1.062.107

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Faanyagok kézi és gépi megmunkálása

A gimnáziumi szakmai előképzés tankönyve

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 247 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: 303 színes és fekete-fehér ábrával. Tankönyvi szám: 28503/I.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A „Faanyagok kézi és gépi megmunkálása" ö fának, e fontos szerkezeti anyagnak a felépítésével, tulajdonságaival, hibáival, ö megmunkáláshoz szükséges szerszámokkal és gépekkel, valamint a különböző... Tovább

Előszó

A „Faanyagok kézi és gépi megmunkálása" ö fának, e fontos szerkezeti anyagnak a felépítésével, tulajdonságaival, hibáival, ö megmunkáláshoz szükséges szerszámokkal és gépekkel, valamint a különböző megmunkálási módokkal foglalkozik. A fa viszonylag szilárd, könnyű, megmunkálása egyszerűbb, mint a fémeké, ás jó szigetelőképességgel rendelkezik. Hátránya, hogy nem egynemű anyag, és következtében tulajdonságai különféle irányokban és egy irányon belül is változnak. Hátrányos tulajdonsága a fának a nedvszívóképessége, és az ennek következtében előálló méretváltozás is.
Az erdőben kitermelt fát először fűrészáruvá, rétegelt lemezzé vagy furnérrá dolgozzák fel. Az ipar ezekből a félkészárukból készárut készít a szükségletek kielégítésére. A fa megmunkálásának, technológiai folyamatának helyes megválasztása sok elméleti és gyakorlati ismeretet és tapasztalatot kíván. A gimnáziumi gyakorlati oktatás területén összevont faipari szakmák majdnem azonos szerkezeti megoldásokkal állítják elő készítményeiket, többnyire azonos szerszámokkal és gépekkel.
Ezen rokonszakmáknál hasonló eljárásokkal készül a lapok, az anyagok mindenfajta illesztése, ragasztása és felületkezelése. Balesetvédelmi szabályaik és utasításaik, valamint a tűzbiztonsági szabályaik is azonosak.
A fafeldolgozó iparok közül a bútorgyártás különleges helyet foglal el, mert a bútor olyan használati tárgy, amely az ember közvetlen kényelmére és különböző tárgyainak megóvására alkalmas (ülő- és fekvőbútorok, asztalok, szekrények stb.). Az épületasztalosipar termékei majdnem kizárólag ajtókból és ablakokból állnak, közös gyűjtőnévvel nyílászárószerkezetekből. Az ácsipar termékei, beleértve a parkettázást is, olyan szerkezetek, melyeknek készítése súlyuknál vagy kiterjedésüknél fogva az építkezés helyszínéhez kötött. A mintakészítő munkája elüt az előző szakmák termékeitől, jóllehet a faanyag kézi és gépi megmunkálása azonos. Itt nem beszélhetünk sorozat- vagy tömeggyártásról, mert az öntödék részére készülő faminták egyes darabok. mintakészítőnek elsőrendű rajzi és műszaki ismeretekkel kell rendelkezni, hogy feladatát elvégezhesse.
A fenti szakmáknak csak a munkaterületét lehet szétválasztani, tudásanyagukat azonban nem. Mindegyik munkaterületen ismerni kell a fa anyagát, annak tulajdonságait, valamint a megmunkáláshoz szükséges szerszámokat és gépeket. Az a munka a fenti szakmacsoport közös tudnivalóit foglalja magába a minél jobb és tökéletesebb gyakorlati oktatásért. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
I fejezet
A fa anyagismerete
