Előszó
Népköztársaságunk fejlődésével arányosan fokozódik a szabványok jelentősége. Napjainkban olyan szabványokra van szükség, amelyek a műszaki előrehaladással lépést tartva elősegítik a gyártás technológiai és műszaki előkészítésének szabályozását, növelik a termelés gazdaságosságát, szolgálják a minőség fejlesztését, a fogyasztók, valamint a felhasználók érdekeinek védelmét, alkalmazhatók a hatósági árak megállapításánál és a nemzetközi munkamegosztásban való részvételeink fokozására mértékadó előírásokat tartalmaznak.
A szabványok többsége önmagában nem jelent teljes, független egységet. Részleteikben más szabványokkal vannak összefüggésben, amik szintén továbbiakhoz kapcsolódnak. A szabványok tehát összességükben, folyamatosan fejlődő, egymással kölcsönhatásban álló dinamikus rendszert képeznek. Ezért a szabványokat használók részére az az előnyös, ha szakterületük szabványai gyűjteményes formában állnak rendelkezésükre. Ez a felismerés késztette a Magyar Szabványügyi Hivatalt szabványgyűjtemények kiadására.
A fagazdálkodásra vonatkozó legutóbbi szabványgyűjtemény 1966-ban, még az új gazdasági irányítási rendszerünk bevezetése előtt jelent meg. Az azóta eltelt idő alatt a szabványok jelentős hányada korszerűsítésre szorult, egyes szabványok hatálytalanítva lettek, és különböző új szabványok is kidolgozásra kerültek.
A szabványgyűjtemény kezelhetőségének elősegítésére a MSZH és a MÉM szabványosítási szakbizottsága határozata alapján a fagazdasági szabványokat ^szakterületek szerinti csoportosításban, külön kötetekben összegyűjtve kell megjelentetni. A sorozat első kötete „Fahasználat" címen került kiadásra, és a szakemberek osztatlan elismerését váltotta ki.
A „Falemezipar" című szabványgyűjtemény a sorozat második kötetét képezi, és a furnér, enyvezett (rétegelt) falemezek, bútorlapok, forgács- és pozdorjalapok, valamint az egyéb lemezipari termékek szabványait tartalmazza. Bár a kötet az MSZH kiadásában jelent meg, az országos szabványokon kívül magában foglalja a tématerületre vonatkozó ágazati (MÉMSZ) szabványokat is.
A szabványok többsége az utóbbi 1-3 évben került átdolgozásra, s így a legkorszerűbb előírásokat tartalmazzák. Jelentősnek minősül az is, hogy az elámult és folyó évben kidolgozott szabványok a szabványosítás hatékonyságának növelésére vonatkozó OMFB koncepciókban megfogalmazott irányelvek alapján készültek. Ezért alkalmazhatók a napjainkban már időszerűvé vált vállalati minőségszabályozási rendszerek bevezetésénél.
Vissza