1.062.107

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Ezredéve itt

Délvidéki olvasókönyv

Szerző
Szerkesztő
Újvidék
Kiadó: Forum Könyvkiadó
Kiadás helye: Újvidék
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 327 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN: 86-323-0604-9
Megjegyzés: További szerzők a tartalomjegyzékben. Az Ember, táj, történelem című 2001-ben megjelent olvasókönyv tetemesen bővített kiadása. Fekete-fehér fotókkal, illusztrációkkal. Megjelent 800 példányban.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Bori Imre „olvasókönyve" azt a régóta elfogadásra váró tényt bizonyítja és igazolja újfent, hogy a mai Vajdaság vidékein, kényszerű megszakításokkal ugyan, de templomokban, iskolákban, úri kastélyokban, meg más helyütt is élt meg virágzott a magyar művelődés. Nem a semmiből született tehát 1918-tól kezdődően az, amit azóta vajdasági írásnak, vajdasági (jugoszláviai) magyar irodalomnak és művelődésnek, írásbeliségnek és tudományosságnak mondunk. Kár, hogy az itt élő magyarok emlékezete a szokásosnál is hiányosabb, így nem vagy csak nagyon ritka esetben őrizték meg gondolkodásukban és beszédükben, önismeretükben és tudatukban saját múltjukat, annak emlékeit és értékeit. Mert a Vajdaság a magyar kultúra nézőpontjából sem sokszor véres történelem formálta földrajzi térség csupán, ahol meg lehet gazdagodni és el lehet veszni, ahová nemegyszer erőszakosan be lehet költözni, és ahonnan hátrahagyva mindent menekülni is lehet, hanem a szellem és intellektus formálódásának, teremtésének,... Tovább

Fülszöveg

Bori Imre „olvasókönyve" azt a régóta elfogadásra váró tényt bizonyítja és igazolja újfent, hogy a mai Vajdaság vidékein, kényszerű megszakításokkal ugyan, de templomokban, iskolákban, úri kastélyokban, meg más helyütt is élt meg virágzott a magyar művelődés. Nem a semmiből született tehát 1918-tól kezdődően az, amit azóta vajdasági írásnak, vajdasági (jugoszláviai) magyar irodalomnak és művelődésnek, írásbeliségnek és tudományosságnak mondunk. Kár, hogy az itt élő magyarok emlékezete a szokásosnál is hiányosabb, így nem vagy csak nagyon ritka esetben őrizték meg gondolkodásukban és beszédükben, önismeretükben és tudatukban saját múltjukat, annak emlékeit és értékeit. Mert a Vajdaság a magyar kultúra nézőpontjából sem sokszor véres történelem formálta földrajzi térség csupán, ahol meg lehet gazdagodni és el lehet veszni, ahová nemegyszer erőszakosan be lehet költözni, és ahonnan hátrahagyva mindent menekülni is lehet, hanem a szellem és intellektus formálódásának, teremtésének, alkotásának is térsége, sajátos ízekkel és még sajátosabb beszédmóddal.
Bori Imre bő anyagból válogathatott, és mindig olyan szövegrészleteket, amelyek a múltat reprezentálva áthidalják az időt, és figyelmeztetően meg bátorítóan a jelenhez szólnak, mindennél meggyőzőbben.
