Évezredek művészete

Szerző

Artner Tivadar

Lektor

Dr. Domonkos Imre

Harasztiné Takács Marianna

Budapest

'Artner Tivadar: Évezredek művészete ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1965
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	605 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, reprodukciókkal gazdagon illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A művészet születése	7
A kőkorszak emberének élete. Barlangi festészet. Az ábrázolás mágikus ereje. Valósághű állatképek, vázlatos emberalakok. A kompozíció hiánya. Az ősember és a mai primitív népek szemléletének rokonsága. Őskori "Vénusz"-szobrok. Az új kőkorszak megváltozott életmódja új művészetet teremt. Az őskor építészete. Osztálytársadalmak kialakulása - történeti kor
Egyiptom művészete	21
A Nílus-parti ország kedvező természeti körülményei. A munka megszervezése tejhatalmú irányítókat követel. Az osztálytársadalom hierarchiája kemény fegyelme tükröződik a művészet stílusában. Az egyiptomi vallás. Három fáraó-portré. Az el-amarnai stílus sajátosságai: mértani kompozíció, hierarchikus emberábrázolás, "kiterített" tér, és a legnagyobb felületek törvénye. Az osztálytársadalom szigorú életformája akadályozza az életteljesebb ábrázolást. Az ókori Mezopotámia építészeti emlékei. Hasonló társadalmi berendezkedés - hasonló stílus. Az asszír emberábrázolás sajátos keménysége. Az ókori kelet kultúrája az európai művelődés egyik ősforrása
Görög művészet	41
A kréta-mükénei kultúra felfedezése. Minosz király knosszoszi palotája. Barbár görög törzsek honfoglalása. A teneai Apolló. A görög templom szépségének titka. Az oszlopok művészete. Építészet, a társművészetek irányítója. Az eginai oromzat szobrai. Az atheni Parthenon képszalagja. A fejlett görög testkultúra serkentő hatása a művészetre. Olümpiai játékok és az atlétaszobrászat. Müron Diszkoszvetője. A mozgásábrázolás problémái. A márvány és a bronzszobor stílusa. Polükleitosz Dárdavivője. A kontraposzto. Klasszikus stílus - az athéni demokrácia művészete. Földi ideálok kivetítése az égiekre. Praxitelész Hermésze. Görögföld makedón uralom alatt. Világhódító Nagy Sándor és a görög kultúra terjedése. Új eszmék hatása a művészetre. Meneálosz és Patroklosz kettős szobra. A Pergamoni Oltár. A hellenizmus korának művészete. A nemes ideálok felbomlása nyomán járó hanyatlás. Életélvező kor - érzéki művészet. Köznapi témák - külsőséges naturalizmus. Drámai ábrázolások végletes valósághűsége. A hellenizmus stílusának elterjedése Rómától Indiáig. Az ókori görög művészet törvényszerű fejlődése a primitív kezdetektől a szélsőséges realizmusig.
Róma művészete	81
Az etruszk művészet sajátosságai. Görög hatások Itália kultúrájában. Róma felemelkedése. A Prima-portai Augustus és a császárkori klasszicizmus. Idealizált görög és római realista arcmások. Művészet a hadi dicsőség szolgálatában. Rómaiak, az ókori világ építőmesterei. A Colosseum árkádsorai. Új technika - új stílus. Boltívtől a kupoláig. Pompeji, az antik festészet múzeuma. Provinciális művészet. Róma legnagyobb érdeme az antik kultúra elterjesztése Britanniától Arábiáig. Pannonia ókor emlékei. India és Kína művészete az ókor századaiban. A nagy népvándorlás és Róma bukása
A középkor művészete	107
A keresztény vallás kialakulása a római birodalom fénykorában. A katakombák festészete. Bizánci művészet. A mozaik stílusa. A bizánci kultúra hatása Kelet-Európa és hazánk művészetére. A hűbéri rendszer megszilárdulása Európában.
A román stílus	116
A román templom kialakulása a római bazilikából. Vallási eszmék, technika és célszerűség, mint stílusalkotó tényezők. A román faragások elbeszélő stílusa, és jelkép-beszéde. Pogány motívumok a keresztény templomok díszei között. Román kori várak, lovagi kultúra bölcsői. A polgárság kialakulása. A keresztes hadjáratok hatása Európa kultúrájára. A városok megerősödése és szerepe az új stílus, a gótika elterjedésében. Az iszlám művészetének kialakulása és elterjedése
A gótikus dómok művészete	130
