Falusi környezet - nagyvárosi ellátás

Tartalom

I. Előszó helyetti gondolatok 9
I/A. Természeti környezet, és a természeti kép változása 11
I/B. Pest, Buda, Óbuda kert-és szőlő-borgazdasága a 18-19. században a
városegyesítésig 17
II. Eltérő termelőkultúrák, nemzeti etnikai kisebbségek találkozási helye a pesti-budai kert-és szőlő-borgazdaságban 35
A budai rácok 40
A budapesti és a Budapest környéki németek mezőgazdasága és agrártársadalma 44
A pesti kertészek céhszabályzata 48
Agrárgazdaság a 19. sz. elejétől a városegyesítésig 61
A budapesti németek mezőgazdasága a városegyesítéstől a 20. sz. elejéig 68
Bolgárkertészek Pest-Budán és Magyarországon 72
A bolgár öntözési módszer 78
A bolgár kertészek munkaszervezete és érdekeltségi rendszere 82
Az értékesítés 83
Bolgár rendszerű kertészeti telepek Magyarországon 86
A bolgár kertészek hatása a magyar zöldségtermesztésre 87
A pesti-budai zsidók a város agrártársadalmában 91
III. Kertészeti vásártípusok kialakulása Magyarországon és Pest-Buda központi
szerepe 99
A tájegységek vásárai alkalmával rendezett, évszázadok során kialakult kertészeti
vásárok 105
Az extenzíven termelt nagymennyiségű kertészeti termények vására 106
A polgárosodó és a lakosságszámában növekedő nagyvárosok kertészeti
terményvásárai 113
Az alföldi mezővárosok 19. század végi - 20. század eleji szakosodott, intenzív kertészeti vásárai 119
A hagymavásárok 121
A friss zöldségek és gyümölcsök vásárai 122
A termelő-fogyasztó közti lánckereskedelem kialakulása 124
IV. A kertészet gazdasági - társadalmi jelentősége Budapesten és Magyarországon a 19. század második felében 127
Kertészeti terményfogyasztás, az árak és a jövedelmezőség alakulása 140
A kertészet fejlődése és a budapesti népiskolák, néptanítók szerepe az ismeretek
elsajátításában, terjesztésében 158
Szervezett formában magán és állami kertészeti szak-és felsőfokú népiskolai képzés 163
V. A városegyesítés és az elővárosi övezet (Nagyvárosi ellátás-falusi környezet) 179
VI. A pest-budai szőlő-borkultúra virágzása, és a budapesti pusztulása 191
Szőlészet-borászat Budapest kerületeiben 216
Borfogyasztási szokások Budapesten 223
Óbuda szőlő-borkultúrájának vázlata 237
VII. A fővárosi kertészeti és szőlészeti-borászati vásárok, kiállítások, mint magyarországi példaképek a 19-20. században 241
Terményvásároktól az első kiállításokig 241
Vásárok és kiállítások a dualizmus kori Magyarországon 244
Az 1885. évi országos kiállítás Budapesten 247
Az 1896. évi millenniumi kiállítás Budapesten, a Városligetben 258
Kiállítások a 20. század elején 270
Kertészeti, szőlészet-borászati kiállítások a két világháború között 277
VIII. A PESTI, BUDAPESTI VÁSÁRI - PIACI KOFÁK ÉS A KOFÁLKODÁS 281
A kofa, ha nő 290
A pesti kofák munkahelye 295
A kofafoglalkozás 300
Az 1880. évi első női foglalkozási statisztika tanulságai Budapesten és Magyarországon 311
A gazdálkodásból élők nők 316
A család körüli munkából élő nők (cselédek) 318
A pesti kofák mentalitása, élete 324
IX. Polgári kertek, és a polgárosodás megtorpanása Budapesten 333
A budapesti polgárosodás megtorpanása, a Tanácsköztársaság kertgazdasága 345
A szőlészet és borászat, valamint a borfogyasztás problémái 347
A gyümölcstermesztés helyzete 351
A gyógynövénytermesztés helyzete 353
A zöldségtermesztés helyzete, a zöldségei látás problémája 354
Dísznövénytermesztés, zöldfelület-gazdálkodás 359
A Budapest környéki nemzeti-etnikai kisebbségek és a főváros mezőgazdaságának
felmorzsolódása 361
X. Budafok borkereskedelmének története, két bornagykereskedő (a Seybold és
utóda, Finek) cég tükrében 365
Seybold Frigyes (1845-1913) bornagykereskedő Budafokon 370
A Finck család (Frigyes Sándor és János), mint a Seybold bornagykereskedő cég
jogutóda 380
Borászat, bormárkák és borértékesítés 382
Ifj. Finck János szakmai karrierje, a budafoki borkereskedelem egy szelete 389
FALUSI KÖRNYEZET-NAGYVÁROSI ELLÁTÁS
Budapest a kert-, a szőlő- és a bortörténet városa 395
Felhasznált irodalom 404

Témakörök