Az olvasókönyvben együtt van irodalom és tudomány, történelem és néprajz, írásbeliség és szóbeliség. Ezért tekinthető évszázadokat átfogó útmutatónak mindazok számára, akik itt élnek vagy valamit meg akarnak tudni ennek a vidéknek szellemiségéről, értékrendjéről, gondolkodás- és beszédmódjáról. Bori Imre arról sem feledkezett meg, hogy a mai Vajdaságban nemcsak egy történelem él, hanem történelmek és történelemtudatok élnek együtt, sokszor nem is túl békésen. Más szóval Bori Imre olvasókönyve nemcsak önismeretünket gazdagítja, hanem a másik, az idegen, a tőlünk eltérő és különböző iránti türelmünket meg fogékonyságunkat is táplálja. Azt is bizonyítja, hogy se a történelemnek, se a kultúrának nincsenek csak egyetlen módon érthető és értelmezhető jelenségei meg tényei, mert a történelem meg a művelődés dolgai egymást keresztezve is összeérnek, össze is tartoznak a megértés történeteiben. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ (Bori Imre) 7
A FÖLDRAJZTUDÓSOK SZEMÉVEL
Bácska (Teleki Pál) 10
Bánát-Bánság (Teleki Pál) 10
Szerémség (Teleki Pál) 11
A titeli tető (Prinz Gyula) 11
RÓMAIAK, GÖRÖGÖK, HUNOK, AVAROK, MAGYAROK
Sirmium - Szávaszentdemeter (Györffy György) 12
Római-sáncok Bácskában és Bánátban (Szekeres László) 15
Priszkosz Rhétor 448-ban Attilánál 15
Avarok Csókán (Móra Ferenc) 16
A pörösi bogozó (Szekeres László) 18
A világfa egy avar csonttégelyen (László Gyula) 18
Salán futása (Anonymus) 19
Álom Oroszlámoson (Szent Gellértnek élete) 20
Az aracsi ásatások (Szekeres László) 21
Az aracsi dombormű felirata 22
Az aracsi sírkőről (Dercsényi Dezső) 22
Törefi Péter (Érdújhelyi Menyhért) 22
Dombó (Nagy Sándor) 25
Határleírás 1335. november 6-án (Magyar László) 26
Szabadka három oklevélben (1428-1429) (Magyar László) 27
Utazás Belgrádtól Szegedig 1433-ban (Bertrandon de la Brocquiére) 30
Bibliafordítók Kamoncon 30
Hunyadi János és öccse zálogba kapja Szabadkát és környékét (Magyar László) 32
Újlak, a középkori nagyváros a Szerémségben (Fügedi Erik) 33
Kapisztránói János halála és első csodái Újlakon (Fügedi Erik) 34
Csodás esetek Újlakon (Újlak város jegyzőkönyve) 36
Újlak város jogkönyve 1525-ből 37
FORGÓSZÉLBEN
Thuróczy János Drági Tamásnak ajánlja könyvét 39
Drági Tamásról (Bónis György nyomán) 40
Szeged és a Szerémség bora (Bálint Sándor) 41
Az Szerémnek bora . .. (Katona Imre) 42
Szabadkáról és nevéről (Szekeres László) 42
A bácsi vár (Szekeres László) 44
Váradi Péter két levele Bácsról Bácsból 46
Kálmáncsehi Domonkoshoz 1495. július 23-án 46
Báthori Miklóshoz 1497. április 22-én 47
Zenta címert kap 1506-ban (Dobos János) 47
Paraszthadak 1514-ben (Memória rerum) 48
Bács várában 1514-ben (Móricz Zsigmond) 51
Nagy Benedek élete és halála (Szerémi György) 52
Cantio Petri Berizlo (Szabatkai Mihály) 52
Bátya-bátya ... (Pominóczky Fülöp feljegyzése) 54
Belgrád eleste előtt 1521-ben (Memória rerum) 54
Egy győzelem a török felett a Szerémségben (Zay Ferenc) 56
A borivó bán Péterváradon (Szerb népdal) 57
Imreffy Mihály Bács és Pétervárad katonáinak borigényléséről 1522-ben (Silling István közlése) 58
A törökök Pétervárad alatt (Szerémi György) 60
A reménytelenség hőse: Tomori Pál (Fraknói Vilmos) 60
Tomori Pál levele II. Lajos királyhoz 62
Szerémség pusztulása 1526-ban (Szerémi György) 64
Mohács előtt a pusztulás (Brodarics István) 65
Jovan cár, a Fekete Ember tündöklése és halála (Szerémi György) 66
Magyarországnak a Duna és Tisza közt elterülő része (Oláh Miklós) 68
Csata Martonosnál 1552-ben (Forgách Ferenc) 68
Kaszon basa harcba indul (Tinódi Lantos Sebestyén) 70
