Falvak, mezővárosok az Alföldön

Szerző

Nagykőrös

'Szakály Ferenc: Falvak, mezővárosok az Alföldön ' összes példány

Kiadó:	Arany János Múzeum
Kiadás helye:	Nagykőrös
Kiadás éve:	1986
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	878 oldal
Sorozatcím:	Az Arany János Múzeum közleményei
Kötetszám:	4
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:	01-6999-1
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér fotóval, ábrával illusztrálva. A tartalomjegyzék németül és angolul is megtalálható a könyvben.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A történeti Magyarország természetes határok között helyezkedett el az Alpok és a Kárpátok hegyvonulatai által koszorúzott Kárpát-medencében. Az Alföld, pontosabban fogalmazva a Nagy Magyar Alföld a medence síkvidékének nagyobb részét öleli fel, a Bodrogköztől, Rétköztől, Nyírségtől a központi területeken át (Hajdúság, Hortobágy, Nagykunság, Jászság, Körös-Tisza-Maros köze) a Duna-Tisza közéig, a Bácska, Bánát területéig, amelyek az Alföld legdélebbi részét alkotják. A magyar történelemben döntő esemény az, hogy az avarok, majd a magyar népvándorlás újabb hulláma érte el a Kárpát medencét a VI-IX. században, s vették birtokba a tágas síkot, vízben, rétben, legelőben bővelkedő nagy tájat. A feudális magyar államhatalom megszilárdulásával egyidőben, az Árpád-házi királyok uralkodása idején szilárdult meg a településhálózat is, stabilizálódtak a települések, falusi, városi, mezővárosi keretek között. A településfejlesztésben számos tényező emelhető ki, amelyek alapvetően befolyásolták a településszerkezet alakulását. Döntő az a XIII. századi depopulációs folyamat, amely során megritkult az Alföld településállománya. Nagymértékben gyorsította ezt a mongol-tatár hadak dúlása is 1241/1242-ben. Ezt követően a településfejlődés fellendült. A XIII-XIV. században nagyobb tömegű népesség vándorolt az Alföldre. A nomád jászok és kunok szállták meg a Duna-Tisza köze tágas, futóhomokkal borított területének jelentős részét, hasonlóan az Alföld központi területét, a Tisza két oldalán meghúzódó termékeny rónát, a későbbi Jászság és Nagykunság vidékét. A depopulációval szükségszerűen együtt járó településkoncentráció is az alföldi mezővárosi fejlődést mozdította elő, melynek gazdasági és társadalmi alapjait az árutermelő jellegű, nagy méreteket öltő állattenyésztés teremtette meg. A XV. századi és XVI. század eleji prosperálást a török hódítás akasztotta meg a század közepén, s a század végi (tizenötéves háború), a XVII. század közepi (Szejdi járás 1660-ban, általános török offenzíva) és végi háborúságok (törökök kiűzése) nagy szenvedést és pusztulást zúdítottak az Alföld településeire. Annak ellenére, hogy a XVI-XVII. században a zárt, s földrajzi adottságai miatt védett vidékek kivételével (Bodrogköz, Rétköz, Szabolcs és Szatmár egy része, Bereg) az alföldi területek döntő többsége elnéptelenedett, pusztává alakult át, több kedvező helyzetű település, mezőváros és falu erősíthette státusát. Vissza

