Ez itt a göcs

Előszó

Részlet a könyvből:

"1. 1. Az égi és a földi malom
„Aki kalácsot akar a búzájából, annak várnia kell az őrlésre." (Troilus)
Vannak a világirodalomnak elévülhetetlen szövegei. Ilyen például Hamlet nagymonológja, amelyet a magyar olvasó Arany János páratlan nyelvérzékű fordításában ismer: Lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés. Ritkán szoktunk tisztelegni Kazinczy Ferenc Shakespeare-fordításai előtt, aki az 1790-es évektől 1814-ig alakítgatta Hamlet-fordítását. Nála az 'ez itt a kérdés' helyett, az 'ez itt a göcs' mondat áll. A göcs furcsa hangzású szó. A mai olvasónak inkább szakszónak, tájszónak tűnhet, pedig a göcsörtös szó őrzi még jelentésmúltját. A göcs a valahova nem illő, szervetlenül beékelődő vagy kitüremkedő részt jelenti. Akik valaha dolgoztak fával, tudják, hogy a göcs nem csupán esztétikai romlást jelent, hanem minőségit is. Innét talán már rövid az út a szó Kazinczy-féle értelmezéséhez. Nála a göcs a nehezen megoldható feladatot, a fejtörést okozó kérdés megválaszolását jelenti. Ha rajtam múlna, akkor Kazinczy szavát benne hagynám Shakespeare Hamlet monológjának magyar szövegében, mert meggyőződésem szerint a gondolkodást ezek a göcsök inspirálhatják, csak ezeknek a megdolgozása teremhet értelmes, minőségi munkát. Vörösmarty A vén cigány (1854) című verse is ezt erősítette bennem. A költő itt egymásra vetíti a gondot és a gondolkodást, nyelvünknek ezt a különös figura etymologicájéit. Vörösmartynál is csak az tud gondolkodni, akinek gondja van, és aki erőfeszítést tesz annak megértésére. A keletiek ezt úgy fogalmaznák, hogy képes a dolgok együtt látására, vagyis a gondnak egy összetettebb, bonyolultabb jelenség részeként való érzékelésére. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy a göcsöt nem elsősorban időbeli és nem elsősorban monokauzális kapcsolatként vizsgálják.
Írásomban én is erre törekszem. Olvasmányélményeim során feltűnt, hogy a malom mint téma, mint metafora, mint valamilyen ősi emberi tudás emléke elő-előbukkan a kultúrtörténetben." Vissza