Eger vára adóztat (Szakály Ferenc) 72
Utazás a Dunán (Hans Dernschwam) 72
Utazás a Dunán 1591-ben (Br. Vratiszláv) 73
Martonosi panaszlevél 1641-ből (Rajsli Ilona közlése) 74
Szabadka a XVII. században (Evlia Cselebi) 76
A zentai csata (Németh Ferenc) 76
A hadvezér győzelmet jelent (Savoyai Jenő) 78
ÉPÍTENEK - ROMBOLNAK
Duna-mellyéki kerület Báts-Bodrog vármegyéről (Losontzi Hányoki István) 81
Vizek Bácskában (Gyetvai Péter) 82
Tiszán-túl való kerület Tömösvári Bánátról (Losontzi Hányoki István) 83
Torontáli mocsarak és vizek (Jankó Ágoston) 83
Élet a föld alatt 1704-ben, ahogy egy francia látta (De L'Hommeau) 85
Rákóczi Ferenc Bácskában 1704 júliusában 85
Bácsi szekeresek útra indulának (Vitkovics Mihály átköltése) 86
Betelepülők (Beszédes Valéria) 87
Kishegyes a XVIII. században (Virág Gábor) 89
Panaszlevelek (Hegedűs Antal közlése) 92
Bezdáni jobbágyok - Bács megye főszolgabírójának 92
Gyapjas Erzsébet - kamarai földesúrnak 92
Künn István - Bács-Bodrog vármegyének 93
Temerini fazekasok - Bács-Bodrog vármegyéhez 94
Bánát településtörténetéből (Bálint Sándor) 94
A vármegye hóhérának napidíja (Virág Gábor közlése) 96
A Ferenc-csatorna (Muhi János) 97
Rabok a pusztában (Majtényi Mihály) 98
Kiss József síremlékének felirata (Muhi János és Bordás Győző közlése) 102
Emléksorok a Ferenc-csatorna építéséről 103
A becsei zsilip avatásának emléktáblája 1899-ben (Pap József verse) 103
Egy tél Szentmiklóson 1802-ben (Vitkovics Mihály) 104
A Kray család és Topolya (André István) 105
Emléksorok B. Wenckheim Máriának (Vörösmarty Mihály) 109
B. K. ... P. ... sírkövére (Vörösmarty Mihály) 110
[Meghalt 16-ik évében] (Vörösmarty Mihály) 110
[Vég ivadéka vagyok ...] (Vörösmarty Mihály) 110
[E követ a végső ...] (Vörösmarty Mihály) 110
Topolya utolsó földesura (Muhi János) 111
Koldusok Zentán 1815-ben (Guelmino Sándor) 112
Szent Miska mozgalma (Reiszig Ede nyomán) 113
Hallja kend, Táncsics! (Csubela Ferenc) 114
Déryné Becskereken 115
Ketten egy hajón 1830-ban a Dunán (Széchenyi István és Waldstein János) 119
A SZABADSÁGHARC A DÉLVIDÉKEN
Meszlényi Jenő - Kossuth Lajoshoz 123
Bártfay József - Bártfay Lászlóhoz 123
Bártfay József - Bártfay Lászlóhoz 124
Egressy Gábor - feleségéhez 125
1848 Becsén - Degré Alajos szemével 126
Bártfay József - Bártfay Lászlóhoz 127
Csuha Antal - rokonaihoz 128
Leiningen-Westerburg Károly - feleségének 129
Leiningen-Westerburg Károly - feleségének 129
Perczel Mór - Szemere Bertalanhoz 130
Csernovics Péter királyi biztos lesz (Varsányi Péter István közlése) 131
A hegyesi csata (Virág Gábor) 131
A szaladás (Móricz Zsigmond) 133
Lukáts János 1848-as honvéd jelentése honvédségi szolgálatáról 134
Vértanúk életrajza (Katona Tamás) 135
Kiss Ernő 135
Lázár Vilmos 135
Schweidel József 136
Damjanich Óbecsén, 1848. augusztus 21-én (Brasnyó István verse) 136
NINCS MEGÁLLÁS . . .
Urak a Bácskában (Herczeg Ferenc) 139
Munkácsy Mihály Beodrán (Kalapis Zoltán) 140
Blaha Lujza önéletrajzából 142
Than Mór és Than Károly (Kalapis Zoltán) 144
Szerémség az utóbbi száz évben (Penavin Olga) 146
Csángótelepítés (Móricz Zsigmond) 149
Bukovinából Bánátba 150
Székelyek az Al-Dunánál (Németh Ferenc) 150
Bukovina, édes hazám . .. (Kiss Lajos gyűjtése) 152
Bukovina, mit vétettem .. . (Kiss Lajos gyűjtése) 152
Andrásfalvi magos torony ... (Kiss Lajos gyűjtése) 153
Egy Mikszáth-regény moravicai vonatkozásai (Pénovátz Antal) 153
Tanyákon, szállásokon (Beszédes Valéria) 154
A szegény ember karácsonyfája (Zöldy Pál) 157
Tanya a határúton (Brasnyó István) 159
Gozsdu Elek Zomborban (Herceg János) 159
