Evangélikus Naptár 1989

Előszó

Olyan időben indítjuk útjára az 1989. esztendőre szóló Evangélikus Naptárt, amikor népünk és hazánk sorsa mindannyiunkat mélyen foglalkoztat. Próbatételes, nehéz időben él nemzetünk. A kibontakozásért,a gazdasági és erkölcsi gondok leküzdéséért, a külső és belső megújulásért mindenkinek össze kell fognia ebben a hazában. Nekünk, evangélikus keresztyéneknek is, vállalva közös feladatokat, közös áldozatokat is népünk, hazánk, valamennyiünk javáért. Ezért is választottuk az 1989. évi Evangélikus Naptár központi témájául a nép és a haz fogalmát, valóságát. Mit jelent nekünk Istennek az a rendelése, hogy ebben a népben és hazában születtünk és élünk? A nevezetes évfordulókkal kapcsolatos cikkek is részben ugyanezt a célt szolgálják: úgy emlékeznek egyházunk és népünk múltjára, hogy a jelen kérdéseiben is eligazítást, erősítést, indításokat adjanak.
Honnan kapjuk naponként az erőt ahhoz, hogy a családban, földi hivatásunkban, népünk és hazánk életében, a mai világban a krisztushit belső erejével, a keresztyén szeretet aktivitásával élhessünk? Onnan, hogy ezt nem a magunk erejéből tesszük, hanem a feltámadt Krisztus erejéből, vezetése alatt, Szentlelke naponkénti irányításával. Az egyház életében is, személyes keresztyén életünkben is! "Feltámadt a halálból" - az evangéliumnak ez a középponti üzenete hitünk alapja, szeretetünk forrása, életünk hordozója. A bűn és halál fölötti győzelem, a Húsvét titka, az egyház életének a legmélyebb titka. A feltámadt Krisztus láthatatlan, de valóságos jelenlétéből élünk naponként, a gyülekezetben is, személyes keresztyén életünkben is. A Feltámadott küld minket az ige hirdetésének és a szeretet cselekedetünkben is. A Feltámadott küld minket az ige hirdetésének és a szeretet cselekedeteinek a szolgálatába. S az Ő feltámadása reménységünk alapja, hogy nem a halálé, hanem Isten Országáé a végső szó életünkben.
Legyen áldás az Evangélikus Naptár szolgálatán az Úr 1989. esztendejében is, evangélikus gyülekezetben, családokban és híveink életében! Vissza