Európai Unió - Regionalizmus - Szuverenitás

IV. Országos Politológus Vándorgyűlés - Székesfehérvár 1998. március 20-21.

Szerző

'Révész Béla: Európai Unió - Regionalizmus - Szuverenitás ' összes példány

Kiadó:	MTA Veszprémi Területi Bizottsága-Kodolányi János Főiskola
Kiadás helye:
Kiadás éve:	1998
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	379 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	28 cm x 20 cm
ISBN:	963-7385-46-0
Megjegyzés:	Megjelent 1100 példányban. Fekete-fehér ábrákkal illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

SZABÓ GÁBOR: KÖSZÖNTŐ
Mint a helyet adó házigazda szeretném Önöket köszönteni, elsősorban abból a megfontolásból, hogy minden megye és minden önkormányzat örül, ha egy ilyen rendezvény gazdája lehet. Mindig arra számítunk, hogy esetleg nálunk röppen ki egy új gondolat, egy új felismerés, s esetleg híresebb lehet egy itteni tanácskozás, mint máshol. Ugyanakkor persze annak is örülünk, hogy a résztvevők ilyenkor szűkebb környezetünket, városunkat, megyénket is megismerhetik, és egy kicsit a figyelem jobban ránk irányul. Ismerve a mai vándorgyűlés témáját - személy szerint - a téma miatt is komolyan érdeklődöm. Megyei önkormányzati elnökként gyakran találkozom ezekkel a problémákkal részben az országos törekvésekhez kapcsolódóan, az Európai Unióhoz való csatlakozás tartalmában, részben abban a vonatkozásban, hogy hogyan érinti a magyar megyéket, ez politikai vitatéma is szokott lenni, de természetesen gazdasági, fejlődési szempontból is komoly eszmefuttatásokat igényel. Úgy ítélem meg, hogy egy magyar megye közigazgatási szempontból el nem hagyható, mindenképpen egy olyan tradícióra épülő és egy olyan szerkezetet felmutató egység, amely nem lehet sem kiváltója, sem gátja a regionalizmusnak, de nagyon fontos számomra, hogy ha ezt elemezzük, akkor a gazdaságfejlesztés vagy a politika szempontjából milyen munkamegosztásban tud részese lenni egy megye egy regionális együttműködésnek.
Arra törekszünk, hogy a Közép-Dunántúl területén, Veszprém, Fejér és Komárom megyéből egy erős régiót próbáljunk meg létrehozni. Természetesen tudatában vagyunk azoknak a tendenciáknak, amelyek kimutathatók ma az országban: részben a főváros erőssége, részben a nyugati határ menti megyék erőssége kemény konkurenciát jelent nekünk. Ha a kiegyenlítő politikát és fejlesztést nézzük, akkor pedig a keleti régió jelentenek kihívást. Mi, amit fel tudunk mutatni, az az alkotókészségünkben, a dinamizmusunkban, a fejlődni tudásunkban rejlik elsősorban. De szeretnénk, hogy ezzel élenjáró eredményeket tudnánk produkálni. Tehát amikor a Közép-Dunántúlban gondolkodunk, akkor elsősorban funkcionális együttműködésekre nézve és döntően a nyugati kapcsolatokra épülő gazdasági fejlesztésre számítanánk. Természetesen lehet statisztikai mutatókat készíteni, hogy ez a régió, vagy ez a megye milyen helyet foglal el az országban. A közelmúlt adatai szerint mi a megyék közötti rangsorban a 3. helyen vagyunk, elsősorban az előbb említett tényezők miatt a nyugati határ menti megyék tudnak megelőzni bennünket. Úgy gondolom, hogy a dinamizmus sokkal nagyobb érték, és amikor Fehérvár fejlődéséről is beszélünk, akkor is sokkal nagyobb érték a dinamikus fejlődés, mint az egyszerű rögzített statisztikai adat. Ugyanis mindig az a kérdés, hogy mihez viszonyítunk: egy pillanatnyi állapotot lehet a környezethez viszonyítani, de ha az önmagunkhoz viszonyított fejlődési ütemet vesszük figyelembe, akkor egy 3. hely sokkal jobb pozíciót jelent számomra, mint a pillanatnyi mérleg, amit mutat. Köszöntöm Önöket és kívánom, hogy olyan vándorgyűlésben legyen részük, ami biztosítja a tanácskozás élményét is, tartalmában tudjunk találni olyan közös megoldásokat javaslatokat, ami nemcsak ennek a közép-dunántúli régiónak, nemcsak Fejér megyének, nemcsak Székesfehérvárnak lehet útmutató, hanem abban a közös gondolkodásban is részt vállal, amely országosan az Európai Uniós csatlakozást segíti. Az elmúlt napokban , amikor 1848-ra emlékeztünk, akkor kiragadtam ünnepi beszédemben azt a két kulcsszót., amit a Tizenkét Pont szórólapja tartalmaz: a szabadságot és a hazafiságot. Természetesen tartom magunkat, magamat annyira magyarnak, hogy a csatlakozási törekvések során a szemünk előtt kell tartsuk azt is, hogy saját szuverenitásunkat hogyan tudjuk megtartani, hogy úgy csatlakozzunk egy biztonságosabb és fejlődőbb rendszerhez, hogy önállóságunk, saját kultúránk, értékeink megmaradjanak. Kívánom Önöknek, hogy ez is a szemük előtt lebegjen, amikor a mai tanácskozáson részt vesznek és hogy eredményes legyen a mai napjuk. Vissza

