Ezer év Pest vármegye földjén (Tiltólistás kötet)

Előszó

Két évtizede annak, hogy a szegedi fajvédelmi gondolat szellemében, gróf Széchenyi István nyomdokain, megindult népünknek az iskola padjain túl való továbbművelése.
Ennek a célnak a szolgálatában adja ki vármegyénk Törvényhatósági Népművelési Bizottsága ezt a könyvét: "Ezer év Pest vármegye földjén."
Vármegyénk büszkén tekinthet vissza erre az ezer évre. Ezalatt az idő alatt sokszor váltakozott földjén a jó- és balsors, mert népe a történelem minden fordulatánál hűséggel és becsülettel teljesítette kötelességét hazájával, nemzetével szemben.
Épp ezért, ez a mi szűkebb hazánk sokszor volt harcok színhelye, hadak útja, s alig van megyénknek része, amelyhez történelmi esemény ne fűződnék. Alpár mezeje, a Csepelsziget, a pilisi hegyek, a Megyerek a honfoglalásra, honszerző fejedelmünk Árpád nemzetségére, törzsére, a Megyer törzsre emlékeztetnek. A pomázi, nagytétényi, visegrádi romok, Zsámbék, Ócsa templomai, a kalocsai érsekség és váci püspökség alapításu Árpádházi királyaink emlékét hirdetik, a sződi mocsarak a tatárjárásról, Visegrád Nagy Lajos és Mátyás dicsőségéről regélnek, s azoknak emlékeit őrzik. A Duna-Tisza köze elpusztult falvainak százai, Nagykőrös a törökvilágról, Halas a kuruckorról, Félegyháza, Szabadszállás a kun hagyományokról mesélnek s a Mária Terézia korában épült sok kastély, templom a pusztítások utáni újjáépítésről. Vissza