1. A fa szerkezete 5
2. A fa mikroszkopikus képe 7
A fasejtek alakja 7
A fasejtek szerkezete 9
A sejtcsoportok, szövetek feladatai 12
3. A fa makroszkopikus képe 15
A fatest jellemző metszetei 15
a) Bütüs vagy keresztmetszet 15
b) Sugaras vagy tükrös metszet 16
c) Érintős vagy húrmetszet 16
A fatest egyéb jellegzetességei 17
4. A fa fizikai és mechanikai tulajdonságai 20
A fa tartóssága 21
A fa nedvszívása 21
aj A fa dagadása és zsugorodása 22
b) Víztartalmi fokok 24
c) A fa alakváltozása 24
A fa szilárdsága 26
a) Húzószilárdság 27
b) Nyomószilárdság 27
c) Hajlítószilárdság 27
d) Nyírószilárdság 28
A fa vezetőképessége 29
a) A fa hővezetőképessége 29
b) A fa villamosvezető képessége 29
c) A fa hangvezető képessége 30
5. A fa hibái és betegségei 30
Alaki és fejlődési hibák 30
a) A törzs alakjának hibái 30
b) A fatest felépítéséből származó hibák 31
Külső behatások okozta hibák 37
a) Rendellenes gesztképződés 37
b) Repedések 38
c) Sérülések 39
Farontó gombák (növényi kártevők) 40
a) Penészedés 40
b) Kékülés 41
c) Fülledés 41
d) Korhadás 41
e) Perforálás 44
A fa állati kártevői 45
a) Fapusztító rovarok 46
b) Védekezés a fapusztító rovarok ellen 48
6. A fák osztályozása 49
Fafajták 49
1. Tűlevelű fák 50
2. Lombosfák 52
Gyűrűs likacsúak 52
Szórt likacsúak 54
A fa erdei és ipari választékai 57
Fűrészáruk szabványos kereskedelmi méretei 58
A fák minőség szerinti osztályozása 61
A fa átvétele, mérése és köbözése 62
II. fejezet
A faanyag nemesítése
1. A fa szárítása 67
A) A fa természetes szárítása 67
B) A fa mesterséges szárítása 69
a) Szárító szerkezetek 70
b) Kályhafűtésű szárítók 70
c) Természetes huzatú gözfűtéses szárítók 70
d) Kályhafűtési kaloriferes szárítók 71
e) Kalorifer fűtésű mesterséges huzatú szárítók 71
f) Csavarszellöztetős szárítók 72
g) Vákuumszárítók 72
h) Folyamatos üzemű szárítók 73
C) A fa száradását befolyásoló tényezők 73
2. A fa gőzölése 74
3. A fa telítése 74
4. A fa rétegelése 75
a) Furnér 75
b) Rétegelt (enyvezett) falemez 76
c) Bútorlap (panel) 78
5. A fa rostokra való bontása 79
a) Forgácslap 80
b) Pozdorjalap 80
c) Rostlemez 81
6. Fémek és műanyagok alkalmazása 81
III. fejezet
A fa megmunkálásának módjai
Kéziszerszámok és gépek
1. A fa megmunkálása 83
2. Famegmunkáló kéziszerszámok 86
A) Közvetlenül müködö aktív szerszámok 87
a) Hasító szerszámok 87
b) Faragó szerszámok 88
c) Fűrészek 90
1. Keretes fűrészek 92
2. Keretnélküli fűrészek 96
d) Gyaluk 98
e) Vésők 105
f) Fúrók 108
g) Ráspolyok és reszelők 111
h) Csiszolópapirok 112
B) Közvetve működő passzív szerszámok 112
a) Működtető szerszámok 112
b) Befogó szerszámok 116
c) Szorító és enyvező szerszámok 118
d) Mérő- és rajzolószerszámok 121
e) Élesítő szerszámok 125
C) Tanműhelyi szerszámkészlet 126
a) Padszerszámok 126
b) Közös szerszámok 126
3. Famegmunkáló gépek 128
A) Fűrészgépek 128
Szabász körfűrészek 128
Asztalos körfűrészek 129
Szalagfűrész 132
Páros körfűrész 136
Szélező körfűrészgép 137
B) Gyalugépek 138
Egyengető gyalugép 138
Vastagsági gyalugép 139
Élegyengető gyalugép 141
Két-, három-, négy- és többfejes gyalugépek 142
Kombinált gyalugép 142
C) Marógépek 143
Asztalmarógép 143
Láncmarógép 145
Felsőmaró 146
