I. kötet | |
Az elemek és a szervetlen vegyületek elnevezésének szabályai | 17 |
Az elemek | 17 |
Az elemek neve és jele | 17 |
Az elemcsoportok gyűjtőneve | 18 |
A tömegszám, a rendszám, az atomok száma és az iontöltés jelölése | 18 |
Az allotrop módosulatok elnevezése | 19 |
A vegyületek képlete és neve | 20 |
A képletek írásmódja | 20 |
A szisztematikus nevek | 21 |
A hidridek | 25 |
A triviális nevek | 25 |
Az ionok és az atomcsoportok (gyökök) neve | 26 |
A kationok | 26 |
Az anionok | 28 |
Az atomcsoportok (gyökök) | 29 |
Az izopolianionok | 32 |
A savak | 35 |
A biner és pszeudobiner savak | 35 |
A több atomos aniont tartalmazó savak | 35 |
A savak funkciós származékai | 38 |
A sók és a sószerű vegyületek | 40 |
Az egyszerű sók | 40 |
Savas hidrogént tartalmazó sók ("savanyú" sók) | 40 |
A kettős, hármas, stb. sók | 40 |
Az oxid- és hidroxidsók ("bázisos" sók) | 41 |
A kettős oxidok és hidroxidok | 41 |
A koordinációs (komplex) vegyületek | 43 |
Definíciók | 43 |
A komplex vegyületek képlete és elnevezése általában | 43 |
A ligandumok elnevezése | 45 |
Telítetlen molekulákkal vagy csoportokkal képzett komplexek | 54 |
Az izomerek jelölése | 61 |
Két- vagy több magvú vegyületek hídképző csoporttal | 72 |
Két- vagy több magvú vegyületek hídképző csoport nélkül | 80 |
Oktaéderes, hatos koordinációjú kelátkomplexek abszolút konfigurációja | 84 |
Az addíciós vegyületek | 91 |
Változó összetételű kristályos fázisok | 92 |
A polimorfizmus | 96 |
I. táblázat. Az elemek neve, jele és rendszáma | 97 |
II. táblázat. Az elem nevéből képzett egyatomos elektronegatív összetevő, ill. komplex anion központi atomjának neve, valamint az elemnévből képzett csoportnevek | 98 |
III. táblázat. A szerkezetre utaló előtagok | 101 |
IV. táblázat. Az ionok és a csoportok nevének jegyzéke | 102 |
V. táblázat. A donoratomok rangsorolása | 109 |
A szerves vegyületek elnevezési szabályai | 111 |
Konvenciók | 111 |
Sokszorozó tagok | 111 |
Definíciók | 112 |
Szénhidrogének | 115 |
Alapvető heterociklusos rendszerek | 160 |
Szenet, hidrogént, oxigént, nitrogént, halogént, ként, szelént és/vagy tellúrt tartalmazó jellemző csoportok | 183 |
Aminosavak és rokon vegyületeik | 398 |
Vitaminok | 402 |
Karotinoidok | 407 |
Csoportnevek jegyzéke | 409 |
A fizikai-kémiai definíciók és jelölések | 439 |
A fizikai mennyiségek és jelölésük | 439 |
Fizikai mennyiségek | 439 |
Fizikai alapmennyiségek | 439 |
Származtatott fizikai mennyiségek | 439 |
A fajlagos és a moláris szó használata a fizikai mennyiségek nevében | 440 |
A fizikai mennyiségek jelének szedése | 440 |
A fizikai mennyiségek felső és alsó indexének szedése | 441 |
Alapműveletek fizikai mennyiségekkel | 441 |
A kémiában és a fizikában használatos mennyiségek neve és jele | 442 |
Fizikai és kémiai mennyiségek neve és jele | 442 |
A fizikai mennyiségek jelölése általános és speciális esetben | 459 |
Felső indexek | 460 |
Az egységek és jelölésük | 461 |
Az egységek jelének szedése | 461 |
A prefixumok (előtagok) szedése | 461 |
A prefixum és a jel összekapcsolása | 461 |
Az egységek szorzása és osztása | 461 |
Az egységek nemzetközi rendszere | 462 |
Az SI-alapegységek definíciója | 462 |
Az SI-alapegységek neve és jele | 463 |
SI-kiegészítőegységek neve és jele | 463 |
SI származtatott egységek, amelyeknek külön neve és jele van | 464 |
