Előszó
Legújabb kötetünknek, melyet a kedves Olvasó a kezében tart, nem véletlenül adtuk az Érettségi tudástár címet. Kiadványunkban a középiskolában megszerezhető tudásanyag olyan komplex és rendszerezett „tárháza" található, mely ilyen formában korábban nem állt a diákok rendelkezésére.
A Tudástár egyaránt használható emelt és középszinten, illetve az írásbelire és a szóbelire való felkészülésnél, mivel tartalmát a kétszintű érettségi követelményeinek megfelelően állítottuk össze, s az egyes szintek kompetenciakörébe tartozó anyagrészeket tipográfiai jellel különítettük el. A könyv 2-5. fejezetében a fogalom elé tett csillaggal jelöltük meg a csak az emelt szintre készülőknek szóló anyagrészeket. Ennek értelmében tehát a jelöletlen szöveghelyeket mindkét szinten, a jelölteket pedig inkább az emelt szinten vizsgázók figyelmébe ajánljuk. A Tudástár végén szereplő táblázatoknál nem alkalmaztuk az érettségi szintek szerinti elkülönítést, mivel ezek - adattár jellegüknél fogva - inkább a már korábban elsajátított anyagrészek rendszerezését segítik. Megjegyzendő azonban, hogy a Filmadaptációk, a Zeneművek és a Folyóiratok táblázata inkább az emelt szintű érettségit választók felkészülését segítheti, a Szerzők és művek táblázata pedig a középiskolai tananyag vonatkozó adatainak egészét felöleli, ezért inkább tájékozódásra vagy áttekintésre, semmint megtanulásra („bebiflázásra") szánjuk.
A Korok, stílusok, stílusirányzatok című fejezet az irodalom- és művelődéstörténeti korszakok rövid, lényegre törő áttekintését, összefoglalását tartalmazza. Az érettségi követelményeknek megfelelően összeállított fejezet hiánypótló kiegészítésként egyaránt használható a közép- és az emelt szintű érettségire készülők számára is. A korszakok kijelölésénél, definiálásánál és a jellemzések elkészítésénél arra törekedtünk, hogy az egyaránt tükrözze az irodalomtanítás hagyományait, valamint a „korszerű" megközelítéseket is.
Az Esztétikai és irodalmi alapfogalmak című fejezet olyan szócikkeket tartalmaz, melyek nem sorolhatók be sem a műfajpoétika, sem a retorika, sem pedig a verstan témakörébe, egytől egyig szerepelnek azonban az Oktatási Minisztérium által meghatározott részletes érettségi követelményrendszerben.
A következő, Irodalmi műfajok rendszere címet viselő fejezet az műnemek és műfajok kapcsolatának rövid, logikai felépítésre törekvő feltárása {Általános fogalmak) után sorra áttekinti az epika, a líra és a dráma műnemébe tartozó műfajokat. A könnyebb tájékozódás érdekében alfabetikus sorrendbe állított és a lényegi információk közlésére szorítkozó műfaj definíciók minden esetben tartalmaznak magyar és/vagy világirodalmi példákat...
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal