Előszó
A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely életében és munkájában kiemelt figyelmet fordít a Kárpát-medence kultúrájának megismerésére és közvetítésére. Az itt élő népekkel szervezett közös rendezvények, kiállítások és szakmai találkozók végigkísérik az intézmény fennállása óta eltelt bő két évtizedet. Mindennek nyomán különlegesen szép és ritka muzeális értékű játékokkal, sőt tárgyak nagyszabású együtteseivel gyarapodott a gyűjtemény a környező országok szinte mindegyikéből. Olyanokkal, amelyek a készítés különböző helyszíneinek eltérő műveltségét őrzik tartalomban, megformálásban és díszítésben egyaránt.
A Szlovák Bányászati Múzeum Selmecbánya és környékének páratlanul gazdag és sokféle tárgyi emlékét őrzi. Mindezek nehéz és szorgalmas munkáról, sokféle mesterségről, a mindennapok és az ünnepek rendjéről, tudásról, műveltségről, szegénységről és gazdagságról szólnak.
A bányászemberek fafaragó tevékenysége, így a karácsonyi betlehemek készítése is, minden bányavidéken ismert. Ezek a művészi alkotások az emberek életét, annak fontos és meghatározó eseményeit, a valós élet lényegét sűrítik. Az így megjelenő kicsinyített világ rendkívül közel áll a játékokhoz, de a betlehemet faragó bányász is gyakorta fabrikált különböző alakocskákat gyermekek számára.
„Karácsony előtt pedig mindezek mellett nem látjuk-e itt a szegény bányász, vagy vashámor munkás nejét, ki ijesztő alakú bábukat, alakjokból kikelt bárányokat s idomtalan falovakat, ügyetlen kocsikat s egyéb primitív alakú játékszereket árul." Dvihally Emil tanár úr fogalmazta kissé szigorúan írását Besztercebánya piacának egy hétfői napjáról 1875-ben, a „Házi Ipar" szaklapban.
Mindezek alapján természetesnek tűnik, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia idején alapított ipari szakiskolák közül a gyermekjátékok készítésének oktatására tanműhely indult a napjainkban Selmecbányához tartozó egykori Hegybánya-Szélaknán, melynek szervezését Jozef Záhora plébános indította 1885-ben. A „Pjerg-Szélaknai Gyermekjáték készítő Tanműhely" nagy összefogással és jelentős állami támogatással, 1887. április 18-án hivatalosan is megkezdte oktató tevékenységét a helyi és környékbeli bányászok gyermekei számára...
Vissza