A gótikus építészet technikai újításai. A falak művészete magához idomítja a szobrászat és festészet stílusát. Az ábrázolások természethűsége fokozódik, a társművészetek önnálósulnak. A vallásos ábrázolások stílusa meghonosodik a világi művészetben. Kolozsvári Márton és György sárkányölő Szent György szobra. A középkori Magyarország gótikus emlékei. Szárnyasoltárok művészete. Faldíszítő kőszobrok és fából faragott oltárszobrok stílusának különbsége. Rendeltetés és anyag mint stílusalkotó tényező. A passió-játékok hatása a gótikus művészetre.
Az európai festészet születése	157
A táblaképfestészet stílusának kialakulása a könyvfestészetből. Kolostori és városi íróműhelyek. Berry herceg zsoltáros könyve. A németalföldi festészet felvirágzása. A Genti Oltár. Jan van Eyck korszakos újítása, az olajfestés. A polgári ízlés természethű stílust teremt. A későgótika modorossága - a "lángoló" stílus. A középkor alkonya. Máglyák a dómok tövében. Mathias Grünewald iszonyatos látomása
A gótika Itáliában	183
Észak és dél. Assziszi Szent Ferenc mozgalma és a humanizmus. Más hagyomány - más ízlés. A festészet kibontakozása a bizánci stílus kötöttségeiből. Simone Martini és Giotto Angyali üdvözlete. A részletezőn festett oltárkép stílusa bensőséges, az összefoglaló falikép pedig monumentális hatású. Lázár feltámasztása a drámai beszéd mesterműve. A sienai lágy stílus. Kolozsvári Tamás táblaképei. Itáliában egy évszázaddal előtt kezdődik az újkor, mint északon.
A reneszánsz művészete
Quattrocento, a "gyűjtő évszázad"	197
Brunelleschi és az új építészet. Az antik kultúra igézete. Firenze és a Mediciek. Kényurak és mecénások. Öntudatos sokoldalú művészegyének. Lorenzo Ghiberti kapudomborművei. Donatello művészete. Gattamelata és Colleoni. A quattrocento stílusának térhódítása. Hunyadi Mátyás reneszánsz udvari művészetének emlékei. A quattrocentro festészete. A szelíd ecsetű Fra Angelico. Masaccio falképei. A "gyűjtő évszázad" kutató, tudós művészei. A firenzei rajzos stílus: Fra Filippo Lippi és Andrea Castagno. Andrea Mantegna "kemény" realizmusa. Piero della Francesca festőisége. Botticelli érzelmes Madonnái és Vénuszai. Savonarola máglyái és Firenze alkonya. Signorelli Utolsó ítélete
Az érett reneszánsz óriásai	224
Leonardo da Vinci, a tudós és művész. Gúla-kompozíció és szfumato. Madonnák és Mona Lisa. A milánói Utolsó vacsora. Leonardo hatása. Az érett reneszánsz központja Róma. Reneszánsz pápák. Raffaello Santi, a derűs szépség művésze. A quattrocento részletező és a cinquecento összefoglaló stílusának különbségei. A falképfestő Raffaello. Michelangelo Buonarroti, a vivódó óriás. A Pietá és a Dávid. Az "örömtelen" Szent család. A Sixtusi kápolna mennyezetének képsora. A Medici sírok gyötrődő márványatlétái. Michelangelo Utolsó ítélete. Coreggio és az érzéki szépség diadala.
Velence festészete	254
Az álmodozó Giorgione titokzatos jelentésű kompozició. A velencei festészet újításai: látványszerűség, színfoltbeszéd, atmoszférateremtő árnyalatok és költői hangulat. Tiziano,a királyok festője. Az Adógaras. A drámaiság fokozódása és a reneszánsz harmónia felbomlása. Az új stílus, a barokk elemeinek megjelenése.
A reneszánsz északon	263
Albrecht Dürer, a német Leonardo. A rézmetszés nagymestere. A Négy Apostol. Reformáció és képrombolás. Hans Holbein az újkori angol festészet megalapozója. Hieronymus Bosch "szürrealista" látomásai. Pieter Bruegel, a népéletképfestés első mestere. A magyarországi reneszánsz virágzása és hanyatlása
A manierizmus kora	279
A három óriás formavilága modorrá válik az utódok kezén. Paolo Veronese, a főúri élet ragyogó ecsetű krónikása. A szenvedélyes Tintoretto és az "expresszionista" Greco. Manierizmus, a barokk stílus előzménye. Amerika őslakói és fekete Afrika művészete a reneszánsz századaiban
Barokk művészet
Barokk építészet	287
A barokk építészet kialakulása a reneszánszból. Az új stílus ösztönzői: az ellenreformáció eszméi és az újfeudalizmus pompaigénye. A barokk szülőhazája Itália. Az új építészet első remeke a II.Gesu templom. Szobrászi és festői elemek a barokk építészetben. Barokk falfestészet. A versailles-i királyi palota széleskörű hatása. Barokk kastélyok. Lorenzo Bernini, az új szobrászat nagymestere. Michelangelo Caravaggio drámai festészete. A spanyol festészet felvirágzása. Velazquez. Rubens, a flamand főúri barokk nagymestere
