsorákat varázsol a lehúnyt szem elé." Vissza