Előszó
Vallomás: Az ékszerrel emlékezetem óta kapcsolatban álltam. Nem felejtem el első ezüstből készült világoskék köves gyűrűmet, amely az általános iskolai éveimet kísérte végig. Kamaszkorban jöttek a bizsuk, gyöngyök műanyagból, kaucsukból készült ékszerek. A szerelemmel mindenki életében kísérő, vagy karikagyűrűként jelenik meg az aranyból készült ékszer. Boldogan hordtuk, hiszen közölni akarjuk a világgal, hogy tartozunk valakihez. Az évek múlásával - ahogy ékszereink gyarapodnak, ízlésünk változik - változik az ékszerhez való viszonyunk is. Az én életemben ez a változás 1992-ben jött el, amikor Koller Katalin a Wladis Műhely alapítója arra kért, hogy segítsek Péter Vladimir ékszereinek helyet keresni. Ez a megkeresés a legjobb időpontban érkezett, mert a galéria földszintjén éppen akkor szándékoztam megnyitni a "design szekciót". Az igazi érzelmi "megrázkódtatás" akkor ért, amikor megpillantottam az ezüst ékszerkollekciót, amellyel azóta is nagy szerelemben élek. Minden karácsonykor megajándékozom magam egy-egy különleges modellel, amelyek azután gyűjteményemet gyarapítják. Aranyékszereimet azóta félretéve őrzöm, immár tíz éve.
Péter Vladimir szerint: "Az ékszerek kiválasztják maguknak a személyt. Rezonanciát ébresztenek, de még az is előfordul, hogy taszítanak."
Az ezüst kortalan, öltöztet, díszít, utal viselőjére. Aszerint választunk formát, követ, hogy zárkózottak vagyunk-e, vagy felfedjük magunkat és érzelmeinket. Az ezüstékszernek összhangban kell lenni viselője egyéniségével. Természetesen más ékszert hordunk a mindennapokon, egy alkalmi összejövetelen, színházban vagy fogadáson. Az eltelt tíz év alatt sok tehetséges tanítvány került ki az Iparművészeti Egyetemről Péter Vladimir, Bánfalvi András és Egri Zoltán tanítványaként, a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolából és a Budai Rajziskolából. Tisztában vannak az ékszerkészítés fortélyaival. Mesteri módon használják az intarziához hasonló technikát a niellót, vagy kombinálják az ebonitot, ébenfát, drágaköveket ezüsttel, teljes értékűt, maradandót alkotva. Találékonyságuk határtalan, sokszor megdöbbentő formaviláguk minden tradíciót felrúg. Rafinált formák, domborulatok, csiszolt hajlított sok esetben már kisplasztikának számító művek kerülnek ki műhelyeikből. Érzékenységet, érzelmet, tudást, eredeti gondolatiságot sugároznak.
A bemutatásra kerülő 21 művész nem az elüzletiesedett világnak készít sokszorosított ajándéktárgyakat, mindegyikük a saját útját járja következetesen, kitartóan: egyedit, egyénit alkotva.
Míg korábban a kerámia, a textil, majd az üveg került az érdeklődés középpontjába, nívós magyar képviselői az európai élvonalat testesítették meg, úgy a 90-es években a magyar ékszertervezés fejlődött a legszembetűnőbben.
Miután az állam kivonult a mecénások közül, többek közt ez a kiállítás ad lehetőséget, hogy a közönség és a média fokozottan figyelhessen a magyar ötvösművészet legújabb eredményeire.
Vissza