Előszó (Írta: Terestyéni Ferenc) | 5 |
A fogalmazás művészete - Terestyéni Ferenc | 11 |
Mi a fogalmazás szerepe? | 11 |
A fogalmazás témája és címe | 14 |
A fogalmazás fajai | 16 |
Milyen alapelvekre épül a jó fogalmazás? | 17 |
Mire jó a vázlat, | 38 |
A leírás | 40 |
A jellemrajz | 47 |
A kádervélemény | 51 |
Az elbeszélés | 53 |
A jelentés | 59 |
A levél | 67 |
Az életrajz | 75 |
A jegyzőkönyv | 81 |
A kivonat vagy jegyzet | 84 |
A közlemény és értesítés | 91 |
Az értekezés | 95 |
A szónoki művészetről - Terestyéni Ferenc | 107 |
Az élőszó ereje és fontossága | 107 |
A kötetlen beszéd néhány általános tulajdonsága | 109 |
A kötetlen beszéd fajai | 112 |
Hogy történik a szónoklatra való felkészülés? | 118 |
A beszéd anyagának összeállítása | 121 |
Az anyaggyűjtés | 121 |
A forrásmunkák tanulmányozása és feldolgozása | 122 |
Az adatok felhasználásának szempontjai | 124 |
A beszéd szerkezetének kidolgozása | 127 |
Hogyan készül és mire jó a vázlat? | 127 |
Szükséges-e a beszéd szövegének leírása? | 132 |
Hogyan kezdjünk a beszéd általános felépítéséhez? | 133 |
Milyen legyen a bevezetés? | 134 |
A beszéd központi része: a tárgyalás | 142 |
A befejezés | 154 |
A szónok nyelve és stílusa | 159 |
Főbb szempontok a beszéd nyelvi kidolgozásához | 160 |
Hibák a szónok nyelvében | 169 |
A beszéd művésziségének eszközei | 180 |
Mi biztosítja a beszéd élénkségét? | 181 |
Mi teszi a beszédet szemléletessé? | 188 |
A szónok az elóadói emelvényen | 193 |
Milyen legyen a szónok és a hallgatóság kapcsolata? | 193 |
A szónoki tapintat | 194 |
A szónok meggyőződése és őszintesége | 195 |
A szónoki beszédmodor | 196 |
A hangerő kihasználása | 197 |
Kiművelt hang: irodalmi kiejtés | 198 |
Mi a hangmagasság? | 200 |
Milyen legyen a beszéd üteme? | 201 |
Szünetek | 202 |
Hangsúly és hanglejtés | 203 |
Változatosság a hangban | 205 |
A szónok megjelenése és viselkedése | 206 |
Gesztikuláció és arcjáték | 207 |
A hangokról ezt jegyezzük meg! (Írta: Fábián Pál) | 213 |
A szavak anyagraktárában (Írta: Fábián Pál) | 220 |
Az alapszókincs és a kiegészítő szókészlet | 221 |
A nyelvi rétegek szókincse | 224 |
Az irodalmi nyelv és a köznyelv szókincse | 224 |
A nyelvjárási szavak | 225 |
A szakszókincsek | 229 |
A mozgalmi nyelvről | 236 |
A tolvajnyelv | 242 |
A zsargon | 244 |
Az idegen szavak | 245 |
A régiességek (archaizmusok) | 254 |
Az új szavak | 255 |
A stílus virágai: a szólások, a közmondások | 256 |
A szókészlet szerepe a stílusfestésben | 260 |
A szavak hangulata | 263 |
Az új szavak születése (Írta: Fábián Pál) | 269 |
Jelenéstan (Írta: Szathmári István) | 284 |
A szó jelentése | 284 |
Hogyan függ össze a szavak hangalakja és jelentése? | 286 |
Melyek az egyjelentésű és többjelentésű szavak? | 290 |
Nyelvünk díszei: a szóképek | 301 |
A szókép fajai | 303 |
A szóképekzhez csatlakozó stilisztikai eszközök | 308 |
Az azonos alakú szavak | 312 |
Miért fontosak a nyelvben a rokon értelmű szavak? | 314 |
Hogyan erősítjük, nagyítjuk, túlozzuk, kicsinyítjük mondanivalónkat? | 317 |
A szófajok (Írta: Szathmári István) | 322 |
Hogyan helyezkednek el a szavak a mondatban? | 322 |
Mi a szófaj? | 324 |
Mit kell tudni az igékről? | 325 |
Mire és hogyan használjuk az igéket beszéd és írás közben? | 326 |
Mit kell tudnunk az igék helyesírásáról? | 331 |
Fontos szófajunk: a főnév | 333 |
A főnévi igenév | 335 |
Mire és hogyan használjuk fel a főneveket? | 336 |
Mire ügyeljünk a főnevek írásával kapcsolatban? | 339 |
Tulajdonságot jelölő szavaink: a melléknevek | 341 |
A melléknévi igenév | 342 |
