Extremális pontrendszerek a síkban, a gömbfelületen és a térben

Előszó

Szőkefalvi Nagy Gyula professzor urat "A geometriai szerkesztések elmélete" című művének megírásakor az a gondolat vezette, hogy munkája csupán megindítója lesz a kolozsvári Actaban megjelenendő, a matematika hazai művelését és oktatását célzó monografiáknak. Engem ért az a kitüntetés, hogy ennek a tervezett sorozatnak második számát Szőkefalvi Nagy Gyula professzor úr felkérésére megírhattam.
Ez a kis munka kettős célt kíván szolgálni. Egyrészt a magyar matematikusok szélesebb rétegét, elsősorban a középiskolai tanárokat kívánja tudományuknak egy még le nem zárt, fejlődésben lévő problémakörével megismertetni, s ezáltal Őket a matematikai életbe bekapcsolni. Más részt ösztönzést kíván nyujtani azoknak a fiatal matematikusoknak, akik az önálló kutatás gyönyörtnyujtó, de gyakran nehezen járható útjától nem riadnak vissza.
Az itt tárgyalt és felvetett problémák lényegének megértése nem kíván semmiféle matematikai képzettséget. Ezek mind szemléleten alapuló egyszerű és természetes kérdések, amelyeket csupán az önmagukban rejlő nehézségek avatnak problémává; ezért úgy véljük alkalmasak arra, hogy a matematika iránti érdeklődést a nagyközönség körében is felkeltsék. Egyébiránt a középiskolai ismereteket alig meghaladó felkészültséggel már a bizonyítások is - egynéhánynak kihagyásával - követhetők; de az egész munka teljes megértése is csupán - pl. Blaschke klasszikus "Kreis und Kugel"-jéből megismerhető - néhány alapvető fogalmat igényel. Mégis ebben az aránylag elemi problémakörben még számos kérdés vár megoldásra! Helyesebben: ki-ki tetszésszerint vethet föl benne olyan új problémát, amelynek vizsgálata eredménnyel kecsegtet.
Ennek a füzetnek nyomdaköltségét elsősorban a fentemlített kiváló mű nagy kelendősége fedezte. Ezért Szőkefalvi Nagy Gyula professzor úrnak nem csak ezen munka létrejövetelének gondolatáért, hanem anyagi alapjának közvetett megteremtéséért is őszinte köszönetet mondok. Vissza