1.059.290

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Faipari szárítók kezelése

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői papírkötés
Oldalszám: 183 oldal
Sorozatcím: Ipari szakkönyvtár
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: 62 fekete-fehér ábrával, kihajtható melléklettel. Tankönyvi száma: 30 172.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Miért kell a fát szárítanunk?
A faipar túlnyomórészt száraz fát használ fel. Nedves fát feldolgozni nem szabad, mert az sok hátránnyal jár.
1. A leglényegesebb hátrány, hogy feldolgozás közben... Tovább

Előszó

Miért kell a fát szárítanunk?
A faipar túlnyomórészt száraz fát használ fel. Nedves fát feldolgozni nem szabad, mert az sok hátránnyal jár.
1. A leglényegesebb hátrány, hogy feldolgozás közben vagy után a fa megszárad, s emiatt összezsugorodik, alakját, méreteit megváltoztatja. Ennek következtében a nedvesen összeillesztett darabok szétesnek.
2. A nedves fa nem festhető és nem politúrozható, általában felületkezelésre nem alkalmas.
3. A nedves fát nem lehet ragasztani.
4. A nedves fát sokkal jobban veszélyezteti a gombák támadása: fülledés, korhadás, mint a szárazat.
5. Nedves fa szállítása esetén a raksúly bizonyos része - néha csaknem a fele - fölös teher.
Mind e hátrányok régóta közismertek, ezért a fát általában kiszárítva dolgozzák fel. Régebben kizárólag természetes úton száradt a fa, szárításához külön berendezést nem használtak. Ma azonban az ipar túlnyomórészt mesterségesen szárított fával dolgozik; különféle berendezésekkel állítják elő a fa szárításához szükséges hőt és a légmozgást.
Hogyan szárítják a fát?
Bár a mesterséges szárítás az utóbbi évtizedek alatt óriási tért hódított, azért a természetes szárítás is fennmaradt, sőt azt is jelentősen korszerűsítették. Újabb módszereket vezettek be mind a kidöntött rönk, mind a felfűrészelt faanyag szárítására. Ilyen módszerek pl., hogy a döntésre kijelölt fa kérgét és legkülső évgyűrűit - a talajszint fölött kb. 50 cm-rel - hat héttel a döntés előtt körülvágják, vagy a kidöntött fát teljes lombozatával együtt fektetik, vagy a rönköt rövid szakaszokra szabják, és kéregtelenítik stb. A fűrészáru természetes szárításának gyorsítására vagy lassítására (néha ez is szükséges a károsodás elkerülése végett!) a szovjet kutatók különleges máglyázási módokat kísérleteztek ki, melyeknél tekintetbe veszik az uralkodó szélirányt, a napsugárzás irányát, gyakoriságát és egyéb helyi, meteorológiai adottságokat. Vissza