Tartalom

SZABÓ GÁBOR: Köszöntő 3
NAGY ISTVÁN: Köszöntő 4
BAYER JÓZSEF: Megnyitó 5
REFERÁTUMOK
HERWIG van STAA: RÉGIÓK EURÓPÁBAN 9
GOMBÁR CSABA: A SZUVERENITÁS KORUNKBAN 14
BALOGH ANDRÁS: AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG 19
RECHNITZER JÁNOS: AZ ÁTMENET REGIONALITÁSA, A REGIONALITÁS ÁTMENETE 25
KENDE PÉTER: MEGJEGYZÉSEK A CIVIL TÁRSADALOMRÓL 37
BŐHM ANTAL: CIVIL SZERVEZETEK A HELYI TÁRSADALOMBAN 42
SZEKCIÓELŐADÁSOK
I. SZEKCIÓ (Az európai integráció és Magyarország) 47
Nyitóelőadás:
BESZTERI BÉLA: MAGYARORSZÁG ESÉLYEI A GLOBÁLIS
VILÁGBAN ÉS A RÉGIÓK EURÓPÁJÁBAN 49
Előadások:
VÁNDOR JÓZSEFNÉ: AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ ÉS MAGYARORSZÁG 54
SZALAINE SÁNDOR ERZSÉBET: AZ EU TAGÁLLAMOK NEMZETI IDENTITÁSÁVAL
ÉS SZUVERENITÁSÁVAL KAPCSOLATOS DILEMMÁK - NEMZETKÖZI JOGI SZEMSZÖGBŐL 58
SIPOS ANDRÁS: AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN TEVÉKENYKEDŐ POLITIKUSOK EURÓPA-KÉPE 65
SZÉNÁSI ÉVA: A NEMZETÁLLAMI KERETEK MEGHALADÁSA: A PÁNEURÓPAI GONDOLAT 76
HORVÁTH ZSUZSANNA: AZ EU KOMPETENCIÁJÁNAK BŐVÜLÉSE
A KÖRNYEZETI POLITIKA PÉLDÁJÁN 79
BERTALAN PÉTER: MAGYARORSZÁG EURÓPAI UNIÓS TAGSÁGÁNAK
VÁRHATÓ ELŐNYEI ÉS LEHETSÉGES HÁTRÁNYAI 89
H. TÓTH KLÁRA: MAGYARORSZÁG MOZGÁSTERE AZ EU ÉS A FÁK KÖZÖTT 91
II. SZEKCIÓ (A regionális gondolkodás fejlődése és a regionalizmus) 97
Nyitóelőadás:
HERVAINÉ SZABÓ GYÖNGYVÉR: A SZUBNACIONÁLIS POLITIKA
INTEGRÁLÓDÁSA AZ EU INTÉZMÉNYRENDSZERÉBE 99
Előadások:
DARAI LAJOS MIHÁLY: A REGIONÁLIS GONDOLKODÁS TÖRTÉNETI ALAKULÁSA 113
PAP NORBERT: A FÖLDRAJZI RÉGIÓFOGALOM MANIPULÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI 117
CSEFKÓ FERENC: A TERÜLETFEJLESZTÉS KÖZÉPSZINTJE 123
GERGELY ATTILA: A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI POLITIKÁK GLOBALIZÁCIÓJA 128
OLÁH MIKLÓS: ADALÉKOK A REGIONÁLIS IDENTITÁS TÉRBELISÉGÉHEZ 135
KOVÁCS GÉZA: AZ OKTATÁS REGIONÁLIS TERVEZÉSE ÉS SZERVEZÉSE 144