A holland realizmus	315
A protestáns Hollandia, Európa első polgári köztársasága. A holland táj- csendélet- és életképfestészete alakulása. Flamand mesterek. A polgári szemléletű népéletkép kialakulása. Független művészek és kispolgári ízlés. A művészet "áruvá" válik. Frans Hals tragédiája. Rembrandt a lélekábrázolás nagymestere. Az Anatómiai lecke. Amsterdam ünnepelt piktora. Az Éjjeli őrjárat "bukása". József álma. A magános mester késői stílusa
A barokk művészet hanyatlása	333
Francia klasszicizmus: Poussin és Calude Lorrain. A főúri életforma hanyatlása. Watteau idillikus és Boucher érzéki kompozíciói. Az angol portréfestészet felvirágzása. A rokokó játékos formavilága. A barokk utolsó hajtása, a klasszicizmust előkészítő copf stílus. A barokk térhódítása Magyarországon. Egyházi, nemesi és városi barokk műemlékeink. Külföldre szakadt magyar mesterek
A klasszicizmus közjátéka	347
Az antik formákat felelevenítő klasszicizmus kialakulása. A francia forradalom antik-imádatának hatása az életformára és művészetre. Antik témák divatja és görög-római alkotások külsőleges utánzása. Empire-stílus. Antik oszlopos templomok, középületek és lakóházak. A klasszicista Pest-Buda. Beidermeier-festészet. A reformkor magyar művészei. Idegenbe szakadt mestereink: Markó Károly és Brocky Károly. Az utolsó nagy spanyol mester. Goya rézkarcai és drámai kompozícíói. A Korsós lány és a népábrázolás forradalmian új szemlélete. Goya a modern festészet elindítója
A XIX.század művészete	373
A XIX.század korszakos gazdasági és társadalmi változásainak hatása a szellemi életre. Városok rohamos növekedése és az építészet. Romantikus korszellem és a középkori stílusok feltámasztása. Új igények, anyagok és szerkezetek szerepe az építészetben. Új-reneszánsz stílus, az eklektika elindítója. Templomok, színházak, parlamentek és bérházak. A stílusutánzó építészet maradandó alkotásai és az eklektika hanyatlása. A klasszicizáló művészet akadémikussá sorvad. A hivatalos és haladó művészet útjának szétválása.
A romantika korának festészete	390
A művészet irányítója Franciaroszág lesz. Romantikus életérzés irodalomban, zenében és festészetben. Delacroix. a zászlóbontó nagymester. A romantika aprópénzre váltói és Madarász Viktor. Piloty realizmusa. Székely Bertalan, Benczúr Gyula és a historizmus. A történeti festészet nyugaton és keleten
A realizmus diadala	402
A barbizoni mesterek újra felfedezik a természetet. Millet parasztképei és Courbet társadalombíráló realizmusa. Honoré Daumier a "karikatúra Michelangelója". Constantin Meunier hőssé magasztosítja szobraiban a munkásembert. Az orosz kritikai realizmus. A Volgai hajóvontatók. Munkácsy Siralomháza. A képkereskedelem erősödő befolyása a művészetre. Szalonképek, bibliai kompozíciók és Munkácsy hanyatlása. Szinyei Merse Pál Majálisa
Az impresszionizmus kora	420
A realizmus külsőséges naturalizmussá sekélyesedik. A l'art pour l'art szemléletének kialakulása. Botrány az Olympia körül. Az impresszionsta festészet elődei. A látványfestészet módszere és sajátosságai. Állapotszerű emberábrázolások. Az impresszionisták harca elveik elismertetéséért. Az irányzat nagy mesterei: Manet. Renior, Degas, Monet. Pointilizmus és a látványfestészet hanyatlása. Az impresszionizmus tartalmi és esztétikai problematikája. A közönség meg nem értése és ízlésének hozzánövekedése az újításokhoz. A látványfestészet - koráramlat. Párizs az európai festők iskolája. Bastien-Lepage. Rodin megújítja a szobrászat sítlusát.
A századvég nagy mesterei	442
A posztimpresszionizmus gyűjtőfogalma. Lázadás az impresszionizmus ellen. Toulouse-Lautrec, a modern grafika megalapítója. Van Gogh szenvedélyes stílusa. Paul Gauguin a tahiti remete. Civilizáció-ellenes korérzés - neoprimitív művészet. Paul Cézanne, a konstrukivizmus atyja. Újra főszerephez jut a tér és a forma, a kompozíció. A modern festészet klasszikus mestereinek hatása a XX.század művészetére.
A XX.század művészete	453
