A XVIII. század

Irodalmi tanulmányok

Szerző

Faguet Emil

Auguste Émile Faguet

Fordító

Haraszti Gyula

Budapest

'Faguet Emil: A XVIII. század ' összes példány

Kiadó:	Magyar Tudományos Akadémia
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1898
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	687 oldal
Sorozatcím:	A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata
Kötetszám:	37
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Uj folyam. Az 1989. évi illetmény negyedik kötete. A tizenötödik kiadásból fordította Haraszti Gyula. Nyomtatta Hornyánszky Viktor sajtója.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Minden fordító el lehet készülve rá, hogy nagyon sokszor nem sikerül neki elég híven visszaadnia az eredeti szöveg árnyalatbeli finomságait, sőt hogy olykor kissé tán félre is ért egyet-mást. Ha ezt az egyetemes emberi gyarlóságot én sem bírtam mindenütt egyforma sikerrel elkerülni, legalább bátorkodom remélni, hogy nem a lelkiismeretes gondosság hiányának fogják tulajdonítani.
Tudva, mennyire kötelessége a fordítónak lehetőleg feledtetni az olvasóval, hogy oly művet tart kezében, mely eredetileg nem az ő nyelvén íratott, már azzal is közelebb iparkodtam hozni e könyvet a magyar közönséghez, hogy a szöveg egyes vonatkozásait, a hol szükségesnek véltem, apró jegyzetekben röviden meg-megvilágítottam. Meg akartam kímélni olvasómat attól a fáradságtól, hogy maga keresgéljen mindegyre utána a vonatkozásoknak lexikonokban, irodalomtörténetekben, vagy éppen az illető íróknak sokszor csak nyilvános, nagy könyvtárainkban (de ott se mindig) található műveiben: annál is inkább tanácsosnak véltem ezt, mert magam tapasztalatából láttam, mennyi munkát adhat még a szakembernek is egyik-másik ily vonatkozás fölfejtése. Ha valaki egyébiránt netán azt kifogásolná, hogy itt-ott nem éppen múlhatatlant is magyaráztam, ez kisebb baj annál, mintha azt vethetnék szememre, hogy valami lényegest magyarázat nélkül hagytam.
Minthogy szokatlan, elnézést kérek azért a néhány szövegkritikaszerű jegyzetért, melyekkel e műnek mind a tizenöt kiadásában következetesen ismétlődő értelemzavaró sajtóhibákra a maga igazolása végett rámutattam. E sajtóhibákat utólag a szerző legilletékesebb fölülbirálata alá bocsátottam, a ki azokat maga is helyeseknek jelentette ki.
Végül kötelességem megjegyezni, hogy a fordítás jelen alakjában nem kizárólag csak az én művem. Többféle útmutatás, melyet nyertem s helyenként követtem, bizonyára sokkal fog hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar olvasó aránylag zavartalanul élvezhesse ezt a nagybecsű, szép munkát, melyet úgy hazájában mint Németországban és Angliában elismeréssel fogadott annak idején a birálat, nálunk is régóta méltányolnak a szakértők.
Kolozsvár, 1898. febr. 10.
Haraszti Gyula Vissza

Tartalom

Előszó V
Bevezetés 1
A XVIII. SZÁZAD
Bayle Péter
I. Bayle mint újító 28
II. Bayle a XVIII. század előfutára, bár nem e századba tartozik 34
III. Az „Ismerettár" mint napjainkbeli olvasmány 52
IV. Összefoglalás 62
Fontenelle.
I. Irodalmi eszméi és irodalmi művei 68
II. Philosophiai munkái és eszméi 79
III. Összefoglalás 92
Le Sage.
I. Átmenet a XVII. és a XVIII. század közt tisztán irodalmi szempontból 95
II. Le Sage realismusa 99
III. Le Sage irodalmi művészete 109
IV. A triviálisabb Le Sage 125
V. Összefoglalás 129
Marivaux.
I. Marivaux mint philosophus 133
II. Marivaux mint regényíró 143
III. Marivaux mint szinköltő 166
IV. Összefoglalás 193
Montesquieu.
I. A fiatalabbkori Montesquieu 198
II. Montesquieu mint az ó-kor barátja 208
III. Az útleírások kedvelése 210
IV. Montesquieu általános eszméi 213
V. A Törvények Szelleme mint politikai kritika 217
VI. Mily politikai rendszer vonható le a Törvények Szelleméből? 235
VII. Montesquieu politikai morálja 254
VIII. Összefoglalás 263
Voltaire.
I. Az ember 267
II. Voltaire eszejárása 277
III. Általános eszméi 301
IV. Irodalmi eszméi 326
V. Irodalmi művészete 335
VI. Művészete a „másodrangú műfajokban" 359
VII. Összefoglalás 368
Diderot.
I. Az ember 374
II. Philosophiája 379
III. Szépirodalmi alkotásai 396
IV. Diderot mint műkritikus 416
V. Az író 426
VI. Összefoglalás 429
Jean-Jacques Rousseau.
I. Jelleme 433
II. „Értekezés az Egyenlőtlenségről" 441
III. A „Levél a színházakról" 450
IV. Emil 459
V. Az „Új Heloiz" 479
VI. A Vallomások 488
VII. Philosophiai és vallási eszmék 494
VIII. A „Társadalmi Szerződés" 504
IX. Rousseau mint író 521
X. Összefoglalás 526
Buffon.
I. Jelleme 534
II. A tudós 540
III. A moralista 572
IV. Az író. - Irodalmi elméletei 537
V. Összefoglalás 598
Mirabeau.
I. Jelleme. - Szelleme. - Tanulmányai 604
II. Mirabeau politikai rendszere 614
III. A szónok 633
IV. Összefoglalás 636
André Chénier.
I. A Hellén 639
II. Chénier mint XVIII. századbeli franczia 649
III. Chénier mint philosophiai költő 659
IV. Prózai művek 667
V. Az író 671
VI. A verselő 674
VII. Összefoglalás 680