III. SZEKCIÓ (Szuverenitás-nemzetállamiság-regionalizmus) 147
Nyitóelőadás:
NAVRACSICS TIBOR: HÁROMSZINTŰ EURÓPA?
Előadások:
SASHALMI ENDRE: REGIONALIZMUS, SZUVERENITÁS, NEMZETTUDAT,
KERESZTÉNY EGYSÉGTUDAT ÉS AZ EURÓPA ESZME A 12. SZÁZADTÓL
AZ UTRECHTI BÉKÉIG (1713) 157
SZABÓ LÁSZLÓ ZOLTÁN: AZ IDEÁLIS ÁLLAM: A SZUVERENITÁS
PROBLÉMÁJA HEGELNÉL 163
SZILÁGYI ISTVÁN: REGIONALIZMUS, GLOBALIZÁCIÓ, SZUBSZIDIARITÁS 166
TARR GYÖRGY: A NEMZETÁLLAMOK, A SZUVERENITÁS,
A REGIONALIZMUS FOGALMI KÖRÉNEK ÉS VISZONYAINAK VÁZLATA
A POLITIKATUDOMÁNY OPTIKÁJÁBÓL 170
SZILÁGYI IMRE: A SZLOVÉN SZUVERENITÁS ÉS A REGIONALIZÁCIÓ 174
HAMBERGER JUDIT: SZUVERENITÁS ÉS REGIONALIZMUS
A CSEH ÉS SZLOVÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSBAN 178
BORBÉLY ZSOLT ATILLA: KISEBBSÉGI STRATÉGIÁK 183
TÖRÖK GÁBOR: A JÓLÉTI SZUVERENITÁS: A NORVÉG PÉLDA 190
IV. SZEKCIÓ (Etnikai dimenzió, biztonságpolitika, Magyarország NATO-csatlakozása) 195
Nyitóelőadás:
GERGÓ ZSUZSANNA: EGY HUSZONEGYEDIK SZÁZADI
BIZTONSÁGPOLITIKAI MODELL FELÉ 197
Előadások:
KURUNCZI JENŐ: REGIONALIZMUS ÉS NEMZETÁLLAMISÁG KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN 203
CSERESNYÉS FERENC: MENEKÜLTEK FOGADÁSA
A SCHENGENI TAGÁLLAMOK TERÜLETÉN 207
MATUS JÁNOS: BIZTONSÁGPOLITIKA ÉS INTEGRÁCIÓ 212
GAZDAG FERENC: MAGYARORSZÁG A NATO CSATLAKOZÁS ELŐTT 215
CSAPODY TAMÁS: MAGYARORSZÁG ÉS A NATO CSATLAKOZÁS - CIVIL SZEMSZÖGBŐL 219
MEISZTER PÉTER: A NATO-KÉRDÉS KÖZPOLITIKAI VETÜLETBEN 224
V. SZEKCIÓ (Az európai integráció, nyilvánosság és oktatás) 233
Nyitóelőadás:
RÉVÉSZ BÉLA: A NEMZETKÖZI POLITIKAI TÁJÉKOZTATÁS EURÓPAI TRENDJEI 235
Előadások:
BODÁCS EMIL: A NEMZETÁLLAM ÉS A TELEKOMMUNIKÁCIÓ KAPCSOLATÁNAK
NÉHÁNY KÉRDÉSE 245
KOROGNAI LÁSZLÓ: AZ EU-HOZ VALÓ CSATLAKOZÁSUNK
KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁJA 249
KOMANOVICS ADRIENNE: RÖVID BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ
KÜLKAPCSOLATAIBA - INTÉZMÉNYI HÁTTÉR 255
MESZLÉNYI RÓZSA: A KOMPETENCIA ALAPÚ KÉPZÉS