Egy filozófus Zomborból (Herceg János) 162
Juhász Árpád, a zombori „festész" (Herceg János) 163
Hermán Ottó levele Kossuth Lajosnak 164
Belső hatások (Herceg János) 166
Falucsúfolók 168
Két arckép 170
Egy könyvkiadó bánáti plébános (Palóczy Edgár) 170
Thim József (Herceg János) 172
Bácska népei a XIX. század végén (Kaufmann István; Bellosics Bálint; Flammer Gusztáv; Móricz Zsigmond; Hadzsics Antal-Antonije Hadzic; Evetovics János) 173
„Parasztosan járni" Bácskában (Beszédes Valéria) 180
Bácskai kivándorlók (Herceg János) 182
Madárnevű mezőváros (Cs. Simon István) 183
Három nyelvész 185
Szarvas Gábor önéletrajza 185
Csefkó Gyula (Nyíri Antal) 186
Bárczi Géza (Szathmári István) 187
Kovalszky Sarolta és a németeleméri szövőműhely 1887-ben (Németh Ferenc) 188
Fülep Lajos a gyermekrajzról 189
Bartók Béla Horgoson (Papp György)
Borbély Mihály, a mesemondó (Kálmány Lajos) 195
Tündérlak Magyarhonban (Papp Dániel) 198
Alföldi por (Kosztolányi Dezső) 200
Itt fekszenek csodásan ők . . . (Kosztolányi Dezső) 202
A Bácskáról (Somlyó Zoltán) 204
Farkas Béláról (Balázs Béla) 206
Önéletrajz (Csáth Géza) 208
A szecesszió Szabadkán 209
A szecesszió szabadkai építésze Raichle J. Ferenc (Bela Duranci) 209
A Raichle-palota (Bela Duranci) 212
A szabadkai városháza (Bela Duranci) 213
A VAJDASÁGBAN . . .
Trianonról Zentán (d-s - Dobos János közlése) 219
Új magyar népdalok a Bánátban (Juhász Ferenc) 220
Bácska (Szenteleky Kornél) 222
Bosnyák Ernő, a film szerelmese (Vicsek Károly) 222
Ákácok alatt (Szenteleky Kornél) 224
Bácska - Szenteleky Kornélnak (Fekete Lajos) 227
Németh László Szirmai Károlyról és a vajdasági irodalomról 228
Cél és vallomás (Herceg János) 229
Ákácok az őszben (Szenteleky Kornél) 231
Az író és szűkebb hazája (Szirmai Károly) 231
Sorok egy télbehullt bácskai kisvároshoz (Csuka Zoltán) 233
Felkelő napos oromfalak (Batta Péter) 234
Kosztolányi Dezső Ludason 236
Sinkó Ervin - Babits Mihálynak 237
Apáink és fiaink (Kende Ferenc) 238
Angyal Bandi (Majtényi Mihály) 241
Óbecsei szállásokon (Móricz Zsigmond) 243
Bánáti délibáb (Sz. Szigethy Vilmos) 245
Séta bölcsőhelyem körül (B. Szabó György) 248
Farkas Geizáról (Herceg János) 249
Délvidéki színek és hangulatok (Majtényi Mihály) 251
Szubotica (Gál László) 254
Razglednica (2) (Radnóti Miklós) 255
A HÁBORÚ UTÁN
1941 és 1944 (Burány Nándor) 257
Erdő alatt (Herceg János) 261
Delibláton 263
Beszámoló a Delibláti-homokpusztáról (Tari István) 263
A bánáti bazsarózsa bánata (Kalapis Zoltán) 267
Veszteségeink (Apró István) 268
Bácskai tájkép (Fehér Ferenc) 270
Juli néni meséi (Penavin Olga) 271
Balázs G. Árpád (Herceg János) 272
Téli vázlat (Ács Károly) 276
Pannon télelő (Harkai Vass Éva) 277
Barbaricvm (Jung Károly) 277
Füvészkedés (Brasnyó István) 278
Kanizsai tájkép (Koncz István) 278
Akác (Bela Duranci) 279
Hodics (Cs. Simon István) 282
Kupuszina (Dudás Antal) 283
A temerini kubikosok (Csorba Béla) 284
Kormányeltörésben (Domonkos István) 288
Háborús anthológiák, 1993 (Böndör Pál) 291
Ahogy a nagy madarak (Géber László) 292
Vitéz nagyanyámnak (Tolnai Ottó) 292
Hiába siettem (Gulyás József) 293
A város, ahol születtem, s ahol élek (Herceg János) 298
„Újvidék az olyan város" (Gerold László) 299
Városformálók Szabadkán (Bela Duranci) 301
A becskereki főtér és környéke (Kalapis Zoltán) 305
Séta a büszke városban (Silling István) 307
Térkép fölé hajolva (Mérey Katalin) 311
Az égetett föld (Major Nándor) 312
A fehér ház (Németh István) 314
Felhasznált irodalom 319
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem