Europol és jogállam

Tartalom

Előszó 9
Bevezetés 15
ELSŐ RÉSZ
Első fejezet: Legitimáció, büntető igazságszolgáltatás. Európai Unió 21
Második fejezet: Teóriák az egységes Európáról 29
1. Az európai egység eszméje a II. világháború előtt 29
2. A II. világháborút követő korszak integrációs elméletei 32
3. A XX. század globális jogfejlődése és az európai integráció 36
Harmadik fejezet: A szuverenitás problémája és az alapjogvédelem mint
a legitimáció feltétele az Európai Unió jogának tükrében 40
1. A szuverenitás értelmezésének kérdései 40
2. Állami szuverenitás Európában 43
2.1. A szuverenitás fogalma 43
2.2. Az állami szuverenitás értelmezése az Európai Unió jogainak tükrében 45
3. Az emberi jogok védelmének fejlődése az Európai Unió elsődleges jogforrásainak tükrében 53
3.1. Az emberi jogok védelmének szükségessége az Európai Unióban 53
3.2. Az alapjogi szabályozás hiányának következményei, a nemzeti alkotmánybíróságok válasza 55
3.3. Az emberi jogok védelmének kialakulása a luxemburgi bíróság joggyakorlata tükrében 58
3.4. Alapjog védelem a tagállami aktusokkal szemben 62
3.5. Az emberi jogok védelmének fejlődése az Európai Unió elsődleges jogforrásainak tükrében 64
3.6. Az Európai Unió Alapjogi Chartája 68
3.6.1. Az Alapjogi Charta szerkezete 68
3.6.2. Az Alapjogi Chartában szabályozott jogok listája 69
3.6.3. Az Alapjogi Chartában szereplő jogok értelmezése és alkalmazása 70
3.6.4. A strasbourgi és a luxemburgi bíróság viszonya 72
MÁSODIK RÉSZ
Első fejezet: Az Europol 83
1. A „szervezett bűnözés" elleni harc mint az „európai büntetőjog" legitimációjának eszköze 83
2. Az Europol születése és helye az Európai Unióban 88
Második fejezet: Az Europol szervezete, működése az Európai Unió
jogforrásainak tükrében 94
1. Az Europol jogállása 94
2. Az Europol célja, hatáskörei, feladatai 95
2.1. Az együttműködés célja 95
2.2. Az Europol hatásköre 95
2.3. Az Europol feladatai 97
Harmadik fejezet: Az Europol felépítése 104
1. Az európai uniós ügynökségek szervezeti felépítése 104
2. Az Europol szervezeti felépítése 105
3. A nemzeti egységek (Liaison desk) 108
4. Az összekötő tisztek 109
5. Az Europol-tisztviselők jogállása 110
6. Az Europol tisztviselőinek diszkréciós és titoktartási kötelezettsége 111
7. Az Europol szervezeti, pénzügyi ellenőrzése, a felelősség szabályai 113
Negyedik fejezet: Az Europol információs rendszere 123
1. Az Europol informatikai és adatelemző tevékenysége 123
2. Az Europol információs rendszerének jellemzői 125
3. Az Europol információs rendszerének tartalma 126
4. Az Europol információs rendszeréhez kapcsolódó jogosultságok 128
5. Az Europol adatelemző tevékenysége során felhasználható további adatok 129
Ötödik fejezet: Adatvédelem az Europol tevékenységében 134
1. Az adatvédelmi szabályozás nemzetközi keretei 134
2. Az Europol Egyezmény adatvédelmi szabályozása 138
3. Titokvédelem az Europol tevékenysége során 140
4. Az Europol tevékenysége során alkalmazott adatbiztonsági standardok 141
5. Az Europol harmadik államok és harmadik szervek számára történő adattovábbításának szabályai 142
6. Az Europol Egyezmény tájékoztatáshoz való jogról szóló rendelkezései 144
7. Az Europolnál tárolt adatok helyesbítésének, törlésének szabályai 146
8. Az adatfájlok tárolására és törlésére vonatkozó határidők szabályozása az Europol Egyezményben 147
9. Az Europol adatkezelésének ellenőrzése 148
Hatodik fejezet: Magyarország és az Europol 154
1. Magyarország csatlakozása az Europol Egyezményhez, a tagság feltételeinek megteremtése 154
2. Az Europol Egyezmény végrehajtásának szervezete a magyar jogban 155
3. Az adatvédelmi ellenőrzés intézménye az Europol Egyezmény hazai végrehajtásában 160
HARMADIK RÉSZ
Első fejezet: Az Europol jövője „a szabadság, a biztonság és a jog térségében" 167
Második fejezet: Utópia vagy realitás? Az Europol és az Európai Ügyészség a Corpus Juris büntetőeljárási modelljében 177
1. Az Európai Ügyészség felállításának célja 177
2. A Corpus Juris eljárási modellje 185
FÜGGELÉK
Bibliográfia 203
Táblázatok 223

Témakörök