ÉS SZEREPE AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS FOLYAMATÁBAN 268
SÁRDI CSILLA: NYELVOKTATÁS FELSŐFOKON:
AZ IDEGEN NYELVI LEKTORÁTUSOK HELYZETÉRŐL 271
ÚLAKY ISTVÁN: KECSKEMÉTI GIMNAZISTÁK MAGYARSÁGKÉPE 274
VI. SZEKCIÓ (Helyi politikai, civil társadalom) 281
Nyitóelőadás:
KUNSZT MÁRTA: DÖNTÉSHOZATAL A KULTURÁLIS SZFÉRÁBAN 283
Előadások:
SZABÓ MÁTÉ: A JOGVÉDŐ SZERVEZTEK MAGYARORSZÁGON
A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN ÉS AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁS
NYÚJTOTTA ÚJ POLITIKAI TÉR 289
HACSI LAJOS: CIVIL SZERVEZETEK EGERBEN A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN 305
MAGYAR GÁBOR: KÖZRENDVÉDELEM A PÁRTPROGRAMOKBAN ÉS A PARLAMENTBEN
311
KAISER TAMÁS: ESETTANULMÁNYA GYŐRI REFLEX KÖRNYEZETVÉDŐ EGYESÜLETRŐL
A HELYI POLITIKA ÉS A CIVIL TÁRSADALOM ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN 328
SZABÓ ANDREA: AZ ELIT ÁLTAL TÁMOGATOTT TILTAKOZÁSOK
AZ ÍROTT MÉDIA TÜKRÉBEN 335
PÁLL KINGA ÁGNES: ETNIKUM ÉS NYILVÁNOSSÁG 342
LEVELEKI MAGDOLNA: A MULTINACIONÁLIS CÉGEK MEGJELENÉSÉNEK
MUNKAERŐPIACI HATÁSA 345
HALÁSZ IMRE: A PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI ZALA MEGYÉBEN 353
KOVÁCS ERNŐ: A VIDÉK POLGÁROSODÁSÁRÓL 358
KISS ENDRE: KÍSÉRLET A JELENKOR JOBBOLDALI POPULISTA JELENSÉGÉNEK
ÉRTELMEZÉSÉRE 361
PLENÁRIS ZÁRÓÜLÉS
SZEKCIÓVEZETŐK BESZÁMOLÓJA 365
I. Szekció: KISS ENDRE:
Az európai integráció és Magyarország 367
II. Szekció: RECHNITZER JÁNOS:
A regionális gondolkodás fejlődése és a regionalizmus 368
III. Szekció: NAVRACSICS TIBOR:
Szuverenitás-nemzetállamiság-regionalizmus 369
IV. Szekció: SURÁNYI JENŐ:
Etnikai dimenzió, biztonságpolitika, Magyarország NATO-csatlakozása 369
V. Szekció: KENDE PÉTER:
Az európai integráció, nyilvánosság és az oktatás 370
VI. Szekció: SZABÓ MÁTÉ:
Helyi politika, civil társadalom 370
BAYER JÓZSEF: Zárszó 371
VÁRHELYI ISTVÁN: Záró gondolatok 372
A KÖTET SZERZŐI 373
SUMMARY 375