Évmilliók emlékei

Fülszöveg

mm
^"T
f/M ' 1 ' I:',11 ¦
" í ¦•'íV

I i 1 I.' ; Ji: I
1 ' ¦ Ti-

1 ' 1 '
ii :Vi ji'l • iV' 1: • 1' 1 ¦ *'. j 1'
!Ml íl-lj lll' .i''',' 1 ¦ 1 ^
¦ i/', 1 i !Mll 1 || ¦
I',': ! ,i ' ¦ ; t.V ri'i!'!.- ^
ÍM'
M ! II
'i ii " • 'i'í i' J J i ''kJ.
''"ÍVlr.'í'
. , .' I •¦[ 1 11

I V ,!¦ ^ l-i 'í '1,4;; ¦ ^ i: t .

Egy ország történetéhez nemcsak az ott élő emberek, hanem a táj múltja is hozzátartozik. Ezt a történelmet azonban nem évszázadokban, hanem évmilliókban számolják. Juhász Árpád arra vállalkozott, hogy a magyar föld több évszázmilliós geológiai múltját minden érdeklődő elé tárja. Az utóbbi évtizedekben rohamos fejlődésnek indult a hazai geológiai kutatás. A geofizikai mérések és mélyfúrások feltárták alföldjeink korábban ismeretlen mélyét. Megváltozott a geológiai szemléletmód is. Az 1960-as évek valósággal forradalmasították a földtan tudományát, megszületett az óceánok tágulásának, majd az ún. lemeztektonikának az elmélete. E merész elképzelés szerint... Tovább

Fülszöveg

mm
^"T
f/M ' 1 ' I:',11 ¦
" í ¦•'íV

I i 1 I.' ; Ji: I
1 ' ¦ Ti-

1 ' 1 '
ii :Vi ji'l • iV' 1: • 1' 1 ¦ *'. j 1'
!Ml íl-lj lll' .i''',' 1 ¦ 1 ^
¦ i/', 1 i !Mll 1 || ¦
I',': ! ,i ' ¦ ; t.V ri'i!'!.- ^
ÍM'
M ! II
'i ii " • 'i'í i' J J i ''kJ.
''"ÍVlr.'í'
. , .' I •¦[ 1 11

I V ,!¦ ^ l-i 'í '1,4;; ¦ ^ i: t .

Egy ország történetéhez nemcsak az ott élő emberek, hanem a táj múltja is hozzátartozik. Ezt a történelmet azonban nem évszázadokban, hanem évmilliókban számolják. Juhász Árpád arra vállalkozott, hogy a magyar föld több évszázmilliós geológiai múltját minden érdeklődő elé tárja. Az utóbbi évtizedekben rohamos fejlődésnek indult a hazai geológiai kutatás. A geofizikai mérések és mélyfúrások feltárták alföldjeink korábban ismeretlen mélyét. Megváltozott a geológiai szemléletmód is. Az 1960-as évek valósággal forradalmasították a földtan tudományát, megszületett az óceánok tágulásának, majd az ún. lemeztektonikának az elmélete. E merész elképzelés szerint bolygónk külső szilárd kőzetburka hatalmas mozgó darabokból áll, amelyek kontinensekkel és óceánokkal a hátukon évszázmilliók óta vándorolnak a földfelszínen, éghajlati övezeteket keresztezve a sarkoktól az egyenlítőig. Hazánk földje sem maradhatott ki e fantasztikus utazásokból, s legidősebb tengeri üledékeink még valahol a déli félteke vizeiben rakódhattak le közel félmilliárd évvel ezelőtt. Úgy tűnik, hazánk földje két eltérő fejlődéstörténetű lemezdarabka ütközéséből született, amelyek egyike valamikor Afrikához, másika Eurázsiához tartozhatott. Mindenesetre a hazai kőzetek a beléjük zárt kövületek alapján többségükben
trópusi-szubtrópusi éghajlatról tanúskodnak, valószínűsítve egy ilyen sok ezer kilométeres utazást. Az újszerű rekonstrukciók érthetővé teszik, milyen körülmények között keletkezett például a mecseki feketekőszén vagy a mostanában sokat emlegetett eocén barnakőszén. Milyen erőhatások szülték vulkáni hegyeinket, amelyek mélyén érchozó oldatok rakták le a réz-, ólom- és cínkérceket? Hogyan került a trópusi mállásterméknek tartott bauxit a Dunántúli-középhegység karsztos mélyedéseibe?
A könyv első nagyobb fejezete áttekintés a magyar föld geológiai fejlődésének főbb időszakairól. A második fejezet azt vizsgálja, miként illeszthetők a magyar táj földtörténeti eseményei a lemeztektonika által felvázolt felszíni folyamatokba. A harmadik rész összefoglalja hazánk ásványi kincseit, míg a negyedik - terjedelmesebb fejezet -tulajdonképpen geológiai útikalauz. Szeretnénk, ha az olvasó ezt a fejezetet kirándulások alkalmával is tanulmányozná, hogy azonosíthassa azokat a kőzeteket, ősmaradványokat, amelyek révén feltárul előtte az egyes tájegységek múltja.
; lí ií 'ri
ly,,'.'«!

Mf

: I i
í, 14
)¦
í, ¦¦ t; ¦ i



v' r' i I r'l' i íll.'l'»! í'ií'.H^
; ' t'i,'V r'ifi

. I I
Vissza