Európaizálás és regionalizálás Magyarországon

A TÖOSZ módszertani füzete 2004/3.

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Ágh Attila: Európaizálás és regionalizálás Magyarországon ' összes példány

Kiadó:	ÖNkorPRess kiadói Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2004
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	392 oldal
Sorozatcím:	Jótár
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 14 cm
ISBN:	963-217-037-7

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A "Jótár"-sorozat legújabb módszertani füzete a Belügyminisztérium IDEA-programjának keretében, a TÖOSZ közreműködésével készült, s egy igen vaskos könyv lett belőle, amelybe azonban így se sikerült valamennyi, a kiadványba tervezett tanulmányt és dokumentumot belegyömöszölni. Azért nem, mert bár a kötet egyik célja bemutatni, felidézni (de legalábbis az irodalomjegyzékben felmutatni) a kétezredik évtől szinte robbanásszerűen és örvendetesen gyarapodó hazai uniós szakirodalmat, a hasznosíthatóságra való törekvés jegyében megszűrt időszerű tartalom (éppen időszerűsége okán bővülvén) önmagában is túllépte az eredetileg tervezett terjedelmet. Eredetileg része lett volna a kiadványnak - a Viták és víziók a magyar közigazgatás európaizálásáról című fejezetben - több, a TÖOSZ ÖNkormányzat című folyóiratában publikált írás is (Ágh Attila: Az önkormányzatok „tetőszervezetei" és a deficites demokrácia, 1999. március; Czuczai Jenő: Az önkormányzatok szerepe az EU-csatlakozásra való felkészülési időszakban, 1999. augusztus; Zongor Gábor: Tíz év után, előttünk az önkormányzó Magyarország, 2000. augusztus; Zongor Gábor: Térségfejlesztés és önkormányzatiság, 2000. szeptember; Ágh Attila: A Régiók Magyarországa, 2000. december; Pálné Kovács Ilona: Régiók Magyarországa, 2001. március; Szegvári Péter: Milyen régiótakarunk, 2002. július-augusztus; Ágh Attila: Regionalizációés csatlakozás, 2002. július-augusztus; Ivancsics Imre: Hozzászólás a megyei vagy/és regionális önkormányzás körül kibontakozni látszó vitához, 2003. június; Pitti Zoltán: Az önkormányzatok fekete évei, 2003. június), ám ez a fejezet teljes egészében kimaradt, mert bár vitákra és víziókra továbbra is szükség van, de a közigazgatás többlépcsős, radikális európaizálása nem halasztható tovább.
Ezt a hazai közigazgatási rendszer belső feszültségeinek sora és az ország hatékony uniós tagságának csak a lehetőségét kínáló kényszerpálya egyaránt megköveteli. Mert igaz ugyan, hogy regionalizálással foglalkozó magyar szakirodalom már a kilencvenes években az európai integráció nézőpontjából fogalmazta meg a hatékony tagság követelményét, ám az európaizálás átfogó jellege a belépés történelmi pillanatáig nem került a politikusok látómezejébe; ők jobbára konkrét és rövid távú gazdasági, jogi terminusokban fogalmaztak, s az egész politikai szféra átalakításának szükségességét - még kevésbé a társadalom komplex átalakulását - egyáltalán nem mérlegelték. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 7
MAGYARORSZÁG EURÓPA-POLITIKÁJA: AZ EURÓPAIZÁLÁS
EREDMÉNYEI ÉS AKADÁLYAI MAGYARORSZÁGON 9
Az EU magyar tükörben 11
I. Intézményi fejlődés az EU-ban és Magyarországon 15
A. Az európaizálás három szakasza 15
1. Az európai visszatérés nagy fordulópontja 16