A melléknevek fokozása | 342 |
Mire jók a melléknevek? | 343 |
Milyen hibákat követünk el a melléknevek írásában? | 345 |
A számnév | 345 |
Hogyan használjuk a számneveket? | 346 |
Hogyan kell írni a számneveket? | 346 |
Mit kell tudnunk a névszók ragozásáról? | 347 |
Hogyan írjuk a névszóragokat? | 348 |
A névszók helyettesítői: a névmások | 349 |
Mire valók a névmások? | 349 |
Milyen hibákat követünk el a névmások írásában? | 352 |
Mit fejez ki a határozószó? | 352 |
Hogyan használjuk a határozószókat? | 353 |
Mit kell tudnunk a határozószók helyesírásáról? | 354 |
Nyelvünk névutói | 354 |
Hogyan írjuk a névutókat? | 355 |
Az igekötők szerepe | 356 |
Helyesírási problémák az igekötők írásában | 357 |
Fontos szavaink: a névelők | 357 |
Hogyan használjuk fel a határozott névelőt? | 358 |
Mikor helyes és mikor helytelen a határozatlan névelő használata? | 360 |
Kötőszavaink | 361 |
A módosítószó | 361 |
Mi az indulatszó? | 362 |
Hogyan írjuk helyesen az indulatszókat? | 362 |
A modattan (Írta: Berrár Jolán) | 363 |
A szavak helye a mondatban | 363 |
Mit állítunk? | 364 |
Kihagyhatjuk-e az állítmányt? | 367 |
Ki cselekszik? Mi történik? | 369 |
Ne felejtsük el egyeztetni az alanyt és az állítmányt | 372 |
Mire irányul a cselekvés? | 374 |
Hogyan mondjuk helyesen? | 376 |
Mire valók a határozók? | 378 |
Mivel fejezzük ki a határozókat? | 379 |
A helyhatározók helyes használata | 381 |
Az időhatározó | 383 |
Fordítsunk gondot határozóink helyes használatára! | 385 |
Milyen határozót vonzanak egyes igék és melléknevek? | 386 |
Hogyan mondjuk helyesen? | 388 |
Mi módon, mi okból vagy mi célból cselekszünk? | 391 |
Mire szolgálnak a jelzők? | 394 |
Hogyan mondjuk helyesen? | 395 |
A számnévi jelzők | 397 |
Jelzőként használt határozók | 398 |
Az értelmezők | 398 |
A birtokos jelző | 399 |
Hogyan helyezkednek el a mondatrészek a mondatban? | 402 |
Hogyan használjuk az írásjeleket az alárendelt mondatdrészek között? | 404 |
Írásjelek az értelmezős szerkezetben | 406 |
Melyek a halmozott mondatrészek? | 407 |
Szervetlen mondatrészek | 409 |
A szórend és a hangsúly fontossága | 410 |
Hányféle mondat van? | 413 |
Kijelentő mondatok | 413 |
Felkiáltó mondatok | 413 |
Óhajtó és felszólító mondatok | 414 |
Kérdés és felelet | 415 |
Állítás és tagadás | 418 |
Az összetett mondatok | 420 |
Mikor használunk még kötőszókat? | 423 |
Milyen fajtái vannak a mellérendelt mondatoknak? | 424 |
Kapcsolatos mondatok | 424 |
Ellentétes mondatok | 425 |
Választó mondatok | 428 |
Következtető mondatok | 429 |
Magyarázó mondatok | 430 |
Az alárendelt mondatok | 431 |
Mellékmondatok hogy kötőszóval | 432 |
Mellékmondatok aki, ami, amely-lyel | 434 |
Mikor ne használjunk aki, ami kötőszós mondatokat? | 437 |
Milyen kötőszókat használjunk a határozói mellékmondatokban? | 438 |
Okhatározói mellékmondatok | 441 |
Feltételes mondatok | 441 |
Megengedő mondatok | 442 |
Hasonlító mondatok | 443 |
Hogyan használjuk az igemódokat a mellékmondatokban? | 444 |
Hogyan használjuk az írásjeleket az összetett mondatokbaN, | 446 |
Még néhány megjegyzés a mondatokról | 447 |
Mellérendelés vagy alárendelés? | 448 |
A művészi kifejezés tanulságai (Írta. Szende Aladár) | 453 |
Mi a célja ennek a fejezetnek? | 453 |
Néhány művészi szöveg vallomása | 456 |
A leírás | 456 |
Az elbeszélés | 465 |
A levél | 474 |
Hogyan írnak költőink szemléletesen? | 477 |
Mivel ér el az író mozgósító hatást? | 488 |
Hogyan is írjunk és beszéljünk hát? | 505 |
Tanulmányozásra ajánlott kiadványok | 508 |
Tartalom | 511 |