Előszó
Az egész Földön - és igy hazánkban is - fokozódó mértékben gyorsul a természeti környezet minőségének romlása (levegőminőség-, vizminőség-, talajminőség-, élővilágminőség-romlás). E romlási...
Tovább
Előszó
Az egész Földön - és igy hazánkban is - fokozódó mértékben gyorsul a természeti környezet minőségének romlása (levegőminőség-, vizminőség-, talajminőség-, élővilágminőség-romlás). E romlási folyamatok néha látványosan, máskor hosszabb akkumulációs idő után jelentkeznek. A károsodások egyre gyakrabban és közvetlenebbül az ember egészséges életét, ill. ökonómikusabb társadalmi-gazdasági tevékenységét veszélyeztetik. Igen sokszor azonban a káros hatások kifejlődése megelőzhet ővé válna, ha elégséges információnk lenne az élővilág emberen kivüli részének azon jelzéseiről, amelyek a károsodás nagyobb mértékű fellépése előtt már indikálják a környezetminőségben meginduló változási (romlási) folyamatokat.
Az ember szempontjából a környezetminőséget jelentő tulajdonságkomplexumnak alapvetően három összetevője van: az élettelen természet, az élővilág és a társadalom jelenségcsoportja.
A társadalmi méretű természetátalakitó tevékenység előtti hosszú évmilliók során az első kettőnek az "összjátéka" határozta meg a földrajzi burok arculatát. Ezt a kölcsönös kapcsolatot azért kell feltétlenül figyelembe venni, mert maga az élővilág is visszahat az élettelen környezetre, s igy aktiv résztvevője azoknak a folyamatoknak, amelyek egy adott objektum környezetminőségét meghatározzák.
Az utóbbi évek ökológiai kutatási eredményei meggyőzően tanusitják, hogy azoknak az eredményeknek, amelyeket a környezetminőség fenti három irányból történő megközelítésével kapunk, nem kell feltétlenül fedésben lenniük egymással. Mindhárom tipusu-vizsgálat eredményei ugyanis nemcsak jelenthetnek mást, hanem sok esetben jelentenek is.
Az első két jelenségcsoport közötti különbségek elsősorban abból adódnak, hogy az "élőlény-környezet-rendszer" nemcsak az élettelen természet és az élővilág kapcsolatát (konkurrencia), hanem az élőlények egymás közötti relációit (kompetició) is tartalmazza, sőt még a történetiség "terhét" (szelekció) is hordozza. Az abiotikus faktorok, vizsgálata alapján tehát elsősorban az objektum pillanatnyi állapotáról tudunk véleményt mondani, az élővilág elemzése utján kapott kép pedig hosszabb időszak történéseinek átlagképét adja, azaz a kettő egymást pontosan kiegésziti...
Vissza