2. Az alkalmazkodó európaizálás és az intézményi reformhullámok 22
B. Az EU intézményi fejlődése a keleti kibővítés során 30
1. A jóindulatú elhanyagolás időszaka 32
2. A keleti kibővítéshez való alkalmazkodás időszaka 39
3. Az EU25 hatékony működtetésének előkészületei 53
II. A közvetlen EU-alkalmazkodás intézményrendszere 64
A. A magyar pártok és a parlament európaizálása 66
1. A magyar pártok transznacionalizálása 66
2. A parlament intézményi és „kulturális" európaizálása 72
3. A parlament EU-funkciói és a parlament társadalmasítása 82
B. A központi kormányzat európaizálása 87
1. A parlament és a kormány viszonya az EU-csatlakozásban 87
2. A kormányzati szint európaizálása és az EU-demokratikus deficit 91
3. A külső EU-intézményrendszer 101
III. A közvetett EU-alkalmazkodás és általános reformkényszer 107
A. Általános reformkényszer Magyarországon 109
1. Belső igény vagy külső alkalmazkodás? 109
2. A társadalmi szereplők világa - kitekintés a jóléti rendszerváltásra 118
3. A területi szereplők világa - kitekintés a regionalizálásra 132
B. A magyar intézményrendszer teherpróbája 153
1. A közigazgatás komplex reformja 153
2. A Nemzeti Fejlesztési Terv és a nemzeti stratégia 169
Végszó: Az EU25 jövője és az aktív magyar Európa-politika 177
1. Gyors felzárkózás (best case scenario) 177
2. Permanens válság (worst case scenario) 178
3. Szétesés (dezintegráció) 178
4. Nagy Károly birodalma (imperial scenario) 178
Hivatkozások a szakirodalomra 186
AZ EURÓPAI UNIÓ REGIONÁLIS POLITIKÁJÁNAK
MENEDZSMENTJE MAGYARORSZÁGON
EU-támogatások Magyarországon 207
Előcsatlakozási alapok 207
A Phare-program 207
Az ISPA-program 208
A SAPARD-program 209
Strukturális Alapok 209
Közösségi kezdeményezések 212
Kohéziós Alap 213
Nemzeti Fejlesztési Terv 215
Célok és stratégia 217
Operatív programok 217
A Strukturális Alapok végrehajtási intézményrendszere 220
Monitoring Bizottságok 2 21
Irányító Hatóságok 221
Menedzsment Bizottságok 223
Közreműködő szervezetek 223
Kifizető Hatóság 224
Irodalomjegyzék 230
Hivatalos dokumentumok 231
A MAGYARORSZÁGI ÖNKORMÁNYZATOK
ÉS REGIONÁLIS TÖREKVÉSEK
AZ EURÓPAI TERÜLETPOLITIKA TÜKRÉBEN 235
I. A magyarországi önkormányzatok uniós felkészítése,
finanszírozása és nemzetközi kapcsolataik 237
A helyi önkormányzatok uniós felkészítése 237
A helyi önkormányzatok uniós finanszírozása 239
A helyi önkormányzatok nemzetközi tevékenysége 241
Mellékletek 245
II. Az Európai Unió változó területpolitikája
és a magyarországi regionális törekvések 249
A lopakodó regionalizáció 249
A NUTS-rendszer és változásai 251
Hogyan hat az új szabályozás a magyarországi reformfolyamatra? 253
Táblázatok 256
DOKUMENTUMOK 259
Kivonatok a Római Szerződésből 261
Az amszterdami jegyzőkönyvek 276
Csatlakozási Okmány 284
Az Európai Parlament és az Európa Tanács 1999, július 12-ei
1783/1999/EK rendelete
az Európai Regionális Fejlesztési Alapról 291
Az Európai Parlament és az Európa Tanács 1059/2003/EK
rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek
nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról 298
A regionális önkormányzás európai chartája 305
Európa jövője 318
A megbízható közigazgatás 323
A 116 (2002) sz. ajánlás a magyarországi regionális demokráciáról 344
Az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről
és a területrendezésről 348-392