Tartalom

NOVÁK László: Falvak, mezővárosok az Alföldön- (Előszó) 17
RÉGÉSZET
MADARAS László: Az avarkori településkutatás újabb eredménye az Alföld
központi területén 33
SIMON László: Helynév és etnikum. (Feltevés Bercel helyneveink eredetéről) 67
MESTERHÁZY Károly: Az Örsúr nemzetség Váralja faluja 85
KOVALOVSZKI Júlia: Árpád-kori települések Doboz határán 105
VÁLYI Katalin: Szer középkori településtörténete a régészeti leletek tükrében 117
LASZLOVSZKY József: Tanyaszerű települések az Árpád-korban 131
LISZKA József: Árpád-kori településásatások a Kisalföld északi felén 153
BALAKYI Béla: Nagykőrös késő középkori erődítései 167
SELMECZI László: Szállástól a faluig. (Adatok a magyarországi kunok
településtörténetéhez) 193
PÁLÓCZI HORVÁTH András: Régészeti és településtörténeti adatok a kunok
letelepedéséhez. (Egy középkori kun falu, Szentkirály feltárásának eredményei) 215
DÁM László: A lakóház táji változatainak és történeti fejlődésének problémái
az Alföldön 237
TÖRTÉNELEM
GYÖRFFY György: Bevezető előadás a „Falvak, mezővárosok az Alföldön"
című település konferencián 255
BLAZOVICH László: Megjegyzések a Körös-Tisza-Maros-köz középkori
településrendjéhez (X-XIV- század) 263
KUBINYI András: Az alföldi megyék portaszáma a középkor végén. (A középkori népesség meghatározásának problémái) 279
BENDA Kálmán: A mezővárosi önkormányzat és az egyházak a XVI-XVIII. században 301
HEGYI Klára: A török adminisztráció és az alföldi mezővárosok 307
SZAKÁLY Ferenc: Az alföldi mezővárosok és a magyar feudális hatalom
(XVII. század) 325
DARKÓ Jenő: A mezővárosi fejlődés egy példája: Ráckeve (XV-XVII. század.) Sajátosságok Ráckeve mezővárosi fejlődésében 343
TÓTH István György: írásbeliség és szóbeliség a XVII-XVIII. századi mezővárosokban. (A körmendi példa) 373
RÁCZ István: Nemesek az alföldi mezővárosok önkormányzatában (XVIII-XIX. század) 387
OROSZ István: Az alföldi mezővárosi parasztság termelési eljárásai a XVIII.
században és a XIX. század első felében 403
FÜR Lajos: Az agrárkultúra megújulása és kiteljesedése az Alföldön 1848-1914 429
NÉPRAJZ
SELMECZI László: Tálasi István (1910-1984) 453
SZABÓ László: Falusi közösségek belső tagoltsága 457
BELLON Tibor: Szabadalmas mezővárosok gazdálkodása az Alföldön a
XVIII-XIX. században 505
SZILÁGYI Miklós: Családi és közösségi gazdálkodás változásai az alföldi
mezővárosokban (XIX. század) 533
SZENTI Tibor: Orosházi és vásárhelyi feudális kori becsük tanulságai 547
BÁRTH János: Gondolatok a pusztanevek írásmódjáról 563
NÓVÁK László: Az Alföld településrendszer-típusai 573
SZABÓ László: A kertesség kérdése az Alföldön 585
JUHÁSZ Antal: Migráció a szegedi tájon a XIX. század második felében 599
LUKÁCS László: A tanyásodás kezdetei a Mezőföldön 611
LISZKA József: Adalékok egy kisalföld-peremi község gazdálkodási rendszeréhez 631
HOFFMANN Tamás: A város és az urbanizáció történelmi útján a hagyományos Európában - útvesztők az Alföldön 649
SZOCIOLÓGIA - TELEPÜLÉSÖKOLÓGIA
KULCSÁR Kálmán: A falu jelene és jövője a magyar társadalomban 663
MÁRKUS István: Egykori mezővárosaink jelene és jövője szociológus szemmel 679
S. HEGEDŰS László: Hagyomány és korszerűség egysége az alföldi települések fejlesztésében 697
BOROS Ferenc: A településfejlesztés új szakasza Magyarországon 711
TÓTH József: Az alföldi mezővárosok esélyei településfejlődésünk új szakaszában 733
BÉRÉNYI István: A falusi társadalom átalakulása Magyarországon. A királyhegyesi esettanulmány tapasztalatai 751
BELUSZKY Pál: Néhány megjegyzés az alföldi településfejlesztéshez 763
CSATÁRI Bálint: A községek megtartó képességének fő tényezői az Alföldön 779
DÖVÉNYI Zoltán: A jelen és jövő néhány aspektusa az Alföld kisvárosaiban 789
MARKOLT László: Az új csoportos falusi települések keletkezése Bács-Kiskun megyében 801
MÓDRA László: Adalékok Soltvadkert társadalmának struktúrájához 811
SIMÓ Tibor: Szakszövetkezetek és a települések gazdasági-társadalmi struktúrája 829
KOVÁCS Teréz: Egy falu társadalmának átalakulása Kerekegyháza példáján 843
MISLEY Károly: Az alföldi települések környezetvédelmi kérdései 853
ZÁRSZÓ
ROMÁNY Pál: Gazdaság és település 867
CÍMTÁR 875

Témakörök

Szociológia > Településszociológia > Falu, agrárszociológia
Helytörténet > Honismeret > Regionális
Néprajz > Átfogó művek, tanulmányok
Néprajz > Folklór (szellemi néprajz) > Népi kultúrák > Magyar
Néprajz > Tárgyi néprajz > Társadalom > Egyéb
Szociológia > Módszertan > Kutatások
Szociológia > Magyarországon
Helytörténet > Monográfiák

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem