Európai Unió és a magyar közpolitika

Tartalom

Előszó 1
NEMZETKÖZI HITELFINANSZÍROZÁS -NEMZETKÖZI
HITELPIACOK 2
1. Nemzetközi hitelcsatornák 4
1.1 .Hivatalos hitelcsatornák 4
1.1.1. Kormányhitelek 4
1.1.2. Multilaterális hitelcsatornák 7
(mi 11. SDR) 17
SDR alapkamatlábak és korrigált ráták 21
1.1.3. Nemzetközi befektetési intézmények 50
1.2. Hivatalos hitelcsatornák szerepkörének változása 66
2. Nem-hivatalos hitelcsatornák - a nemzetközi hitelpiacok
működése 75
2.1. A nemzetközi hitelpiacok jellemzése az adósságválság
kirobbanásáig 76
2.1.1. Az Euró- vagy Xeno-piacok kialakulása és működése.77
2.2. Az adósságválság hatása a nemzetközi hitelpiacok
működésére - pénzügyi innovációk 104
2.3. Valutáris-pénzügyi innovációk alapvető típusai 121
2.3.1. Pénzpiaci innovációk 121
2.3.2. Nemzetközi hitel- és tőkepiaci innovációk 131
3. Az EMU és Euró bevezetésének nemzetközi hitelpiaci hatása. 141
4. Nemzetközi részvénypiacok és az európai pénzügyi integráció 146
5. Pénzintézetek működésének szabályozása az Európai Unióban 151
5.1. A magyar pénzügyi rendszer jogszabályi keretének EU-konformitása 161
5.2. Az egységes európai pénzügyi piacok kialakításának
tapasztalatai 171
AZ EURÓPAI UNIÓ JOGFORRÁSI RENDSZERE ÉS A
KÖZÖSSÉGI JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE 185
1. A közösségi jog és a szuverenitás 185
2. Az Európai Unió jogrendszerének általános jellemzői 189
3. Az Európai Unió jogforrási rendszerének sajátosságai 192
407
4. Az Európai Unió tagállamainak közösségi jogot teremtő aktusai
194
5. Az Európai Unió szerveinek jogforrásai 197
6. Az Európai Unió jogalkotásával kapcsolatos követelmények 204
7. Az Európai Unió szokásjoga és esetjoga 206
8. Az általános jogelvek szerepe az Európai Unió jogrendszerében
211
9. Az Európai Unió jogának közvetlen hatályával és elsőbbségével
kapcsolatos speciális kérdések 216
10. Az Európai Unió jogának érvényesülése 223
11. Az Európai Unió és a tagállamok jogának összehangolása 225
12. A jogszabályok harmonizációja és koordinációja 232
13. Az európai joggyakorlat a jogharmonizáció kérdéseiben 236
14. További tájékozódás 239
AZ EURÓPAI UNIÓ SZOCIÁLIS POLITIKÁJÁNAK ÉS
JOGÁNAK ALAPJAI 240
1. A szociális kérdések helye az európai integrációban 240
2. A közösségi szociális jog fő forrásai 245
3. Az európai szociális jog céljai és elemei 248
4. A közösségi szociális biztonsági jog személyi hatálya 255
5. A közösségi szociális biztonsági jog területi hatálya 257
6. A tárgyi hatály kérdése a közösségi szociális biztonsági jogban 258
7. A migráns munkavállalók közösségi szociális biztonságának
alapelvei 262
8. A közösségi szociális biztonsági jog és Magyarország 270
A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE 271
1. A nemzetközi kapcsolatok tanulmányozásának lehetséges
megközelítései. A nemzetközi kapcsolatok fogalmának definiálása.
271
1.1. A tudományág rövid története 274
1.1.1. Az első nagy vita: realisták és utópisták 275
1.1.2. A második "nagy vita": a metodológia 277
1.1.3. Neoliberalizmus és neorealizmus 279
1.1.4. A "nemzetközi társadalom" és az "angol iskola" 283
2. Nemzetközi rendszerek 284
2.1. Az elemzés szintjei 284
2.2. A nemzetközi rendszerek 285
3. Külpolitikai orientációk, szerepek és célok 290
3.1. Orientációk 291
3.1.1. Izoláció 292
3.1.2. Az el-nem-kötelezettség stratégiái 293
3.1.3. Diplomáciai koalíciók és katonai szövetségek 294
3.2. Nemzeti szerepek és szerep-felfogások 295
3.3. Külpolitikai célok 296
4. Külpolitikai cselekedetek: hatalom és befolyás 299
5. A nemzeti érdek problémája 308
5.1. A nemzeti érdek nem létezik 310
5.2. A nemzeti érdek túlságosan komplex fogalom ahhoz, hogy a
külpolitikai elemzésekben használni lehessen 310
5.3. A nemzeti érdek destruktív dolog 311
6. A külpolitika eszközei: a diplomácia 314
6.1. A földrajzi színtér kiterjedése 315
6.2. Multilaterális diplomácia 316
6.3. Parlamentáris diplomácia 316
6.4. Demokratizáció 317
6.5. Nyílt diplomácia 317
6.6. A "vezetők közötti" diplomácia 318
6.7. Nyilvános diplomácia 319
6.8. Melyek a diplomácia funkciói? 320
7. A külpolitika gazdasági eszközei 321
7.1. A segélyek, mint a külpolitikai gazdasági eszközei 322
8. A politika eszközei: a propaganda 325
9. A háború mint politikai eszköz 329
9.1. Individuális szintű elemzés 329
9.2. Állami-szintű elemzés 330
9.3. Rendszer-szintű elemzés 330
10. Az erőszak szintjei a megfélemlítéstől a megtámadásig 331
10.1. Az erő alkalmazásának hatékonysága 333
10.2. Tradicionális háború 336
10.3. Stratégiai háború 337
11. Penetráció és intervenció 339
11.1. Passzív penetráció 343
11.2. Manipulatív intervenció: erőszaknélküli technikák 345
11.3. Kényszert alkalmazó intervenció 345
12. Nemzetközi szervezetek
12.1. A nemzetközi szervezetek típusai 347
13. A hidegháború utáni korszak elméleti dilemmái 351
AZ EURÓPAI KÖZSZOLGÁLAT: KÖZHIVATALNOKOK AZ
EURÓPAI INTÉZMÉNYEKBEN 360
1. Bevezetés 361
2. A személyi állomány számokban 362
3. A közszolgálati rendszerjellemzői 365
3.1. A jogállás 365
3.2. Munkavégzés és hivatás 368
3.3. Kapcsolat a politikával 369
3.4. A nemzeti hovatartozás kérdése 371
3.5. Érdekképviselet 373
4. A közszolgálati rendszer elemei és jogi szabályozása 377
4.1. Képzés 377
4.2. Kiválasztás 377
4.3. Előmenetel 382
4.4. Jogok és kötelezettségek 395
4.5. Mobilitás 7
4.6. Díjazás 39g
5. Következtetések 403
Tartalomjegyzék 407

Témakörök