EurópáT Kutatva

Előszó

Az európai integráció folyamata az ezredfordulóra fontos állomásához érkezett. Az euró bevezetésével 1999. január elsejével az integráció új, magasabb fokra lépett. A gazdasági és monetáris unió új alapokra helyezi a tagországok közötti kapcsolatokat, s megnő a gazdaságpolitikák és általában a politikák koordinációjának a jelentősége. A gazdasági és monetáris uniónak messzemenő hatásai várhatóak a gazdasági folyamatokra és az integráció alakulására. Az euró valutapiaci gyengélkedése ellenére, az Unió gazdasága egészségesen fejlődik, beindultak a strukturális reformok, és minden jel szerint az elmélyülés folyamata sikeresen valósul meg. Az európai integráció másik új stratégiai fejleménye az Unió keleti irányú kibővülése. Ez mind mennyiségi, mind minőségi szempontból új követelményeket támaszt. Az Unió tagországainak száma közel megkétszereződik, sőt hosszabb távon, ha a kibővülési folyamatba a balkáni országok is bekapcsolódnak, a tagországok száma meghaladhatja a 35-öt. A csatlakozni kívánó országok történelmi hagyományaikban, társadalmi és gazdasági fejlettségükben, valamint átalakulásukban nem csak rendkívül nagy különbségeket mutatnak, hanem közülük a legfejlettebbek (Szlovénia, Csehország, vagy Magyarország) is elmaradnak a jelenlegi legkevésbé fejlett tagországoktól (Portugália és Görögország). A kibővülés ilyen körülmények között mindkét fél számára átfogó felkészülési és alkalmazkodási folyamatot feltételez. Az EU-ban ezek elindultak, de a reformok várhatóan hosszabb időt igényelnek, legyen szó az intézményi reformról, az agárpolitika vagy a költségvetés átalakításáról. Az ígéretek szerint az EU néhány éven belül készen lehet az első tagjelöltek fogadására, de a teljes keleti kibővülési folyamat várhatóan hosszabb idő távlatában valósul meg. Magyarország az 1990-es évek elején társulási viszonyra lépett az Európai Unióval Célunk a teljes jogú tagság. A tárgyalások erről 1998-ban megkezdődtek, s Magyarországnak jó esélye van arra. hogy az „első körben" kerüljön be az EU-ba. Ez az egész magyar gazdaság szerkezetének és intézményi rendszerének alapvető átalakítását. és valamennyi szint (vállalattól az állami irányításig) szerteágazó alkalmazkodását feltételezi. Ehhez nagyszámú integrál szakember képzésére van szükség. Vissza