Az olvasóhoz | 5 |
A jobbágyrendszer és a jobbágyfelszabadítás Erdélyben | |
Adatok az erdélyi falu társadalmi tipológiájához 1848 előtt | 8 |
Röviden a társadalmi falutipológiáról mint kutatási módszerről | 8 |
A társadalmi falutipológia lehetősége. A falu mint társadalmi képlet | 10 |
Az erdélyi falu társadalmi típusai 1848 előtt | 16 |
Társadalmi közösségek és struktúrák az egyes falutípusokban Erdélyben | 25 |
Az erdélyi falu társadalmi típusainak etnikai viszonyai, különös tekintettel a magyar etnikumra | 48 |
1848 nemzeti és társadalmi jellege Közép- és Délkelet-Európában | 54 |
A jobbágyrendszer megszüntetése 1848-ban Erdélyben | 68 |
A történetírás kérdései | 68 |
A jobbágyfelszabadítás Közép- és Kelet-Európában 1848-ban | 69 |
A jobbágyfelszabadítás kérdése Erdélyben a forradalom idején | 75 |
A jobbágyfelszabadítás kimondása a kolozsvári országgyűlésen | 87 |
A jobbágyfelszabadító törvény | 90 |
A jobbágytörvény végrehajtása és fogadtatása | 91 |
A számok tükrében | 95 |
Vázlatok a jobbágyfelszabadítás és a zsellérkérdés történetéről a Székelyföldön (1848-1896) | 102 |
Jobbágyok és zsellérek a Székelyföld társadalmában az 1848 előtti évtizedekben | 102 |
Az 1848-as jobbágyfelszabadító törvény és a jobbágyok felszabadulásának problémái a forradalom alatt | 125 |
Az 1849-1853-as átmeneti szakaszról | 131 |
Az 1854-es császári nyílt parancs és következményei | 133 |
Változás és hagyomány Erdély gazdasági és társadalmi szerkezetében a kapitalizmusban. A modern civilizáció elterjedése | |
A vasúthálózat kiépülése Erdélyben és hatása a gazdasági életre. A vasutak kultúrtörténetének egyes kérdései | 148 |
Az abszolutizmus kora | 149 |
A dualizmus kora | 151 |
A vasutak gazdasági jelentősége | 161 |
A vasutak kultúrtörténetéről Erdélyben | 164 |
A hitelrendszer: bankok, takarékpénztárak. Az erdélyi kapitalizmus etnikai arca | 168 |
Az abszolutizmus kora | 170 |
A dualizmus kora | 173 |
A hitelintézetek nemzetisége | 188 |
Hagyomány és változás az erdélyi falu életében a kapitalizmus korában | 191 |
A földtulajdon megoszlása | 191 |
A paraszi gazdálkodás | 204 |
A családi háztartás | 205 |
A parasztgazdaság típusai | 206 |
A piac szerepének fokozódása | 210 |
A munkaeszközök fejlődése | 212 |
A gazdálkodási rendszerek váltzásai. Az ugarhagyó gazdálkodás felbomlása és a váltógazdaság fejlődése | 220 |
A falu társadalma | 226 |
A parasztság fogalmának kiszélesedése. A paraszt-társadalom struktúrája | 226 |
Az osztályviszonyok | 228 |
A birtok nélküli parasztság | 230 |
Az erdélyi magyar falu életmódja a XIX. század második felében és a XX. század elején | 246 |
Az életmódról és az életmódkutatásról | 248 |
Az újkori falu mint életkeret | 248 |
A falusi család életmódja | 261 |
Iparosodás és városfejlődés a XIX. század második felében és a XX. század elején. A városi civilizáció elterjedése Erdélyben | 270 |
Az iparfejlődés időszakai | 272 |
Élenjáró és elmaradott iparok. Az iparfejlődés sajátosságairól Erdélyben | 280 |
Városfejlődés és technológiai változások | 286 |
A civilizációs vívmányok elterjedése | 292 |
A munkások első politikai szervezeteiről Erdélyben | 296 |
Jegyzetek | |
Rövidítések jegyzéke | 309 |
Tárgyi jegyzetek | 311 |
Névmutató | 338 |
Helynévmutató | 344 |
Cuprins | 352 |
Inhalt | 355 |