Tartalom

Bevezetés 9
Miért kell a fát szárítanunk? 9
Hogyan szárítják a fát? 9
I. A SZÁRÍTÁS ELMÉLETI ALAPJAI 13
A) A SZÁRADÁS, MINT FIZIKAI FOLYAMAT 13
1. A víz 13
a) A víz halmazállapotai 13
b) A víz hőmérséklete. A hőmérséklet mérése 13
c) A víz hőtartalma. A hőmennyiség 14
d) A fajhő 15
e) A párolgás 15
j) A forrás 15
g) A párolgási vagy rejtett hő 16
h) A fajsúly 16
2. A levegő 16
a) A levegő összetétele és nyomása 16
b) A levegő nedvességtartalma 17
c) A hajszálas légnedvességmérő (higrométer) 19
d) A kéthőmérős légnedvességmérő (pszichrométer) 19
3. A hő terjedése 20
a) A hővezetés 20
b) A hőáramlás (konvekció) 20
c) A hősugárzás 21
4. A nyílt vízfelszín párolgása 21
B) A FA ÉS A NEDVESSÉG 23
5. A nedvesség elhelyezkedése (kötésmódja) 23
a) A fanedvesség fogalma 23
b) A fanedvesség mérése kiszárítással 24
c) A faanyagok nedvességtartalom szerinti osztályozása 27
d) A nedvességtartalom mérése elektromos fanedvességmérő műszerekkel 27
e) A nedvesség kötésmódja a fához. A higroszkópos egyensúly törvénye 38
f) A rosttelítettségi határ. A víz és a rostfal közötti kötés legyőzéséhez szükséges hő 40
6. A fanedvesség-változás okozta famozgások 41
a) Dagadás és zsugorodás 41
b) Méretváltozások a fa három fő irányában 42
c) Nedvességváltozás okozta feszültségek és hatásuk 45
d) A kérgesedés 47
e) A sejtösszeroppanás 49
II. FAIPARI SZÁRÍTÓBERENDEZÉSEK 50
7. Kamrás és csatornás szárítók 50
a) A berendezések osztályozása 50
b) Természetes huzatú gőzfűtéses szárítókamrák 51
c) Többszörös légforgatású kamra mesterséges légáramlással 52
d) Egyventillátoros, központi kaloriferes szárítókamrák 53
e) Füstgáz-levegő keverékkel működő szárítókamrák 54
f) Szárítócsatornák 55
g) Magas hőmérsékleten működő gyorsszárítók 58
8. A szárítók szerkezeti részei 61
a) Ventillátorok 61
b) Kamrafalak, ajtók 63
c) Fűtőtestek, terelők és csappantyúk 64
d) Rakásolás. Kocsik 65
e) Villamosmotorok 66
f) Automata és félautomata vezérlő berendezés 67
III. A FAIPARI SZÁRÍTÁS 69
9. A faanyag szárítása 69
a) A száradási folyamat 69
b) A száradás időbeli lefolyása 70
c) A nedvességi lépcső és a belső feszültségek 71
10. A szárítás sebessége 73
A) A szárítási sebesség megállapítása 73
B) A szárítási sebességet meghatározó tényezők 74
C) A külső tényezők hatása a faanyag szárítási sebességére 75
a) A szárító levegő hőmérséklete. A gőznyomáskülönbség
Az egyensúlyi fanedvesség 75
b) A relatív légnedvesség hatása a szárítás sebességére 79
c) A szárító levegő sebessége 80
d) A szárító levegő nyomása 81
D) A belső tényezők hatása 81
a) A száradó faanyag térfogatsúlya 81
b) A faanyag méretei 84
c) A száradó fa szövettani adottságai 88
d) A fa nedvességtartalma, ill. a víz kötésmódja 88
E) A technológiai tényezők hatása 88
a) A megengedhető selejt mennyisége 89
b) Az egy darabon belül megengedhető nedvességkülönbség 89
c) A teljes kamrarakományon belül megengedhető nedvességkülönbség 90
d) A szárítóberendezés napi üzemóráinak száma 91
e) A kamra ürítésének és töltésének ideje 92
11. A szárítási idő kiszámítása 92
a) F. Kollmann módszere 93
b) P. V. Szokolov módszere 97
12. Szárítási menetrendek 103
a) Előírások a szárítási menetrend összeállításhoz 103
b) A szárítási menetrendek összehasonlítása és értékelése 117
c) A menetrendek használata 120
13. A szakszerű szárítás követelményei 136
a) A selejt csökkenése 137
b) A fajlagos energiafelhasználás 138
14. A szárítási folyamat levezetése a gyakorlatban 140
a) Programozás 140
b) Vételezés a fatelepről - Mintadarabok nedvességének megállapítása - Rakásolás 142
c) A szárítási program kiírása 148
d) A kamra felülvizsgálata. Pszichrométer-töltés, csapágyak, gőzszerelvények ellenőrzése 148
e) A felfűtés 149
f) A szárítás szakaszai a menetrend szerint, A gőzszelepek és a légcsappantyúk kezelése 149
g) A száraz és a nedves hőmérő beállítása 151
h) Hőmérsékletkülönbségek a kamra hossza mentén 154
i) A hőmérsékletek átállítása a szárítási szakaszok végén 155
j) A kiegyenlítési szakasz 160
k) A szárítás minőségének megállapítása 163
l) A szárított faanyag tárolása 167
m) A szárítónapló 167
15. A szárítóberendezés karbantartása 168
a) A zsírzás 168
b) A vasalkatrészek korrózió elleni védelme 169
c) A kaloriferek karbantartása 169
d) A kamrafal átnedvesedése 169
e) Gőzszerelvények és gőzvezetékek karbantartása 170
f) Tömítések karbantartása 170
g) A pszichrométer karbantartása 171
h) Szíjak és hézaglécek 173
16. Szárítás 100 C° feletti hőmérsékleten 173
a) Egyensúlyi fanedvesség 100 C° felett 174
b) A relatív gőztelítettség fogalma 174
c) A faanyag száradása forrpont felett, túlhevített gőzben 177
d) Technológiai előírások 178
e) A berendezésre vonatkozó követelmények 100 C°-on felüli szárítás esetén 180
Irodalom 181
Tárgymutató 182
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem