Fülszöveg
Galgóczi Erzsébet Ménfőcsanakon született, Győr mellett. Szülei középparasztok voltak, nyolc élő gyermekük közt az írónő a hetedik. Középiskoláit Győrött végezte. Húszéves sem volt, amikor egy novellájával megnyerte a DISZ tehetségkuktató pályázatának első díját. A Színművészeti Főiskolán dramaturgiát tanult, utána rövid ideig újságnál és a filmdramaturgián dolgozott.
Galgóczi mindmáig hű maradt első választásához; műfaja a novella, kisregény - a legdrámaibb prózaformák -, de írt riportot, filmet, drámát, hangjátékot, tévéjátékot is. Főbb művei: Egy kosár hazai (novellák, 1953), Ott is csak hó van (novellák, 1961), Félúton (regény, 1961), Öt lépcső felfelé (novellák, 1965), Fiú a kastélyból (novellák, 1968), Inkább fájjon (novellák, 1969), Nádtetős szocializmus (riportok, 1970), Kinek a törvénye? (novellák, 1971), Bizonyíték nincs (novellák, 1975), A közös bűn (regény, 1976), A vesztes nem te vagy (novellák, 1976), Közel a kés (novellák, 1978), Törvényen kívül és belül (két...
Tovább
Fülszöveg
Galgóczi Erzsébet Ménfőcsanakon született, Győr mellett. Szülei középparasztok voltak, nyolc élő gyermekük közt az írónő a hetedik. Középiskoláit Győrött végezte. Húszéves sem volt, amikor egy novellájával megnyerte a DISZ tehetségkuktató pályázatának első díját. A Színművészeti Főiskolán dramaturgiát tanult, utána rövid ideig újságnál és a filmdramaturgián dolgozott.
Galgóczi mindmáig hű maradt első választásához; műfaja a novella, kisregény - a legdrámaibb prózaformák -, de írt riportot, filmet, drámát, hangjátékot, tévéjátékot is. Főbb művei: Egy kosár hazai (novellák, 1953), Ott is csak hó van (novellák, 1961), Félúton (regény, 1961), Öt lépcső felfelé (novellák, 1965), Fiú a kastélyból (novellák, 1968), Inkább fájjon (novellák, 1969), Nádtetős szocializmus (riportok, 1970), Kinek a törvénye? (novellák, 1971), Bizonyíték nincs (novellák, 1975), A közös bűn (regény, 1976), A vesztes nem te vagy (novellák, 1976), Közel a kés (novellák, 1978), Törvényen kívül és belül (két kisregény, 1980).
Háromszor kapott József Attila-díjat, 1962-ben, 1969-ben és 1975-ben; 1978-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.
Miért gyilkoltak meg egy fiatalembert 1956. november 8-ának éjjelén Sokoraiék tanyáján, kőhajításnyira a nyugati határtól? Kik és hová rejtették el egy dunántúli egyházmegye milliókat érő aranykincseit? Mi a titka annak a fiatal újságírónőnek, aki az országból menekülve talán maga sem tudja, hogy új életet keres-e vagy halált? Miért kerül egy hajsza középpontjába a becsületes, jobbra törő Niklai Géza? Galgóczi Erzsébet minden kisregényének középpontjában egy-egy drámai kérdés áll: minden írása dráma. Hőseit mély és erős szenvedély mozgatja, kemény a küzdelem, nagy a tét: a becsület megőrzése, a személyiség megvalósítása, még ha mostohák is a körülmények. Galgóczi Erzsébet, akit általában a tegnapi és mai magyar falu ismerőjeként emlegetnek, de aki újabb írásaiban már a nagyvárosi mindennapok írója is, szenvedélyes perben áll a világgal a világért, azokkal akik hazug, önző, torz törvényeket kényszerítenek rá, azokért, akik önmaguk belső törvényeit követve képviselik a közösséget.
Vissza