Egyéb mennyiségek SI származtatott egysége és jele | 464 |
SI-prefixuok | 465 |
A Celsius-fok | 465 |
SI-egységek külön nevet viselő tizedes törtrészei és tízes többszörösei | 465 |
Egyéb egységek, amelyek ma már pontosan definiáltak SI-egységekben kifejezve | 466 |
Olyan egységek, amelyek bizonyos fizikai állandók kísérleti értékei alapján vannak meghatározva | 467 |
"Nemzetközi" elektromos egységek | 467 |
A CGS-rendszer | 467 |
A számok | 468 |
A számok szedése | 468 |
A számok szorzása és osztása | 468 |
Fizikai mennyiségeket, egységeket és számértékeket tartalmazó egyenletek | 469 |
Matematikai jelölések | 470 |
A kémiai elemek, nuklidok és részecskék jelölése | 472 |
Definíciók | 472 |
Elemek és nuklidok | 472 |
A részecskék neve és jele | 472 |
A magreakciók egyenletének rövidített felírása | 473 |
Spektroszkópiai jelölések | 474 |
Általános szabályok | 474 |
Atomspektroszkópia | 474 |
Molekulaspektroszkópia | 475 |
Spektroszkópiai átmenetek | 475 |
Az elektromos potenciálkülönbségre, az elektromos erőre és az elektródpotenciál előjelére vonatkozó konvenciók | 477 |
A galváncella elektromos potenciálkülönbsége | 477 |
Az elektródpotenciál | 477 |
A pH | 479 |
A pH (péhá) műveleti definíciója | 479 |
Standardoldatok | 479 |
A pH (S) értékei 5 standardoldatra | 480 |
A reakciósebesség és a vele kapcsolatos mennyiségek definíciója | 481 |
A reakciósebesség | 481 |
A reakció rendje | 482 |
Az elemi folyamatok jelölése | 482 |
Az ütközési szám | 482 |
A legfontosabb fizikai állandók számértéke | 483 |
Kiegészítés | 486 |
A CGS-rendszer | 486 |
1. táblázat. Fontosabb mechanikai és fénymennyiségek SI- és CGS-egységei | 488 |
2. táblázat. Fontosabb elektromos és mágneses mennyiségek SI- és CGS-egységei | 490 |
Függelék | 492 |
Az aktivitás és a vele kapcsolatos mennyiségek definíciója | 192 |
A kémiai potenciál és az abszolút aktivitás | 192 |
Tiszta anyagok | 192 |
Gázállapotú tiszta anyag fugacitása | 192 |
Elegyek | 193 |
Az elegy definíciója | 193 |
Parciális nyomás | 193 |
Gázelegyben levő anyag fugacitása | 193 |
Folyékony vagy szilárd elegyben levő anyag aktivitási koefficiense | 194 |
Az anyag relatív aktivitása folyékony vagy szilárd elegyben | 194 |
Oldatok | 195 |
Az oldat definíciója | 495 |
Végtelen híg oldatok tulajdonságai | 495 |
Az oldott anyag aktivitási koefficiense | 495 |
Az oldott anyag relatív aktivitása az oldatban | 496 |
Az oldószer ozmotikus koefficiense | 497 |
Az oldószer relatív aktivitása az oldatban | 498 |
A kémiai elnevezések helyesírásának szabályai | 499 |
Az idegen eredetű nevekben előforduló betűk fonetikus átírása | 500 |
Az ásvány- és kőzetnevek írásmódja | 506 |
A vegyületnevek tagolása | 508 |
A szervetlen vegyületnevek tagolása | 508 |
A szerves vegyületnevek tagolása | 510 |
A szerkezetre utaló előtagok | 516 |
A görög betűk | 517 |
A különírás és az egybeírás | 518 |
Az idegen prefixumok | 518 |
A kémiai szaknyelv összetett szavai | 518 |
Az -ó, -ő képzős előtagú alakulatok | 522 |
A számnévi jelzők | 522 |
Az anyagnévi jelzők | 522 |
Melléknévi jelzős alakulatok | 523 |
Számok, görög betűk és szerkezetre utaló előtagok | 523 |
Az izotópok neve | 523 |
A személynevek | 523 |
Az egységek nevének és jelének írása | 524 |
A névelő és a ragok (toldalékok) | 525 |
A kis és a nagy kezdőbetű | 527 |
A zárójelek | 528 |
Rövidítések | 529 |
Tárgymutató a szabályokhoz | 531 |