Izmusok burjánzása. A társadalom általános válságának hatása a művészetekre. Konkrét társadalmi mondanivalók helyett lírai életérzés-kivetítés. A haladásért vívott harc a régi ízlés elleni küzdelemre szűkül. Formarombolás: a szellem lázadása a kapitalista rendszer ellen
A szecesszió korának művészete	457
Újító mozgalmak egységes stílus kialakítására. Hadüzenet az antik és reneszánsz hagyományán alapuló művészeti szemlélet ellen. Új formák és díszítő elemek az építészetben és iparművészetben. A szecesszió csupán kísérlet marad. Szecessziós jegyek a századforduló képzőművészetében. Edvard Munch, Mestrovic, Rippl Rónai. A "Nabis" kör mesterei. Maillo konstruktív, Bourdelle expresszív szobrászata és Hildebrand klasszicizmusa.
A "Vadak" és a kubizmus	485
A Vadak formabontó szenvedélye. A művészet: önkifejezés. A fauvizmus szerepe. Ellenhatás a kubizmus. Új tér és formaszemlélet
Picasso művészete	490
A fiatal Picasso kritikai realista művei. A "kék korszak" expresszionizmusa. Derűs, "rózsaszín" harmóniák. Európa primitívek igézetében. Picasso "néger korszaka" és kubizmusa. Ellenhatás: a klasszicizmus. A "Guernica" szürrealista látomása. A forradalmár Picasso
Futurizmus, konstruktivízmus és absztrakció	499
A századelő művészeti káosza. Futurizmus és dadaizmus. Orosz modernek és az Októberi forradalom. A "tiszta" művészet elmélete és problémái. Az absztrakció helye a modern művészetben.
Expresszionizmus és szürrealizmus	504
"Beszélő" művészek. Torzítás, felfokozás társadalmi mondanivalók kifejezése érdekében. Derkovits forradalmi festészete. Az expresszionizmus hatása a realista művészekre. A szürrealizmus elmélete és ábrázolási módszerei. A tudatalatti én kifejezése a tudat mellőzésével. Csontváry látomásos festészete
Napjaink építészete	516
A funkcionalista és konstruktív építészet kialakulása. Célszerűség anyag és szerkezet, mint elsődleges stílusalakító tényezők. Modern építészet és a képzőművészetek. A modernizmus háttérbeszorulása és a klasszicizáló építészet kialakulása a Szovjetunióban. Régi formák szolgai utánzásával nem lehet kifejezni új tartalmat. A klasszicizmus formáinak felújítása hazánkban. Műemlékvédelmünk fellendülése. A modern építészet győzelme a szocialista országokban.
Magyar művészet a két háború között	530
Nem stílus, hanem a minőség adja az alkotás értékét. Nagy Balogh János festészete. Népi művészetünk nagy mesterei: Koszta József és Medgyessy Ferenc: Természetelvű festészet. Szőnyi István életműve. A fasiszta diktatúrák művészete. Az olasz novecento hatása a magyar festészetre. Római iskola. Aba Novák Vilmos. Egry József, a Balaton festőpoétája. Szocialista művészek. A szentendrei modernek és az "Európai iskola"
A szocialista realizmus problémái	551
A hagyományok helytelen értékelése. A szocialista realizmus maradandó eredményei. Az esztétikai mérce káros leszállítása a fejletlen tömegízléshez. Fényképszerű naturalizmus, álpotimizmus, a személyi kultusz éveinek művészetében. Az ötvenes évek magyar művészetének eredményei. Korszerű szocialista művészet nem alakítható ki a modern irányzatok vívmányainak felhasználása nélkül. Modern újrealizmus. Mexikói forradalmi művészet. Újat keresés keleten és nyugaton
Napjaink képzőművészete	569
Az élő magyar művészet stiláris gazdagsága. A nyugati törekvések serkentő hatása a hazai művészetre. Külföldi sikereink. A kultúra nem ismer szellemi "vasfüggönyt". Az állandóan változó ízlés előtti hajbókolás veszélyei. Igazi modernség csak a nemzeti hagyományoi vállalásával alakítható ki. Fiatalok az új realizmus úttörői. Forradalmi eszmék kifejezése igenli a modern megoldásokat. A hagyományos realizmus továbbélése. Az esztétikai minőség megítélésének nehézségei. A sznobizmus veszélye. Akarnokok tülekedése és a minőség hanyatlása. Szenzáció-hajszászó műkereskedelem.
A szélsőséges absztrakció ellenhatása, a Pop art. Rég letünt izmusok újjáélesztése. Az Op-art. A kultúrára káros mindenfajta elfogultság - az akadémizmus "egyeduralma" éppúgy mint a moderneké. A jövő a mély humánumú technikai korunk bonyolult valóságát magasszintű eszközökkel kifejező művészeté. Az új tartalmakat egyre nehezebben lehet a régi módon kifejezni. Művész és közönség szorosabb kapcsolatának szüksége.