A szekszárdi M. Kir. Áll. Garay János Reálgimnázium XL. évi értesítője az 1935-36. tanévről

Előszó

Részlet a kötetből:

Az intézet létesítésének története

Közel 50 éve annak, hogy a Szekszárdon létesítendő főgimnázium érdekében erőteljesebb mozgalom indult meg. 1889-ben Simontsits Béla akkori alispán kezdeményezésére és vezetésével egy nagyobb küldöttség járt Pannonhalmán, kérve, hogy a bencések kipróbált hazafiságáról ismert rendje alapítana Szekszárdon egy főgimnáziumot. A küldöttséget Vaszary Kolos főapát, akiből két évvel később Magyarországnak a "PAX" jeligéjével működő bíboros hercegprímása lett, igen szívesen fogadta, de kérelem teljesítése komoly akadályokba ütközött. Ettől az időponttól kezdve nem került le ezen kérdés a napirendről és első helyen Szekszárd, nemkülönben az egész vármegye közönsége a hivatalos tényezőkkel együtt, élén a helyi sajtóval, állandóan igen behatűan foglalkozott az üggyel. Sántha Károly, a sárszentlőrincz jeles evang. pap-költő a "Tolnamegyei Közlöny" 1891 szeptember 20-iki számában azt az eszmét pendítette meg, hogy a meglevő bonyhádi és gyönki algimnáziumok egyesítésével Bonyhádon létesíttessék az új főgimnázium. Erre a cikkre ezen sorok írója a "Tolnavármegye" helyi lapban, amelynek ő volt a szerkesztője, válaszolt, kiemelve, habár örülne, hogy Bonyhádon is létesülne egy főgimnázium, de azt elsősorban Szekszárdon kell felállítani. A cikk többek között a következőket írja: "Igenis kell főgimnázium, legyen főgimnáziuma Tolnavármegyének. Karoljuk fel az eszmét, áldozzunk érette sokat, időt, pénzt, fáradságot, de ennek a főgimnáziumnak helye, a vármegyének úgy számra, mint értelmiségre nézve legelső városa, a vármegye székhelye, a vármegye szive: Szekszárd lehet csupán. Vissza