Fogazó marógép 147
Marószerszámok a marógépekhez 148
D) Fúrógépek 150
Hosszlyukfúrógép 150
Sorozatfúrógép 150
Függőleges fúrógép 151
Göcskifúrógép 151
E) Esztergák 151
Esztergapad 151
Másoló esztergapad 152
Automata faesztergagép 152
Rúdgömbölyítő gép 152
F) Élesítő- és köszörülögépek 155
Önműködő fűrészélesítő gép 155
Önműködő gyalukés élesítőgép 155
IV. fejezet
A faiparban használt ragasztóanyagok és ragasztási eljárások
1. Ragasztóanyagok 157
a) Állati eredetű enyvek 158
b) Növényi eredetű ragasztóanyagok 159
c) Szintetikus ragasztóanyagok 160
Fenol-formaldehid műgyanták 161
Karbamid-formaldehid műgyanták 161
Rezorcin-formaldehid műgyanták 162
Melamin-formaldehid műgyanták 162
Poliuretán műgyanta ragasztók 162
Egyéb műgyanta ragasztók 163
2. A ragasztóanyagok keverése és felkenése 163
3. Ragasztási eljárások 164
a) Tömörfák ragasztása 164
b) Síklapok furnérozása 165
c) Görbe felületek furnérozása 166
d) Interziák, fém, posztó, bőr ragasztása fára 168
4. Furnérozásnál előforduló ragasztási hibák 169
V. fejezet
A faipar befejező műveletei
1. Felületek kezelése 171
a) Felületek tisztítása és csiszolása 171
b) Csiszológépek 172
c) Halványító és színező eljárások 175
Felületek tömítése, tapaszolása 175
A fa halványítása 176
Foltok halványítása 176
A fa gyantamentesítése 177
Enyvátütések megszüntetése, eltávolítása 177
A fa pácolása 177
A pácolás technológiája 179
2. Felületek fényezése 180
a) Felületbevonó anyagok 180
b) Viaszolás 182
c) Politúrozás 182
A politúr színezése 184
d) Lakkozási eljárások 185
Mázolás 185
A fa erezése 185
Felületek fényezése lakkozással 186
Polieszter fényezés alkalmazása 187
3. Aranyozás és bronzozás 189
VI. fejezet
Vasalatok
1. Szeg és csavarkötések 191
a) Szegek 191
b) Csavarok 193
2. Bútoripari vasalatok 195
a) Kötőelemek 195
b) Csukló szerkezetek 195
c) Záró szerkezetek 196
d) Egyéb bútorvasalások 197
3. Épületasztalosipari vasalatok 197
a) Kötőelemek 199
b) Csukló szerkezetek 199
c) Záró szerkezetek 199
d) Egyéb vasalatok 200
4. Egyéb faipari vasalatok 201
a) Kötőelemek 201
b) Egyéb vasatalok 201
VII. fejezet
Munkavédelem
L A munkavédelem célja és fogalma 203
2. A szakszervezetek balesetelhárító munkája 204
3. Biztonsági előírások 205
a) Általános előírások 206
b) Különleges rendelkezések 207
Munkagépek 207
Körfűrészek 208
Szalagfűrészek 208
Egyengető gyalugépek 209
Vastagsági gyalugépek 210
Marógépek 210
Egyéb famegmunkáló gépek 211
c) Villamos berendezésekre vonatkozó rendelkezések 212
d) Egészségvédelem 212
e) Tűzvédelem 214
VIII. fejezet
Üzemgazdaságtan! alapismeretek
1. Ipargazdaságiam alapfogalmak 221
2. A népgazdaság tagozódása 223
3. A vállalat szervezete 226
A) Igazgató 227
B) Főmérnök 228
C) Főkönyvelő 229
4. Gyártástervezés 230
a) A gyártmány rajza 231
b) Műszaki leírás 231
c) Szabásjegyzék 231
d) Anyagnorma 233
e) Gyártástechnológiai leírás 233
f) Műveletterv 235
g) Gyártási program 237
5. Az önköltség és csökkentésének módszerei 238
Függelék
A faiparban használt idegen szavak 241-247

Brassányi Tibor

Brassányi Tibor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Brassányi Tibor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem