Előljáró beszéd | |
Az ember | |
Gyermekévek | 9 |
Iskoláztatása | |
Lakatosinas | |
Lakatoslegény | |
Ipariskolai növendék | |
Történelmi emlékek hatása képzeletére | |
Művészálmok | |
A faszobrásziskolában | 16 |
Művészi álmodozások | |
Jellem kialakulása | |
A legmagasabb eszmények kultusza | |
Katonáskodása Prágában | 20 |
Művészi hatások | |
Szabadulása | |
Újra fafaragó | 23 |
Megösmerkedik Batka Jánossal | |
Tanul magyarul barátaitól | |
Porcellánfestő | |
Az óratartó története | |
Szobrászálmok | |
Kőfaragások | |
Batka agitációja | |
A gnómok | |
A pozsonyi takarékpénztár ösztöndíjat ad | |
Bécsben Tilgnernél | 29 |
Tilgner műtermében | |
Bécs hatása szellemére | |
A pozsonyi magyar | |
A liberális eszmék pátosza | |
Első szerelme | |
Viaskodás a sorssal | |
"Büszke vagyok a lakatosinasra" | |
Név és rang | |
Idegen kéz nem formálhatja | |
Nagy csalódás | |
Női ideáljának kialakulása | |
Két képzeletstruktúra | 40 |
Poláris ellentétű művészet | |
Canova és Thorwaldsen stílellentétei | |
Az akadémizmus | |
A festészet hatása a szobrászatra | |
A tónusfestő szobrászat | |
Franica, görög, olasz példák | |
Tilgner virtuozitása | |
Korai arcképszobrászata | |
A festői szobrászat bírálata | |
Ellentétek Tilgnerrel | |
Hellmer mint mester | |
Akadémiai pályázatok | |
Vendég a bécsi akadémián | 53 |
Hellmer Fadruszról | |
A morceau és az egész | |
Akadémiai növendék | |
A Rónay-arckép | |
Apolló a szárnyas Ámorral | |
Az anyagmegmunkálás elve | |
"Szegény Lázár" | |
A kétféle relief-felfogás | |
Az amazonok harca | |
Thorwaldsen és a görög relief | |
Az átvételek önálló feldolgozása | |
Friss kitalálások | |
Krisztus a keresztfán | |
A feszület pozsonyi sikere | |
A feszület pesti sikere | |
A feszület sorsa | |
A Mária Terézia-emlékpályázat története | 70 |
harc Batkával | |
"A város fia vagyok" | |
Dolgozik a tervezeten | |
Megkapja a megbízást | |
Kritikai szempontjai | |
Művészeti tanulmányúton | |
A kolozsvári Mátyás-emlékpályázat | 78 |
Megnyeri a kolozsvári pályázatot | |
Megnősül | |
A budai műteremház | |
Készül a Mária Terézia-emlék | 82 |
Folyik a munka Carrarában | |
A szobor kifaragása | |
Hazaszállítása | |
Az utolsó simítások, már Pozsonyban | |
A szobor leleplezése | |
A király megjegyzései | |
Az egykorú kritika | |
A takarékpénztár iránt érzett hálája | |
A Mátyás-szobort mintázza | 89 |
A szobor öntése | |
Hellmer elismerése | |
A Mátyás-szobor leleplezése | |
A Mátyás-szobor kismintája | |
Az egykorú kritika | |
A Wenckheim-szobor | 94 |
A Wesselényi-szobor | |
A Tuhutum-emlék | |
Vita a rovásírás körül | |
A Tisza-szobor eszméje | |
Rokon Dalou szobrával | |
Toldi viaskodása a farkasokkal | |
Dekoratív munkák | |
Félbemaradt művek | |
Arcképei | 101 |
Jellemfejlődése | |
Irodalmi érdeklődése | |
Anyja iránti szeretete | |
Hálaérzete | |
Nemes büszkesége | |
Öntudata | |
Kollégialitása | |
Vitája Tóth Bélával | |
Nézetei a nemzetiségi kérdésről | |
Kritikagyűlölete | |
Kozma Andor levele a kritikáról | |
A deklamatív magyar irány | |
Készülődés a párisi világkiállításra | |
Művészi küzdelmek | |
Egy őstehetség felfedezése | |
Tehetség-kultusz | |
Ötletessége | |
Erkölcsi felfogása | |
Feledékenysége | |
Fanatikus magyarsága | |
Az erő kultusza | |
Férfierejéből fakadó hős-kultusza | |
A művész | 121 |
A monumentális szobrászat problémája | 123 |
A monumentális hatás alapfeltételei | 124 |
A nagy tárgy és a nagy érzés | |
Fadrusz áradó érzései | 125 |
Reliefsorozat Magyarország diadalívén | 127 |
A magyarság erkölcsi ideáljának formálója | |
Képzeleti képeinek foganása | 129 |
Az absztrakt képzelet tiszta formája | |
A monumentális körvonal | 130 |
A liberális magyar polgárság eszményeinek formálója | |
Plasztikus mozdulatai | |
A feszület problémája | 134 |
Megnyugvás a vallási kételyekből | |
A feszület tradíciója | |
Ó-keresztény feszületek | |
Román és gótikus feszületek | |
A kora-reneszánsz feszülete | |
A reneszánsz és barok feszület | |
Fadrusz feszülete | |
A kora-reneszánszhoz áll közel | |
Rokon Velasquez feszületével | |
A Mária Terézia-emlék belekapcsolódik a magyar hagyományba | 144 |
Az egynézetűség | |
Rodin művészetének lényege | |
Ellentétje Hildebrandnak | |
A többnézetűség | |
Michelangelo idálja | |
Statikus formában szenvedelmes mozgás | |
Nála a homloknézet uralkodik | |
A Mária terézia-emlék főnézetei | |
Az emlék felállításának hibája | |
Az emlék mint korrajz | |
A királynő a báj és méltóság egyesítése | |
A Mária Terézia-emlék nem barok | |
Az anyagkezelés | 157 |
A Mária Terézia-emlék lova | |
A hippológus ló-kánonja | |
A képzelet formálja a típusokat | |
A lóábrázolás története | |
Jégkorszak | |
Az egyiptomi művészet | |
Az asszír, a keleti, az archaikus görög művészet | |
A Parthenon | |
Az ú. n. Sándor-szarkofág | |
Marcus Aurelius szobra | |
A korai keresztény művészet | |
A bambergi és magdeburgi, a Scaliger-emlékek | |
Donatello és Verrocchio | |
Leonardo, Schlüter és Donner | |
A Mária Terézia-emlék lova | |
A Mátyás-emlék, mint vizió, mint szimbólum | 175 |
A Mátyás-emlék lova | |
Az emlék pszikológiai hatása | |
A kompozíció elemzése | |
Reliefszerű szabadplasztikai csoport | |
A mintázás | 181 |
A két képzeletstruktúra két mintázási elve | |
A térábrázolás kettőssége | |
A vízió kiépítése | |
Való-forma és ható-forma | |
A lényeges elemek egybefoglalása | |
Az érzés maximumát a síkok minimumával fejezi ki | |
Különböző miljők azonos formatörekvése | |
Kevéssel sokat fejez ki | |
Titáni viaskodása a kor realizmusával | |
A magyar művészet nemzeti jellege | |
Mély érzés és leegyszerűsített forma | |
A két stílustörekvés a művészet gyökere | |
Az első Erzsébet-emlékpályázat | 190 |
A pályázat története | |
Intrikák és rágalmak | |
A második pályázat | |
Betegsége, halála | |
Temetése | |
Félbemaradt tervek | |
Pozsony hűsége | |
Utóhang | 202 |
Fadrusz János műveinek jegyzéke | 203 |
Névmutató | 204 |
Tartalom | 206 |
Képek | 209 |